Környezetjog a felsőoktatásban

Abstract

A fenntarthatóság megvalósításában az oktatásnak megkülönböztetett szerepe van. Különösen igaz ez azokra a szakmákra, amelyek a környezethasználat kötelező normáinak, a jogszabályi kereteknek a kialakításában illetve végrehajtásában vesznek részt. A jogászok környezeti ismereteinek elmélyítése és az érintkező szakmák kurrikulumain belül a környezetjog megfelelő oktatása nélkül aligha várható mélyreható változás a mindennapokban. Kutatásunk során azt vizsgáltuk, hogy a környezetjog, mint a természeti rendszereket érintő döntéseink kötelező érvényű kerete, hogyan, milyen mélységben jelenik meg a hazai felsőoktatásban egyfelől a jogi karokon, másrészt a nem jogi felsőoktatásban. A környezeti jog megjelenésének általános felmérése a hazai felsőoktatásban mindmáig nem történt meg kellő alapossággal. A kutatás során a magyarországi egyetemi képzéseket vizsgáltuk. Az adat- és információgyűjtéshez az internetet használtuk fel. Az egyes egyetemek honlapjait tanulmányozva kurzusleírásokat, tantervi hálókat elemeztünk. Ezekből gyűjtöttük össze a környezetjogi tantárgyakat. Megállapítást nyert, hogy a környezetjog, valamint további, kiegészítő környezeti tárgyak oktatása valamennyi hazai jogi karon megvalósul. Jelentős különbségek tapasztalhatók azonban a környezetjogi képzés megjelenésében (kötelező vagy fakultatív tárgy), intenzitásában (hány órában, hány féléven keresztül) illetve sokszínűségében (milyen egyéb környezeti tárgyak érhetők el). Szükségesnek látszik az oktatás harmonizációja az egyes egyetemek között, annak érdekében, hogy kiszámítható, megbízható környezetjogi ismeretekkel rendelkezzenek az egyes egyetemeken végző hallgatók. Megerősítésre szorul a környezeti és környezetjogi oktatás a nem jogi szakokon is. Ennek érdekében felmerül egy egységes, komplex környezeti tárgy kidolgozásának és bevezetésének szükségessége a hazai felsőoktatásba.