A termeléshez kötött támogatások és a zöldítési előírások hatása a vetésszerkezetre Békés megyében
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3584Schlagwörter:
közös agrárpolitika, közvetlen támogatás, termeléshez kötött támogatás, zöldítésAbstract
Békés megye kedvező mezőgazdasági adottságokkal bíró megye, melynek fontos eleme a magas minőségű termőtalajok jelenléte is. A megye területének szinte egésze mezőgazdasági művelés alatt áll. A jó minőségű termények mellett magas termésátlagok jellemzik is a térséget. Utóbbiakból kifolyólag csak ott volt jellemző a területpihentetés gyakorlata, ahol ezt a vetésforgó, az agrotechnika megkövetelte. A Közös Agrárpolitika (KAP) Agenda2000 nevű reformja már felvillantotta az ugaroltatás követelményét, azonban hosszú ideig ezt sikerült mellőzniük a magyar gazdálkodóknak. A KAP legutóbbi reformja számos új előírást hozott a mezőgazdasági termelők életébe, melyek az agrártámogatások kifizetéséhez kapcsolódnak. Ide tartozik a zöldítési előírások köre is. A kutatás során megvizsgáltuk a megyei területalapú támogatások igénylési adatait méret és hasznosítás vonatkozásában 2009 és 2017 között, majd ezekkel statisztikai elemzéseket végeztünk. Megállapítást nyert, hogy a gazdaságok általános vetésforgójára jellemző néhány főbb növény területe az utóbbi években kimutathatóan csökkent, a mezőgazdasági területek növénydiverzifikációja nőtt, valamint jelentősen emelkedett a pihentetett területek aránya, ami a kultúrnövények „kárára” történt. A növényalapú termeléshez kötött támogatások csak néhány növény esetében okozott vetésterület növekedést. Látható, hogy a KAP- reformok következtében a mezőgazdasági támogatásokhoz való maximális hozzájutás érdekében jelentősen változott a megye vetésszerkezete az elmúlt kilenc évben, ugyanakkor a termeléshez kötött támogatások hatására bizonyos célzott növények esetében sem nőtt a termelési kedv a kiemelt növények esetében.
Literaturhinweise
Bede Á. 2016: Kurgánok a Körös-Maros vidékén. A Magyar Természettudományi Társulat, Budapest, 11–56. pp. Birkás, M., Dekemati, I., Kende Z., Pósa, B. 2017: Review of soil tillage history and new challenges in Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 66(1): 55–64.
BMKH-AVTF (Békés Megyei Kormányhivatal Agrár- és Vidékfejlesztést Támogató Főosztálya) 2018: Adatszolgáltatás: A 2017. évi egységes kérelemben feltüntetett országos és megyei területi adatok.
Bulla B. 1968: Válogatott természetföldrajzi tanulmányok. Akadémiai Kiadó, Budapest, 143. p.
Csete L. 2005: The sustainable system of agriculture and countryside development. Gazdálkodás XLIX. (12 spec. ed.) 7–18. pp.
Divéky-E. A. 2006: A vetőmag kezelési lehetőségei az ökológiai gazdálkodásban. Doktori disszertáció (Budapesti Corvinus Egyetem). 112 p.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, IX. p.
Féja G. 1937: Viharsarok. In: Sárközi Gy. (szerk.): Magyarország felfedezése. Az alsó Tiszavidék földje és népe. Atheneum, Budapest, 291. p.
Francsovics, I. 2006: A mezőgazdasági vállalkozások forrásszerkezetének összefüggései. Doktori disszertáció (Budapesti Corvinus Egyetem).
Hart, K. 2015: Green direct payments: implementation choices of nine Member States and their environmental implications. http://www.eeb.org/index.cfm?LinkServID=0DFEF8B2-5056-B741-DB05EBEF517EDCCB.
Horváth J., Komarek L. 2016: A világ mezőgazdaságának fejlődési tendenciái. Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Hódmezővásárhely, 269 p.
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2013: 2011. évi népszámlálás – 3. területi adatok – 3.4. Békés megye.
Budapest, 205. p.
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2016a: Statisztikai tükör, 2016. szeptember 27. Fontosabb növények vetésterülete, 2016. július 1. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/vet/vet1606.pdf.
KSH (Központi Statisztikai Hivatal) 2016b: Gyorsjelentés, kalászos gabonák. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/gyor/kal/kal16.html
Magyar T. 2003: A vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az Agenda 2000 félidejekor. Gazdálkodás XLVII. (2): 5– pp.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I–II. MTA Földrajztudományi Kutatóintézet, Budapest, 1500. p.
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) 2016: Adatszolgáltatás: Intervenciós felvásárlási mennyiségek 2004. és 2010. évek között Békés megye vonatkozásában.
Orbán E. 2008: A Közös Agrárpolitika hatása egy árunövény termelő gazdaság vetésszerkezetére. Szakdolgozat (Debreceni Egyetem). 79 p.
Pécsi M. 1967: A dunai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 11. p.
Pécsi M. 1969: A tiszai Alföld. Akadémiai Kiadó, Budapest, 7–9.; 270–325. pp.
Rákóczi A. 2017a: A zöldítési eljárások bevezetésének elsőéves tapasztalatai Békés megyében. Tájökológiai Lapok 15(1): 59–66.
Rákóczi A. 2017b: A „Zöld komponens” első éve békés megyében. Gazdálkodás 61 (3): 235–246. pp.
Rákóczi A., Barczi A. 2015: A Körös-Maros Nemzeti Parkért Egyesület kunhalmok védelméért folytatott tevékenységének eredményei 20 év távlatából. Civil Szemle 12 (2): 57–74. pp.
Tóth, Cs. A., Rákóczi, A., Tóth, S. 2018: Protection of the State of Prehistoric Mounds in Hungary: Law as a Conservation Measure. Conservation and Management of Archaeological Sites 20 (3): 113–142. pp. https://doi.org/10.1080/13505033.2018.1486125
Somai M. 2014: Agrártámogatások az Európai Unióban. http://real.mtak.hu/17418/1/Somai_Agr%C3%A1rt%C3%A1mogat%C3%A1sok pdf
Veysset, P., Bébin, D., Lherm, M. 2005: Adaptation to Agenda 2000 (CAP reform) and optimisation of the farming system of French suckler cattle farms in the Charolais area: a model-based study. Agricultural Systems, 83 (2) 179–202. pp. https://doi.org/10.1016/j.agsy.2004.03.006
Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU RENDELETE: (2013. december 17.) a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
Az Európai Parlament és a Tanács 1307/2013/EU RENDELETE (2013. december 17.) a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről.
A 10/2015. (III. 13.) FM rendelet az éghajlat és környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtandó támogatás igénybevételének szabályairól, valamint a szántóterület, az állandó gyepterület és az állandó kultúrával fedett földterület növénytermesztésre vagy legeltetésre alkalmas állapotban tartásának feltételeiről
A 9/2015. (III. 13.) FM rendelet a termeléshez kötött közvetlen támogatások igénybevételének szabályairól
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2018 Rákóczi Attila
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
