Effect of biodiesel-derived by-product on the germination of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) in pot experiments
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3793Keywords:
biodiesel-derived by-product, common ragweed, germination, herbicide effectAbstract
The effect of biodiesel-derived by-product (SZO= soap-like emulsion) from rape oil was examined on the germination of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) achenes in pot experiments. Soils were treated in three different doses: 2500, 5000 and 10000 liter/ha, applied in proportion to the surface area of the pots. Control soil was moistened with the same amount of tap water. Fifty ragweed achenes were sown into each pot, then the pots were placed in a refrigerator for cold treatment (35 days, +7 °C). Following cold treatment the pots were placed in an unheated greenhouse and the germination of ragweed achenes were monitored for 40 days.
Common ragweed seedlings emerged from soils of each treatment including the control, but their rate of germination differed. The highest number of seedlings appeared in the control pots (51.5%), whereas the lowest number was observed in the 2500 l/ha dose pots (33.0%). Order of the treatments according to increasing germination succes was the following: 2500 < 10000 < 5000 < control. Germination rate in treatments 2500 l/ha and 10000 l/ha was significantly lower than it was detected in the control. SZO dose of 5000 l/ha resulted intermediate germination rate of ragweed achenes, that did not differ significantly from any other treatments.
Based on the results, the studied biodiesel-derived by-product can potentially be used in weed control. For its appropriate use, the effective chemical components of the SZO should be identified. Further studies needed to determine the optimal dose applicable in field management and to investigate the potential effect of SZO on the germination of cultivated species.
References
Baskin, J.M., Baskin, C.C. 1980: Ecophysiology of Secondary Dormancy in Seeds of Ambrosia Artemisiifolia. Ecology 61:475-480. https://doi.org/10.2307/1937410
Béres I., Novák R., Hoffmanné Pathy Zs., Kazinczi G. 2005: Az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) elterjedése, morfológiája, biológiája, jelentősége és a védekezés lehetőségei. Gyomnövények, Gyomirtás 4(1): 1−48.
Béres I., Kazinczi G., Narwal S.S. 2002: Allelopathic plants. 4. Common ragweed (Ambrosia elatior L. Syn A. artemisiifolia). Allelopathy Journal 9(1): 27−34.
Bhatnagar, A., Sillanpaa, M. 2010: Utilization of agro-industrial and municipal waste materials as potential adsorbents for water treatment − A review. Chemical Engineering Journal 157(2−3): 277−296. https://doi.org/10.1016/j.cej.2010.01.007
Cantrell, C.L., Dayan, F.E., Duke, S.O., 2012: Natural products as sources for new pesticides. Journal of Natural Products 75(6): 1231−1242. https://doi.org/10.1021/np300024u
Csontos P., Vitalos M., Barina Z., Kiss L. 2010. Early distribution and spread of Ambrosia artemisiifolia in Central and Eastern Europe. Botanica Helvetica 120: 75−78. https://doi.org/10.1007/s00035-010-0072-2
Dayan, F.E., Owens, D.K., Duke, S.O. 2012: Rationale for a natural products approach to herbicide discovery. Pest Management Science 68(4): 519−528. https://doi.org/10.1002/ps.2332
Guillemin, J.P., Chauvel, B. 2011: Effects of the seed weight and burial depth on the seed behavior of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia). Weed Biology and Management 11(4): 217−223. https://doi.org/10.1111/j.1445-6664.2011.00423.x
InStat 2003: GraphPad InStat, Version 3.06, for Windows. GraphPad Software, Inc., San Diego.
Kennedy J.F., Knill C.J., Taylor D.W. 1994: Overview of technological applications for industrial and domestic waste treatment. Genetic Engineer & Biotechnologist 14(4): 233−240.
Kiss L. 2007: Is Puccinia xanthii a suitable biological control agent of Ambrosia artemisiifolia? Biocontrol Science and Technology 17(5-6): 535−539. https://doi.org/10.1080/09583150701311705
Kiss L., Béres I. 2006: Anthropogenic factors behind the recent population expansion of common ragweed (Ambrosia artemisiifolia L.) in Eastern Europe: is there a correlation with political transitions? Journal of Biogeography 33(12): 2156−2157. https://doi.org/10.1111/j.1365-2699.2006.01633.x
Kőmíves T., Béres I., Reisinger P., Lehoczky É., Berke J., Tamás J., Páldy A., Csornai G., Nádor G., Kardeván P., Mikulás J., Gólya G., Molnár J. 2006: A parlagfű elleni integrált védekezés új stratégiai programja. Magyar Gyomkutatás és Technológia 7(1): 5−51.
Nagy J. 2007: A kukorica mint bioenergia-hordozó. MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet 2007(1): 9−12.
Pocsai K., Szabó M., Szabó L. Gy. 2011: Biodízel eredetű melléktermék bioherbicid hatása a parlagfű (Ambrosia artemisiifolia L.) fitomassza-produkciójára. Magyar Gyomkutatás és Technológia 12(1): 51−62.
Ragályi P., Kádár I. 2008a: Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Talajtani Vándorgyűlés, Nyíregyháza, 2008. május 28-29., Talajvédelem Különszám 2008, pp: 497−506.
Ragályi P., Kádár I. 2008b: Processed slaughterhouse waste application on calcareous sandy soil. Acta Agronomica Óváriensis 50(1): 95−101.
Raut S. P., Ralegaonkar R. V., Mandavgane S. A. 2011: Development of sustainable construction material using industrial and agricultural solid waste: A review of waste-create bricks. Construction and Building Materials 25(10): 4037−4042. https://doi.org/10.1016/j.conbuildmat.2011.04.038
Reisinger P., Kőmíves T. 2010: A parlagfű (Ambrosia artemisiifolia) csírázása a ülönböző időpontokban elvégzett tarlóhántásokon. Magyar Gyomkutatás és Technológia 11(2): 3−11.
Sváb J. 1981: Biometriai módszerek a kutatásban. 3. kiadás. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szalai Z.: 1998. Nyomelem-eloszlási típusok természeteshez közeli állapotú ártéri területek talajaiban és üledékeiben. Földrajzi Értesítő 47(1): 19−30.
Tamás J., Reisinger P., Burai P., Dávid I. 2006: Geostatistical analysis of spatial heterogenity of Ambrosia artemisiifolia on Hungarian acid sandy soil. Journal of Plant Diseases and Protection 20: 227−232.
Tóth A., Szalai Z. 2007: Tájökológiai és tájtipológiai vizsgálatok a Tetves-patak vízgyűjtőjén. Tájökológiai Lapok 5: 131−142.
Uzinger N., Anton A., Németh T. 2007: A szennyvíziszap-felhasználás mezőgazdasági lehetőségei. MAG Kutatás, Fejlesztés és Környezet 2007(1): 21−23.
Vitalos, M., Karrer, G. 2008: Distribution of Ambrosia artemisiifolia L. - is birdseed a relevant vector? Journal of Plant Diseases and Protection 21: 345−347.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2012 Csontos Péter, Pocsai Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
