Erdeifenyvesek természetes felújítási lehetőségeinek áttekintése és hosszú távú kísérlet felállítása az Őrségi Nemzeti Parkban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4579Kulcsszavak:
erdeifenyves, tarvágás, természetes felújítás, természetvédelem, Őrségi Nemzeti ParkAbsztrakt
A szerző az Őrségi Nemzeti Park erdeifenyveseiben végzett vizsgálatokat. A tarvágással kezelt fenyveserdőket – az egyes területeken a szerző megfigyelései és a természetes felújulás és a korábbi ezirányú publikációk eredményei alapján – fel lehet újítani természetközelibb módon is. Ma még a Nemzeti Park fokozottan védett területein lévő erdeifenyveseket is jórészt tarvágással „kezelik”, noha ezt szinte minden idevonatkozó irodalom (Temesi 1997, Borhidi és Sántha 1999, Bartha 2001) és a természetvédelmi törvény is kizárja. A tarvágások területét (negatív hatásai miatt) hosszú távon radikálisan csökkenteni kell (ugyanakkor a kitermelhető fatérfogatot csökkentése nem cél). A természetvédelmi indíttatású tanulmány fő mozgatója az volt, hogy létrejöjjön egy olyan kijelölt állandó mintaterület és kísérlet, ami hosszú távon elvezet a tarvágások nagymértékű visszaszorításához, valódi természetközeli erdőfelújítási módszerek kialakításával reális alternatívát felmutatva még a nyereségérdekelt gazdálkodásban is.
Hivatkozások
Bartha D., Szmorad F., Király G. 2000: Magyarország területén őshonos fa- és cserjefajok. In: Frank T. (szerk.): Természet – Erdő – Gazdálkodás. MME – Pro Silva Hungaria Egyesület, Garamond Kft, Eger, pp. 167–175.
Bartha D. (szerk.) 2001: A természetszerű erdők kezelése. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Bartha D., Szmorad F. 2000: Magyarország területén őshonos fa- és cserjefajok. In: Frank T. (szerk.) Természet- Erdő- Gazdálkodás. MME – Pro Silva Hungaria Egyesület. Garamond Kft, Eger pp. 167–177.
Bodonczi L. 1999: Az Őrség és Vendvidék védett és veszélyeztetett növényei. Kitaibelia 4: 169–177.
Borhidi A., Sántha A. (szerk.) 1999: Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.
Gencsi L.,Vancsura R. 1992: Dendrológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Gyöngyössy P. 1996: Az Őrségi Tájvédelmi Körzet erdőgazdálkodásával kapcsolatos természetvédelmi koncepció. Kézirat, Szakmérnöki szakdolgozat, Soproni Egyetem, Sopron.
Gyöngyössy P. 2000: Történeti adatok az Őrségi erdők erdészeti és természetvédelmi értékeléséhez. In: Bartha D. (szerk.): A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások I. Kutatási jelentés, Sopron – Szombathely – Őriszentpéter, pp. 70–123.
Haszák A. 1953: Az Őrségi erdei fenyők természetes felújítása. Az erdő 2: 50-58.
Károlyi Á., Pócs T. 1968: Délnyugat-Dunántúl flórája I. Acta Paedagog. Agriensis 6: 329–390.
Májer A. 1982: Erdőműveléstan II. Egyetemi jegyzet, Kézirat, Sopron.
Páll E. 1953: Az erdeifenyő-állományok természetes felújítása a göcseji fenyőrégióban. Kézirat.
Pócs T. 1960: Die zonalen Waldgesellschaften Südwestungarns. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 6: 75–105.
Pócs T., Gerencsér I., Szodfridt I., Tallós P., Vida G. 1962: Szakonyfalu környékének vegetációtérképe. Az Egri Ped. Főisk. Füz. 268: 449-478.
Roth Gy. 1935: erdőműveléstan II. József Nádor Műsz. és Gazd.tud. Egy. Bánya-, Kohó- és erdőmérnöki karának könyvkiadó alapja, Sopron. Hasonmás kiadás: erdő és Faipari Mérnökhallgatók Selmeci Társasága, 1999, Sopron.
Temesi G. (szerk.) 1997: A természetvédelmi oltalom alatt álló erdők kezelése a védettségi kategóriák és a védett természeti értékek szerint. Kézirat, Budapest.
Tímár G., Ódor P., Bodonczi L. 2000: Az Őrség és a Vendvidék erdeinek jellemzése. In: Bartha D. (szerk.): A tervezett Őrség-Rába Nemzeti Parkot megalapozó botanikai-zoológiai kutatások IV. Kutatási jelentés, pp. 323–340.
Tímár G. 2002: A Vendvidék erdeinek értékelése új nézőpontok alapján. Kézirat, Doktori (PhD) értekezés, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron.
Varga B. 2002: Pro Silva erdőművelési alapelvek. Kézirat.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2004 Bodonczi László
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
