Zöldhomlokzatok telepítési lehetőségei és korlátozó tényezői budapesti mintaterületeken
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3521Palavras-chave:
zöld infrastruktúra, zöld homlokzat, zöldfelület, szálló por, hősziget, tájépítészetResumo
Kutatásunk során a Magyarországon újszerűnek számító zöldhomlokzatok telepítésének lehetőségeit vizsgáljuk egy alkalmassági értékelés segítségével, budapesti mintaterületeken (Erzsébet téri, Teleki László téri, Kosztolányi Dezső téri mérőállomások 300 m-es pufferterülete). A számításba vehető homlokzatok meghatározását követően a potenciálisan kialakítható zöldfelületek levegőminőségre és mikroklímára gyakorolt hatását számszerűsítjük. A kizáró okok leválogatása után az Erzsébet téren mindösszesen 15 db, a Teleki László téren 28 db, míg a Kosztolányi Dezső téren 69 db alkalmas homlokzat található zöldhomlokzat telepítésére. A vizsgálati területeken összesen 8060,7 m2 potenciális homlokzat van. Ezek megoszlása az egyes kutatási területeken belül nem egyenletes. A legkiemelkedőbbnek a Kosztolányi Dezső téri mérőállomás és 300 m-es sugarú pufferterülete számít, ami az összes alkalmas felület 54,6%-át teszi ki. A számított homlokzatfelületek, az ezeken kialakítható növényzet levélfelületének ismeretében, a témakörben született korábbi kutatások alapján meghatározható a növényállomány becsült nitrogén-dioxid (NOz) és szállópor (PM10) anyagok megkötése és mikroklíma javító hatása: a vizsgált telepítendő/telepíthető növényállomány egy év alatt összesen 9,35 tonna PMio-et és 8 tonna NCh-ot tud megkötni, valamint a nyári időszakban 3-4 °C-kal, a téli időszakban 0,7-0,9 °C- kal képes csökkenteni a környezete hőmérsékletét.
Referências
Abhijith, K.V., Kumar, P., Gallagher, J., McNabola, A., Baldauf, R., Pillag, F., Broderick, B., Di Sabatino, S., Pulvirenti, B. 2017: Air pollution abatement performances of green infrastructure in open road and built- up Street canyon environments - A review. Atmospheric Environment 162: 71-86. https://doi.org/10.1016/j.atmosenv.2017.05.014
Budapest Környezeti Állapotértékelése 2015, Budapest Főváros Önkormányzata, Budapest.
Budapest Környezeti Programja 2017-2021, Budapest Főváros Ónkormányzata, Budapest.
Csibi K., Dezsényi P., Wien Fári M.G., Koroknai J., Pataky R., Szentkirályi-Tóth F. 2016: Zöldinfrastruktúra füzetek 2. Zöldhomlokzatok Függőleges zöldfelületek tervezésének, kivitelezésének műszaki és kertészeti útmutatója. Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., Budapest, p. 155.
Djedjig, R., Belarbi, R., Bozonnet, E. 2017: Green wall impacts inside and outside buildings: experimental study. Energy Procedia 139: 578—583. https://doi.org/10.1016/j.egypro.2017.11.256
Escobedo, F. J., Kroeger, T., Wagner, J. E. 2011: Urban forests and pollution mitigation: Anayzing ecosystem Services and disservices. Enviromnental Pollution 159(8-9): 2078-2087. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2011.01.010
Gábor P., Jombach S. 2008: A zöldfelület intenzitás és a városi hősziget jelenségének összefüggései Budapesten. Falu-Város-Régió 1: 31-36.
Johnston, J., Newton, J. 2004: Building Green. A guide to using plants on roofs, walls and pavements. Greater London Authority, London, p. 121.
Koroknai J., Pataky R., Kaprinyák T., Fári M. G. 2015: Napfényes helyen, HIB modulokban elhelyezett dísznövények nyári vízháztartásának értékelése. Kertgazdaság 47(2): 25—34.
Ljesevic, M. 2002: Urbana Ekologija. Univerzitet u Beogradu Geografski Fakultét, Beograd.
Loksa G. 2004: Meteorológia a tájökológia szolgálatában. Tájökológiai Lapok 2(2): 195-199.
Manson, M. Castro-Gomes, J. 2015: Green wall systems: A review of their characteristics. Renewable and Sustainable Energy Reviews 41: 863-871. https://doi.org/10.1016/j.rser.2014.07.203
Mathey, J., Rößler, S., Wende, W. 2010: Role of urban green spaces for cities under climate change aspects of planning and implementation. UNECE, Prague.
Medl, A., Stangl, R., Florineth, F. 2017: Vertical greening systems - A review on recent technologies and research advancemen. Building and Environment 10: 1016-1054. https://doi.org/10.1016/j.buildenv.2017.08.054
Mezősi G. 2007: Városökológia. JATEPress, Szeged, p. 174.
Mezősné Szilágyi K. 2012: Az „élhető település táj” zöldfelületi, ökológiai, térségi és társadalmi összefüggései. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat Különszám: 115-124.
Mika J. 2013: A klímaváltozás és a városi hösziget összefüggései. Természettudományi Közlöny 144(5): 197— 201.
Nagy I. 2008: Városökológia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs. p. 335.
Nowak, D J., Crane, D. E., Stevens, J. C. 2006: Air pollution removal by urban trees and shrubs in the United States. Urban Forestry & Urban Greening 4: 115-123. https://doi.org/10.1016/j.ufug.2006.01.007
Nowak, D. J., Heisler, G. M. 2010: Air Quality Effects of Urban Trees and Parks. National Recreation and Park Associaton 1: 45.
Oláh A. B. 2012a: A Városi beépítettség és a felszíntípusok hatása a kisugárzási hőmérsékletre. Doktori értekezés. Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert- és Szabadtervezési Tanszék, Budapest, p. 146.
Oláh A. B. 2012b: Városi hősziget mérséklése tájépítészeti eszközökkel. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti folyóirat Különszám: 163-174.
Ottelé, M., van Bohemen, H.D., Fraaij, A. L. A. 2010: Quantifying the deposition of particulate matter on climber vegetation on living walls. Ecological Engineering 36: 154—162. https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2009.02.007
Perini, K., Ottelé, M.; Giulini, S.; Magliocco, A.; Roccotiello, E. 2017: Quantification of fine dust deposition on different plant species in a vertical greening system. Ecological Engineering 100: 268-276. https://doi.org/10.1016/j.ecoleng.2016.12.032
Poddar, S., Yoon Park, D., Chang, S. 2017: Simulation Based Analysis on the Energy Conservation Effect of Green Wall Installation for Different Building Types in a Campus. Energy Procedia 111: 226-234. https://doi.org/10.1016/j.egypro.2017.03.024
Patocskai M., Győrfi T. 2013: Lakossági üvegházgáz kibocsátások és semlegesítésének lehetőségei. Tájökológiai Lapok 11(2): 341-350.
Sepsi P., Sárközi E., Hrotkó K., Kardos L. 2015: Monitoring of air pollution in Budapest, Hungary using tree leaf samples - preliminary results. AgroLife Scientific Journal 4(1): 161-164.
Szabó B. (2015): A városi zöldfelületek hatása a város klímájára. Szakdolgozat. Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Meteorológiai Tanszék, Budapest, p. 43.
Tamási A., Dobszay G. 2015: Requirements for Designing Living Wall Systems - Analysing System Studies on Hungarian Projects. Periodica Polytechnica Architecture 46: 78-87. https://doi.org/10.3311/PPar.8337
Vince T., Szabó Gy. 2009: Beregszász légszennyezettségének jellemzése a falevelekre rakódott por vizsgálata alapján. In: Kiss T. (szerk.): Természetföldrajzi folyamatok és formák. Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciájának Természetfoldrajzos Tanulmányai. Szegedi Tudományegyetem Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged.
Wilkinson, S., Castiglia Feitosa, R., Tsuyoshi Kaga, L, Hachmann de Franceschi, I. 2017: Evaluating the Thermal Performance of Retrofitted Lightweight Green Roofs and Walls in Sydney and Rio de Janeiro. Procedia Engineering 180: 231—240. https://doi.org/10.1016/j.proeng.2017.04.182
httpl: https://forbes.hu/legyel-jobb/zoldhomlokzatokkal-kuzdenek-a-nyari-hoseg-ellen-becsben/ [2019. június 5.]
http2: www.greenwall.pro [2019. június 5.]
http3: www.budapest.hu [2019. június 5.]
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2019 Weisz Szilvia, Boromisza Zsombor
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).