Vegetation changes in the Hollókő Wood-pasture (2011-2017)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3585Keywords:
diversity, wood-pasture, Cserhát, rehabilitation, nature conservationAbstract
The wood-pastures are semi-natural habitats and formed by grazing as human activity in those regions that are potentially covered by forests as climax associations. These habitats are currently disappearing from Hungary, primarily caused by the decrease in traditional grazing management types and as a consequence of natural succession, self-afforestation is increasing. Wood-pastures carry landscape, landscape historical and natural values, therefore our research is of high priority. Our study area is the wood-pasture of Hollókő village, south from the castle. Till 2013 a complex conservational work, mainly the clearing from shrubs and young trees was done on a 15 hectares area of the site. Our aim is to study the effects of rehabilitation work on the floral composition and diversity. In order to reach this aim, based on the research of 2011, we collected coenological (phytosociological) data in 2017 from the treeless, wood-pasture, rehabilitated wood-pasture and forested parts of the site. We processed the data with the analysis of life-form, social behaviour type, nature conservational values based on composition, cluster and ordination analysis, and with the commonly used diversity indices of the flora. As a summary, we can state that the vegetation of the site had changed caused by the conservation work. The rehabilitated area is in transitional stage; however, the spreading of arboreal plants is still ongoing despite of the clearing and grazing. The disturbance tolerant species and the weed species of the treeless part call our attention on the consequences of a possibly extreme disturbance. Results of the diversity analysis strengthen the benefits of nature conservational treatments.
References
Bartus, P., Baráz, Cs., Malatinszky, Á. 2018: Landscape changes in a 19th century wood pasture and grazing forest. Hungarian Geographical Bulletin 67(1): 13–27. https://doi.org/10.15201/hungeobull.67.1.2
Bergmeier, E., Petermann, J., Schröder, E. 2010: Geobotanical survey of wood-pasture habitats in Europe: diversity, threats and conservation. Biodiversity and Conservation 19: 2995–3014. https://doi.org/10.1007/s10531-010-9872-3
Birkás, M., Dekemati, I., Kende, Z., Pósa, B. 2017: Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 55–64. https://doi.org/10.15201/hungeobull.66.1.6
Borhidi A. 1993: A Magyar Flóra szociális magatartás tipusai, természetességi és relatív ökológiai értékszámai. Janus Pannonius Tudományegyetem, Pécs. 93 p.
Borhidi, A. 1995: Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae 39: 97–181.
Bölöni J., Szmorad F., Varga Z., Kun A., Molnár Zs., Bartha D., Tímár G., Varga A. 2011: Egyéb erdők és fás élőhelyek – P 45 – Fáslegelők, fáskaszálók, legelőerdők, gesztenyeligetek. In: Bölöni J., Molnár Zs., Kun A. szerk. Magyarország élőhelyei – Vegetációtípusok leírása és határozója ÁNÉR 2011. pp. 359– 362.
Börcsök Z. 2004: Botanikai vizsgálatok a Péterhidai Fás Legelőn. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 265– 278.
Braun-Blanquet, J. 1964: Pflanzensoziologie. 3. kiadás. Springer-Verlag, Wien-New York. 865 p. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Centeri, Cs., Renes, H., Roth, M., Kruse, A., Eiter, S., Kapfer, J., Santoro, A., Agnoletti, M., Emanueli, F., Sigura, M., Slámová, M., Dobrovodska, M., Štefunková, D., Kučera, Z., Saláta D., Varga A., Villacreces, S., Dreer, J. 2016: Wooded grasslands as part of European agricultural heritage. In: Agnoletti, M., Emanueli, F. (eds.): Biocultural Diversity in Europe. Environmental History 5. Springer International Publishing, pp. 75–103. https://doi.org/10.1007/978-3-319-26315-1_4
Centeri, Cs., Szalai, Z., Jakab, G., Barta, K., Farsang, A., Szabó, Sz., Bíró, Zs. 2015: Soil erodibility calculations based on different particle size distribution measurements. Hungarian Geographical Bulletin 64(1): 17– 23. https://doi.org/10.15201/hungeobull.64.1.2
Dénes V. 2006: Zala megyei fás legelők katasztere és a tornyiszentmiklósi fás legelő élőhelyrekonstrukciós terve. Diplomadolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest. 72 p.
Dövényi Z. szerk. 2010: Magyarország kistájainak katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest. 859 p.
Fekete G., Király G., Molnár Zs. 2017: A Pannon vegetációrégió lehatárolása. Botanikai Közlemények 104(1): 85–108. https://doi.org/10.17716/BotKozlem.2017.104.1.85
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. 2011: Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn. Tájökológiai Lapok 9(2): 219–233.
Hammer, Ø. 1999–2015: PAST – PAleontological STatictics Version 3.06 Reference Manual. Natural History Museum, University of Oslo. 225 p.
Hammer, Ø., Harper, D.A.T., Ryan, P. D. 2001: PAST – Paleontological Statistics Software Package for Education and Data Analysis. Palaeontologia Electronica 4(1): 1–9.
Haraszthy L., Márkus F., Bank L. 1997: A fás legelők természetvédelme. Budapest, WWF füzetek 12. 22 p.
Harmos K. 2013: Tájművelés – Eltűnt fás legelők nyomában. Zöld Horizont 8(3-4): 4–5.
Harper, D.A.T. (ed.) 1999: Numerical Palaeobiology. John Wiley & Sons.
Hartel T., Dorresteijn, I., Klein, C., Máthé O., Moga, C.I., Öllerer K., Roellig, M., von Wehrden, H., Fischer, J. (2013) Wood-pastures in a traditional rural region of Eastern Europe: characteristics, management and status. Biological Conservation 166: 267–275. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2013.06.020
Hartel, T., Hanspach, J., Abson, D., Mathe, O., Moga, C., Fischer, J. (2014) Bird communities in traditional wood-pastures with changing management in Eastern Europe. Basic and Applied Ecology 15: 385–395. https://doi.org/10.1016/j.baae.2014.06.007
Hartel, T., Plieninger, T. 2014 (eds.): European Wood-pastures in transition – A social-ecological approach. Routledge, London, 322 p. https://doi.org/10.4324/9780203797082
Horváth, F., Dobolyi K., Morschauser T., Lőkös L., Karas L., Szerdahelyi T. 1995: Flóra adatbázis 1.2. Taxon- lista és attribútum állomány. MTA ÖBKI, Vácrátót. 267 p.
Joffre, R., Rambal, S., Ratte, J.P. 1999: The dehesa system of southern Spain and Portugal as a natural ecosystem mimic. Agroforestry Systems 45: 57–79. https://doi.org/10.1023/A:1006259402496
Kardos Zs. 2016: A viszlói fás legelő rehabilitációjának megtervezése természetvédelmi szempontok figyelembe vételével. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő. 53 p.
Kiss, T., Malatinszky, Á., Penksza, K. 2006: Comparative coenological examinations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (Horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely). Tájökológiai Lapok 4(2): 339– 346.
Mala B. 2013: Élőhely-rehabilitáció hatásának vizsgálata a pénzesgyőri fás legelő növényzetére. Szakdolgozat, Szent István Egyetem, Gödöllő. 38 p.
Márkus F. 1993: Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon. WWF-füzetek 6. Budapest. pp. 1–23.
Marosi S., Somogyi S. szerk. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. MTA FKI, Budapest. 1024 p.
McAdam, J.H., Burgess, P.J., Graves, A.R., Rigueiro-Rodríguez, A., Mosquera-Losada, M.R. 2009: Classifications and Functions of Agroforestry Systems in Europe in: Rigueiro-Rodríguez, A., McAdam, J., Mosquera-Losada, M.R. (eds.) 2009: Agroforestry in Europe: Current status and Future Prospects. Springer Science and Business Media B. V., Advances in Agroforestry 6., 450 p., pp. 21–41. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-8272-6_2
McAdam, J.H., Hoppé, G.M., Toal, L., Whiteside, T. 1999: The use of wide-spaced trees to enhance faunal diversity in managed grasslands In: Papanastastis, V., Frame, J., Nastis, A.S. (eds.): Grasslands and Woody Plants in Europe. Proceedings of the International Occasional Symposium of the European Grassland Federation. Grassland Science in Europe, Vol. 4. EGF, Thessaloniki, Greece.
Nótári K. 2006: A Bélmegyeri Fáspuszta természetvédelmi célú fenntartása. Kezelési terv, Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, Szarvas. 16 p.
Oldén, A., Raatikainen, K.J., Tervonen, K., Halme, P. 2016: Grazing and soil pH are biodiversity drivers of vascular plants and bryophytes in boreal wood-pastures. Agriculture, Ecosystems and Environment 222: 171–184. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.02.018
Öllerer, K. 2012: The flora of the Breite Wood-Pasture (Sighişoara, Romania). Brukenthal. Acta Musei 7(3): 589–604.
Pignatti, S. 2005: Valori di bioindicazione delle piante vascolari della Flora d’Italia (Bioindicator values of vascular plants of Flora of Italy). Braun-Blanquetia 39: teljes szám
Pignatti, S., Bianco, P. M., Fanelli, G., Paglia, S., Pietrosanti, S., Tescarollo, P. 2001: La piante come indicatori ambientali – Manuale tecnico-scientifico. ANPA Agenzia Nazionale per la Protezione dell’Ambiente, Dipartimento Stato dell’Ambiente, Contorlli e sisteni Informativi és Centro Tematico Nazionale, Conservazione della Natura, Roma-Aosta. 108 p.
Saláta D. 2017: Az Északi-középhegység fás legelőinek tipológiája és természetvédelmi vonatkozásai. Doktori (PhD) disszertáció, Szent István Egyetem, Környezettudományi Doktori Iskola, Gödöllő. 131 p.
Saláta D., Falusi E., Wichmann B., Házi J., Penksza K. 2012: Faj- és vegetáció-összetétel elemzése eltérő legeltetési terhelés alatt a cserépfalui és az erdőbényei fáslegelők különböző növényzeti típusaiban. Botanikai Közlemények. 99 (1-2): 143–159.
Saláta D., Wichmann B., Házi J., Falusi E., Penksza K. 2011: Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn. AWETH 7(3): 234–262.
Selyem J. 1994: Adatok Belső-Somogy legelőerdeinek beerdősüléséhez. Diplomaterv, Kézirat, Sopron.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 976 p.
Szabó, M., Kenéz, Á., Saláta, D., Szemán, L., Malatinszky, Á. 2007: Studies on botany and environmental management relations on a wooded pasture between Pénzesgyőr and Hárskút villages. Cereal Research Communications 35 (2): 1133–1136. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.242
Takács L. 1980: Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Akadémiai Kiadó, Budapest. 418 p.
Tóthmérész, B. 1995: Comparison of different methods for diversity ordering. Journal of Vegetation Science 6: 283–290. https://doi.org/10.2307/3236223
TTM–VT 2014: Hollókő–Ófalu és környezete Világörökség Helyszínre vonatkozó világörökségi kezelési terv szakmai előkészítésére szolgáló megalapozó dokumentáció és világörökségi kezelési terv – Kezelési terv. Táj-Terv Műhely Kft.–Város-Teampannon Kft., 2014. augusztus 21. 177 p.
Vandenberghe, C., Freléchoux, F., Moravie, M.-A., Gadallah, F., Buttler, A. 2007: Short-term effects of cattle browsing on tree sapling growth in mountain wooded pastures. Plant Ecology 188: 253–264. https://doi.org/10.1007/s11258-006-9160-1
Varga A., Bölöni J. 2009: Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténete. Természetvédelmi Közlemények 15: 68–79.
Varga A., Bölöni J., Molnár Zs. 2012: Egy beerdősült fás legelő tájtörténete és faállományszerkezete. Kitaibelia 17(1): 153.
Varga, A., Molnár, Zs., Biró, M., Demeter, L., Gellény, K., Miókovics, E., Molnár, Á., Molnár, K., Ujházy, N., Ulicsni, V., Babai, D. 2016: Changing year-round habitat use of extensively grazing cattle, sheep and pigs in East-Central Europe between 1940 and 2014: Consequences for conservation and policy. Agriculture Ecosystems & Environment 234: 142–153. https://doi.org/10.1016/j.agee.2016.05.018
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2018 Tóth Tímea, Harmos Krisztián, Saláta Dénes, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
