Agroökológia – tájökológia
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4518Kulcsszavak:
agroökoszisztéma, talajtakaró, talajdegradáció, szélsőséges vízgazdálkodás, környezeti érzékenység, anyagforgalomAbsztrakt
Az emberi élet minőségének kritériumai között három biztosan szerepel: megfelelő mennyiségű és minőségű egészséges élelmiszer; tiszta víz; kellemes környezet. Mindhárom szorosan kapcsolódik az agroökoszisztémákhoz, azok tényezőihez, szerkezetéhez, működési mechanizmusához, szabályozásához, hasznosításához.
Az agroökológia az agroökoszisztémák és a környezet viszonyának megismerésével foglalkozó tudományág. Agroökoszisztéma minden olyan élőhely-élőlény együttes, amelyet különböző mértékben, időben, módon, tudatosan befolyásol és szabályoz az ember. Az agroökológia egyik eleme, a talajban tározott nedvesség is víz, amelynek nemcsak a vízgazdálkodás, hanem a környezet egészére is jelentős, gyakran meghatározó hatása van. Magyarország területének több mint 80%-a terresztris ökoszisztémákkal borított, amelyek nagyrészt agroökoszisztémák. Az agroökológia jelentősége tehát Magyarországon megkülönböztetett jelentőségű, s kutatása kiemelt figyelmet, prioritást érdemel.
Ennek megfelelően indult „Agroökológia (Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei)” című NKFP kutatási programunk egy 10 kutatóhelyet magában foglaló konzorcium együttműködésében. A Program egy korszerű szintézis, amelynek célja az agroökoszisztémák zavartalan és káros környezeti hatások nélküli működésének tudományos megalapozása: tényezőinek, elemeinek értékelő felmérése; környezeti összefüggéseinek részletes elemzése; anyag- és energiaforgalmi folyamatainak jellemzése, kvantifikálása, mechanizmusának tisztázása; befolyásolási (szabályozási) lehetőségeinek feltárása; alternatívák és ajánlások megfogalmazása a zavartalan működés biztosítása érdekében.
Magyarország viszonylag és általában kedvező agroökológiai adottságokkal rendelkezik. Ezt a kedvező helyzetet azonban ezen adottságok nagy és szeszélyes tér- és időbeni variabilitása, valamint az alábbi tényezők korlátozzák, veszélyeztetik: A folyamatok szabályozásának tudományos megalapozásához korszerű adatbázist hoztunk létre a talaj tulajdonságairól, vízgazdálkodásáról, anyagforgalmáról. Vizsgáltuk különböző agroökoszisztémák (szántóföldi kultúrák, gyomflóra, gyep, erdő) tájalkotó szerepét, működési mechanizmusát, környezetkímélő szabályozásának lehetőségeit és hatásait. A Programban eddig elért eredmények néhány mozaikját mutatjuk be jelen közleményünkben.
Hivatkozások
„AGRO-21” Füzetek, 2004. Agroökológia (agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei). 37: 217.
Birkás M., Gyuricza Cs. 2004: Agroökoszisztéma elemek kölcsönhatásainak vizsgálata művelési kísérletben. AGRO-21 Füzetek. 37: 97–110.
Csete L., Láng I. 2004: Agroökoszisztémák, regionalitás és biodiverzitás. AGRO-21 Füzetek. 37: 186–204.
Környezet- és Természetvédelmi Lexikon I–II. 2002. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Kuroli G., Polgár Á., Németh L. 2004: A talaj és a drótférgek közötti interakció. AGRO-21 Füzetek. 37:175–185.
Láng, I., Csete L., Harnos Zs. 1983: A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest. p. 265
Láng I., Bedő Z., Kerekes S. (Szerk.) 2003: Növény, állat, élőhely. Magyar Tudománytár. MTA Társadalomkutató Központ. Kossuth Kiadó. Budapest.
Magyarország Nemzeti Atlasza 1989: Magyar Tudományos Akadémia. Budapest. p. 395
Solymos R. 2004: A természetközeli erdei ökoszisztémák néhány elvi és gyakorlati kérdése. AGRO-21 Füzetek. 37: 139–145.
Somlyódy L. 2002: A hazai vízgazdálkodás stratégiai kérdései. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. p. 402
Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere. I.–II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, p. 1023
Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. Mezőgazdasági Kiadó. Budapest.
Szabolcs I. Várallyay Gy. 1978: A talajok termékenységét gátló tényezők Magyarországon. Agrokémia és Talajtan. 27: 181–202.
Székács A., Fónagy A., Fekete G., Szentkirályi F., Bernáth B. 2004: Ökotoxikológiai és rovarmonitorozási vizsgálatok az agroökológia szolgálatában. AGRO-21 Füzetek. 37: 146–159.
Szöllősi G., Ujj A., Szentpétery Zs., Jolánkai M. 2004: A szántóföldi növénytermesztés néhány agroökológiai aspektusa. AGRO-21 Füzetek. 37: 89–96.
Tuba Z., Nagy Z., Czóbel Sz., Balogh J., Csintalan Zs., Fóti Sz., Juhász A., Péli E., Szente K., Palicz G., Horváth L., Weidinger T., Pintér K., Virágh K., Nagy J., Szerdahelyi T., Engloner A., Szirmai O., Bartha S. 2004: Hazai gyeptársulások funkcionális ökológiai válaszai, C-körforgalma és üvegházhatású gázainak mérlege jelenlegi és jövőben várható éghajlati viszonyok, illetve eltérő használati módok mellett. AGRO-21 Füzetek. 37:123–138.
Várallyay Gy. 1985a: Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe. Agrokémia és Talajtan. 34:243–248.
Várallyay Gy. 1985b: Magyarország talajainak vízháztartási és anyagforgalmi típusai. Agrokémia és Talajtan. 34:267–298.
Várallyay Gy. 1997: A talaj és funkciói. Magyar Tudomány. 42(12): 1414–1430.
Várallyay Gy. 1999: A Tiszántúl talajainak kétarcú vízgazdálkodása és környezeti hatásai. In: DATE „Tiszántúli Mezőgazdasági Tudományos Napok” Agrokémiai és Talajtani Szekció, Debrecen. pp. 19–30.
Várallyay Gy. 2000: Talajfolyamatok szabályozásának tudományos megalapozása. In: Székfoglalók, 1995–1998. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest. pp. 1–32.
Várallyay Gy.. 2001: A talaj vízgazdálkodása és a környezet. Magyar Tudomány. 46(7): 799–815.
Várallyay Gy. 2003: A talaj környezeti érzékenységének értékelése. Tájökológiai Lapok, 1(1): 45–62.
Várallyay Gy. 2004: Az Agroökológia Kutatási Program (Agroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei). AGRO-21 Füzetek. 37: 5–22.
Várallyay Gy. 2004a: Talaj az agroökoszisztémák alap-eleme. AGRO-21 Füzetek. 37:33–49.
Várallyay Gy. 2004b: A talaj vízgazdálkodásának (agro)ökológiai vonatkozásai. AGRO-21 Füzetek. 37: 50–70.
Várallyay Gy., Láng I., 2000: A talaj kettős funkciója: természeti erőforrás és termőhely. Debreceni Egyetem Agrártudományi Közlemények. pp. 5–19.
Várallyay Gy., Szűcs L., Murányi A., Rajkai K., Zilahy P. 1979: Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó talajtani tényezők 1:100 000 méretarányú térképe. I. Agrokémia és Talajtan. 28: 363–384.
Várallyay Gy., Szűcs L., Murányi A., Rajkai K., Zilahy P. 1980A: Magyarország termőhelyi adottságait meghatározó tényezők 1:100 000 méretarányú térképe II. Agrokémia és Talajtan. 29: 35–76.
Várallyay Gy., Szűcs L., Rajkai K., Zilahy P., Murányi A. 1980B: Magyarországi talajok vízgazdálkodási tulajdonságainak kategóriarendszere és 1:100 000 méretarányú térképe. Agrokémia és Talajtan. 29: 77–112.
Varga-Haszonits Z., Varga Z. 2004: Az éghajlati változékonyság és a természetes periódusok. AGRO-21 Füzetek. 37: 23–32.
Veisz O., Sellyei B. 2004: Klimatikus szélsőségek hatásának tanulmányozása őszi kalászosokon. AGRO-21 Füzetek. 37: 77–88.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Várallyay György
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
