A felszínborítás, a lejtőszakasz és a foszfor kapcsolata
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4516Schlagwörter:
erózió, foszfor, talajvédelemAbstract
A talaj hazánk egyik legfontosabb, feltételesen megújuló természeti erőforrása. Erodált talajaink elveszítik humuszos termőrétegüket, csökken a talaj tápanyag-raktározó és feltáróképessége, illetve a vízbefogadó- és víztározó-képessége. A lepusztuló talaj befedi a természetes és kultúrnövényeket és vele nagy mennyiségű P, N, K tápanyag távozik a termőterületről, míg a szedimentációs területen túlzott tápanyagfelhalmozódás következik be. Az erodált talajjal 1 km2 területről akár 9 kg*ha-1*év-1 N, 5,5 kg*ha-1*év-1 P vagy 26,6 kg*ha-1*év-1 K veszhet el és okozhat máshol felhalmozódva problémát. A tápanyagmennyiség meghatározza a növények fejlődését, így az erodált területeken hiányos lesz a növényborítás, a talaj erodálhatósága megnő, a tápanyagok nem állnak rendelkezésre a növények számára, a termésátlagok csökkenek. A N részt vesz a humuszanyagok felépítésében, hiányában tovább fokozódhat a talajerózió. A foszfor a talajrészecskékhez kapcsolódva, illetve a trágyából közvetlenül kimosva a vizekbe is kerülhet. Célterületeink Somogybabodon, Alsószuhán és Galgahévízen találhatóak. A foszfor eloszlását a feltalajban vizsgáltuk. A vizsgálati területek szántóföldön, tarlón, lucernában, erdőben és gyümölcsösben találhatók. A talajtani vizsgálatok az érvényben lévő szabványok alapján a SzIE-MKK, Talajtani és Agrokémiai Tanszékén készültek. Az eredmények alapján jól látható, hogy a kapás kultúrák sokkal kevésbé védik a talajt a foszfor lemosódásától, mint az egyéb felszínborítással bíró területek, ugyanakkor a füves tarló bizonyult a legjobb védőhatásúnak. A kapott eredmények alapján útmutató készíthető a gazdák számára a foszfor kijuttatására, és az alkalmazandó növényborítás kiválasztására vonatkozóan. A csak a szükséges mennyiségben kijuttatott foszfor csökkenti a felszíni és felszín alatti vízkészletek szennyeződését, a szántóföldi művelés kiadásait. Az életfeltételek és a -minőség javulásával jobbá tehető a táj népesség-eltartó képessége, így vonzóbbá tehető a lakóhelyet keresők számára.
Literaturhinweise
Barczi A. 1996: A Tihanyi-félsziget talajai és azok jelentősége az alkalmazkodó mezőgazdasági tájhasználatban. Doktori értekezés. Gödöllő, pp. 132.
Barczi A., Grónás V., Penksza K. 1996: A tihanyi táj változásai a századforduló óta. Agrártörténeti Szemle 38: 298-316.
Buzás I. 1993: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 1. INDA 4231 Kiadó, Budapest, pp. 357.
Buzás I. 1988: Talaj és agrokémiai vizsgálati módszerkönyv 2. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, pp. 243.
Centeri Cs. 2002: A talajerodálhatóság terepi mérése és hatása a talajvédő vetésforgó kiválasztására. Növénytermelés 51(2): 211-222.
Centeri Cs., Császár A. (2003): A talajpusztulás hatása a tájalakulásra a Tihanyi-félszigeten. Tájökológiai Lapok, 1(1): 81-85.
Csathó P., Osztoics E., Sárdi K., Sisák I., Osztoics A., Magyar M., Szűcs P. 2003: A mezőgazdasági területekről a felszíni vizekbe kerülő foszforterhelések I. Foszforforgalmi vizsgálatok értékelése. Agrokémia és Talajtan 2003(3-4): 476. https://doi.org/10.1556/agrokem.52.2003.3-4.16
Császár A. 2003: A felszínborítás hatása a foszfor lejtőn történő eloszlására. TDK Dolgozat. SzIE-Gödöllő, pp. 48.
Debreczeni B. 1994: Tartamtrágyázás hatása a talaj kémhatására. In: Trágyázási Kutatások 1960-1990. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 121.
Dezsény Z. 1986: A Zala vízgyűjtőjének eróziós viszonyai és hatásuk a felszíni vizek minőségére. Szakmérnöki diplomadolgozat, Gödöllő, pp. 37.
Duxbury J. M., Peverly J. H. 1978: Nitrogen and phosphorus losses from organic soils. J. Environ. Qual. 7: 566-570. https://doi.org/10.2134/jeq1978.00472425000700040020x
Kertész Á., Márkus B., Richter G. 2002: Talajerózió a Balaton-vízgyűjtőn. In: Márkus B. (szerk.) 2002: NCGIA Core Curriculum. Online tananyag: http://www.gisfigyelo.geocentrum.hu/ncgia/ncgia_80.html
Kertész Á., Richter G. R., Schmidt G., Braunschweig W., Huszár T., Lóczy D., Schäfer A., Márkus B., Varga G., Henzler B. 1997: The Balaton Project. ESSC Newsletter 2+3: 1-37.
Malatinszky Á., Penksza K. 2002: Adatok a Sajó-völgy edényes flórájához. Bot. Közlem. 89: 99-104.
Malatinszky Á. 2003: Mezőgazdaság a természetvédelem szolgálatában Dél-Gömörben. III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium tanulmánykötete. pp. 43-47.
Malatinszky Á. 2004: Botanikai értékek és tájgazdálkodási formák kapcsolata a Putnoki-dombságban. Tájökológiai Lapok 2(1): 65-76.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I-II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest, pp. 954-958.
Miller M. H. 1979: Contribution of nitrogen and phosphorus to subsurface drainage water from intensively cropped mineral and organic soils on Ontario. J. Environ. Qual. 8: 42-48. https://doi.org/10.2134/jeq1979.00472425000800010011x
Penksza K., Malatinszky Á. 2001: Adatok a Putnoki-dombság edényes flórájához. Kitaibelia 6(1): 149-155.
Sharpley A. N. 1985: Depth of surface soil-runoff interaction as affected by rainfall soil slope and management. Soil Sci. Soc. Am. J. 49: 1010-1015. https://doi.org/10.2136/sssaj1985.03615995004900040044x
Sharpley A. N., Chapra S. C., Wedepohl R., Sims J. T., Daniel T. C., Reddy K. R. 1994: Managing agricultural phosphorus for protection of surface waters. J. Environ. Qual. 23: 437-451.
Simon T. 2000: A magyarországi edényes flóra határozója. Tankönyvkiadó, Budapest, pp. 976. https://doi.org/10.2134/jeq1994.00472425002300030006x
Sisák I., Máté F. (1993): A foszfor mozgása a Balaton vízgyűjtőjében. Agrokémia és Talajtan 1993(3-4): 257-270.
Stefanovits P. (1994): A talajdegradáció elleni védekezés tízparancsolata. Talajvédelem, pp. 3-4.
Vona M. (2004): A galgahévízi láprét tájökológiai értékelése és a tájalkotók összefüggés vizsgálata Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola III. Fóruma, Gödöllő, p. 85.
Vona M., Penksza K. (2004): A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2(2): 341-348.
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2005 Centeri Csaba, Császár Alexandra
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).