Die wirkung der Landschaftsnutzung auf die Wälder und auf ihrer Standorte in der Wart (Őrség)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4578Schlagwörter:
historische Ökologie, Wart (südwestlicher Teil Transdanubiens), Waldausbeutung, Waldnutzung, LandschaftsnutzungAbstract
Durch die jahrhundertlange Landschaftsnutzung wurden Zusammensetzung und Struktur der Wälder im südwestlichen Teil Ungarns wesentlich verändert. Diese Änderungen sind in erster Linie durch den kleinbäuerlichen Femelschlag bedingt, aber auch durch die Waldweide, Streunutzung und Eichelmast. In der Studie werden die Änderungen der Vegetation mit Hilfe der historischen Ökologie ausführlich analysiert, wobei das deutlichste Moment die proportionelle Zunahme der Kiefer ist. Für die Umwandlung der Naturlandschaft verantwortliche Wald- und Bodennutzungen sind die folgenden: Brache, Ackern, Düngung, Rodungen, Gebietsverringerungen, Waldweide, Streusammlung, Eichelmast, Harzgewinnung, Ausschlagförderung, unregelmäßiger Femelschlag. Die ökologischen Folgen der Bodennutzung und Waldausbeutung: das Vorrücken der Pionierbaumarten – die Zurückdrängung der Klimaxbaumarten, Verkieferung Verlaubung, Vorsto der kalkmeidenden, Rohboden bevorzugenden Arten – Zurückdrängung der humusbevorzugenden Arten, großkörnige Landschafts- und Bestandsmosaike feinkörnige Landschafts- und Bestandsmosaike, progressive Sukzession regressive Sukzession.
Literaturhinweise
Bartha D. 1998: Az őrségi erdők elemzése történeti ökológiai alapon. In: Víg K. (szerk.): Húsz éves az őrségi Tájvédelmi Körzet. Konferenciakötet, Szombathely-Szentgotthárd, pp. 59–68.
Belák S. 1963: Az őrségi táj mezőgazdaságának múltja és jelene. Vasi Szemle 17: 13–25.
Berki I., Németh S., Sipos E., Stefanovits P. 1995: Nyugat-Dunántúl legfontosabb talajtípusainak rövid áttekintő ismertetése. Vasi Szemle 49: 481–517.
Bürgi M. 2003: Historische Ökologie im und um den Wald. Schweizerische Zeitschrift für Forstwesen 154: 328–332. https://doi.org/10.3188/szf.2003.0328
Crumley C. L. 1994: Historical Ecology. Cultural knowledge and changing landscapes. School of American Research Press, Santa Fe.
Egan D., Howell A. E. 2001: The historical ecology handbook. A restorationist’s guide to reference ecosystems. Island Press, Washington.
Gyöngyössy P. 2000: Történeti adatok az őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez. In: Bartha D. (szerk.): A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások I. Kutatási jelentés, Sopron, pp. 70–123.
Kossits J. 1828: A Magyar országi Vendus Tótokról. (Közreadja Csaplovics János). Tudományos Gyűjtemény, V. kötet.
Pócs T. 1960: Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 75-105.
Pócs T ., Domokos-Nagy É., Pócs-Gelencsér I., Vida G. 1958: Vegetationsstudien im Őrség. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok-virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Stefanovits P. 1992: Talajtan. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Szodfridt I. 1961: A Vendvidék erdőtípusai. Az erdő 10: 258–264.
Szodfridt I. 1969: Adatok az Őrség erdőinek termőhelyi adottságaihoz. Vasi Szemle 23: 386–394.
Tímár G. 2002: A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. Doktori értekezés, kézirat, Sopron.
Tímár G., Ódor P., Bodonczi L. 2002: Az őrségi Tájvédelmi Körzet erdeinek jellemzése. Kanitzia 10: 109–136.
Vörös A. 1970: Az őrségi gazdálkodás az úrbérrendezéstől a XX. század elejéig. In: Vas megye múltjából III. Levéltári évkönyv, pp. 217–235.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2004 Bartha Dénes
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).