Examination of urban soils in Sopron

Authors

  • Adrienn Horváth Department of Forest Site Diagnosis and Classification, University of West-Hungary, Sopron, Hungary H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4. https://orcid.org/0000-0003-3656-0352
  • Péter Szűcs Department of Forest Site Diagnosis and Classification, University of West-Hungary, Sopron, Hungary H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
  • Orsolya Kámán Department of Forest Site Diagnosis and Classification, University of West-Hungary, Sopron, Hungary H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
  • Eszter Németh Department of Forest Site Diagnosis and Classification, University of West-Hungary, Sopron, Hungary H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.
  • András Bidló Department of Forest Site Diagnosis and Classification, University of West-Hungary, Sopron, Hungary H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3738

Keywords:

Sopron, urban soils, anthropogenic effects, land use types, suburban, agricultural and forested area, physical and chemical characteristics, GIS methods

Abstract

The location and evolution of the cities were fundamentally influenced by the environmental factors and the characteristics of the landscape. It’s not only the environment and the landscape that affect the city, but also the city has an effect on the environment and the landscape, there is a constant flow of material, energy and information amongst them. In our research we were trying to shed light on the impact of the anthropogenic activities on the urban soil, reveal the connection between the influence and the usage of the urban soil and draw the conclusions. The values we gained through our examinations were placed on a digital map with GIS (Geospatial Information system) methods. After entering the pH values, the acidity of the parental material can be observed in both layers on the southwest forest territories of the city, moreover the - so far insignificant - alkalizing of the city territories compared to the surroundings due to the land-shaping activities of mankind. We cannot find any carbonated lime in one fourth of the samples, these samples came mostly from the mountainous surrounding of the city. In the samples from the internal areas of the city, however, carbonated lime could be found particularly due to the disposal of construction scrap. The upper layer of the examined soil is rich on humus, in spite of the increasing landscape usage and alteration of the structure. The highest humus and nitrogen values could be found in the soil of the forests near to the television tower, in the lower layers the amount of organic material was less. The lowest AL-solvent potassium values could be found in these areas, as well. We have found significant values of AL-solvent phosphorus, KCI-solvent potassium and magnesium in vehicular zones or near agricultural land. Higher iron content could be found in the samples of acid forest territories, the manganese values follow these tendencies. The highest zinc values can be shown in both layers near the bus station and the roads with the highest traffic. The copper tests gave us steadily high values at several sampling points throughout the Virágvölgy-site and the separate house zone of the city. In the course of our examination we were trying to find a connection between land usage and land status which would allow the evaluation of the future status and the processing of the necessary improvement methods. Based on our experiments the unique character of the city is fading away, the qualification of the peripheral areas are changing, the usage of the land is condensing which lead to a declining quality of urban soil.

Author Biography

  • Adrienn Horváth, Department of Forest Site Diagnosis and Classification, University of West-Hungary, Sopron, Hungary H-9400 Sopron, Bajcsy-Zsilinszky u. 4.

    corresponding author
    hadri@emk.nyme.hu

References

Bellér P. 1997: Talajvizsgálati módszerek. Egyetemi jegyzet, Soproni Egyetem, Erdőmérnöki Kar, Termőhelyismerettani Tanszék, Sopron, 118 p.

Billwitz, K., BREUSTE, J. 1980: Anthropogene Bodenveränderungen im Stadtgebiet von Halle/Saale. In Wiss. Zeitschrift Univ. Halle, XXXIX, Heft 4, Halle - 25–43 pp.

Budai T., Konrád Gy. 2011: Magyarország földtana. Egyetemi jegyzet, PTE, Pécs, 14 p.

Bullock, P., Gregory, P. J. 1991: Soils in the Urban Environment. Blackwell, Oxford, 174 p. https://doi.org/10.1002/9781444310603

Craul, P. J. 1992: Urban soils (Applications and pactices). John Wiley & Sons Inc., New York, 366 p.

Csathó P. 1994: A környezet nehézfém szennyezettsége és az agrártermelés. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest, 146 p.

Dövényi Z. (szerk.), 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 876 p.

Fülöp J. 1990: Magyarország geológiája – Paleozoikum I. Magyar Állami Földtani Intézet, Budapest, 325 p.

Géczi R. 2007: Városi talajok. Előadás. Szeged.

Göcsei I. 1984: Győr-Sopron. In TÓTH, L. (szerk.): Magyarország megyéi - Győr-Sopron, Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 7 p.

Kalocsai, R. 2006: A magnézium (Mg). MezőHír 10: 40–42 pp.

Kertész Á. 2003: Tájökológia. Holnap Kiadó. Budapest, 166 p.

Kertész Á. 2008: Tájökológia a huszonegyedik században. In: CSIMA. P, DUBLINSZKI-BODA, B. (szerk.), Tájökológiai kutatások: a III. Magyar Tájökológiai Konferencia kiadványa, Budapest, 33–38. pp.

Konkoly-Gyuró É., Tirászi Á., Wrbka T., Prinz M., Renetzeder C. 2010: Határon átívelő tájak karaktere. A Fertő-Hanság medence és Sopron térsége. / Der Charakter grenzüberschreitender Landschaften. Das Fertő/Neusiedlersee-Hanság-Becken und die Region Sopron. Nyugat-Magyarországi Egyetem Kiadó (Lővérprint), Sopron. 43 p. - A kétnyelvű kiadvány az Osztrák-Magyar Akció Alapítvány támogatásával készült

Kovács M., Nyári I. 1984: Budapesti közterületek talajainak nehézfémtartalma. Agrokémia és Talajtan 33(3–4): 501–510.

Kubinszky M. 2003: Sopron építészete a 20. században. Stil Nuovo Bt. Kiadó. 160 p.

Pokolné S. E. 1999: A túravezetés általános ismeretei. In: HÁNCS P. (szerk.) IX.: Földtörténet – geológia. Jegyzet középfokú túravezetői tanfolyamok számára – Budapesti Természetbarát Sportszövetség Oktatási és Módszertani Bizottsága & Túravezető Oktatók Sportegyesülete, Budapest. 19 p. www.fsz.bme.hu/mtsz/szakmai/tvok09.htm

Puskás, I., Farsang, A. 2007: A városi talajok osztályozása és antropogén bélyegeinek meghatározása Szeged példáján. Tájökológiai Lapok 5(2): 371–379.

Puskás I., Prazsák I., Farsang A., Maróy P. 2008: Antropogén hatásra módosult fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságok értékelése Szeged és környéke talajaiban. Agrokémia és Talajtan 57(2): 261–280. https://doi.org/10.1556/agrokem.57.2008.2.3

Runge, M. 1975: Westberliner Böden anthropogener Litho- oder Pedogenese. Dissertation an der Technischen Universität Berlin, 237 p.

Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 380 p.

Stefanovits P., Filep, Gy., Füleky, Gy. 1999: Talajtan. Mezőgazda Kiadó, Budapest, 470 p.

Szabolcs I. (szerk): 1966: A genetikus üzemi talajtérképezés módszerkönyve. Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet, Budapest, 331 p.

Szegedi S. 1999: Közlekedési eredetű nehézfémek Debrecen talajaiban és növényzetében, ennek talajtani összefüggései és városökológiai hatásai. Doktori értekezés. Kossuth Lajos Tudományegyetem. Debrecen, 138 p.

Szodfridt I. 1993: Erdészeti termőhelyismeret-tan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 317 p.

Tóth I. 2011: Sopron város története. Kutatási összefoglaló, Soproni Múzeum, Sopron. 10 p.

Várallyay Gy. 2008: Tájökológia – Fenntartható tájhasználat. In: CSIMA P., DUBLINSZKI-BODA B. (szerk.), Tájökológiai kutatások: a III. Magyar Tájökológiai Konferencia kiadványa, Budapest, 39–48 pp.

Published

2013-07-03

Issue

Section

Articles

How to Cite

Examination of urban soils in Sopron. (2013). JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY | TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK , 11(1), 125-134. https://doi.org/10.56617/tl.3738

Similar Articles

71-80 of 265

You may also start an advanced similarity search for this article.