A hegyi gorillák területhasználatának szerepe az ebola terjedésében a Virunga Nemzeti Parkban
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3426Schlagwörter:
Gorilla beringei beringei, főemlős, mozgáskörzet, térinformatika, KongóAbstract
A gorillák az emberek legközelebbi élő rokonai a csimpánzok után, így az ebola és a többi járvány is ugyanolyan veszélyt jelent a gorillák számára. A Gorilla Doctors, a világon az egyetlen gorillák gyógyításával foglalkozó szervezet, ebola elleni vakcinákat rendelt a Virunga Nemzeti Parkban élő hegyi gorillák (Gorilla beringei beringei) számára, amit szükség esetén a leginkább veszélyeztetett családoknak szeretnének majd beadni. Azért, hogy az oltások beadását optimalizálni lehessen, vizsgáltuk, hogy 1) mekkora a gorillacsoportok éves mozgáskörzete, 2) melyik más csoportokkal van átfedésben az egyes családok mozgáskörzete és milyen mértékben, 3) milyen gyakran látogatnak a gorillák a park területén kívülre, ahol az emberektől való fertőződés kockázata nagyobb. A vizsgálatunkat a Virunga Nemzeti Parkban élő, jelenleg is mindennapos megfigyelés alatt álló, hat gorilla család adatai alapján végeztük. A helyi vadőrök által 2014 és 2018 között minden nap felvett GPS koordinátáik alapján térinformatikai elemzést végeztünk, melynek során Minimum Konvex Poligon becslési módszerrel jellemeztük az éves mozgáskörzetek méreteit és elhelyezkedését. A csoportok által használt otthonterületek átlagos nagysága 1368 ha és 4150 ha között volt. Bár a csoportokat vezető hímek védik a saját családjukat, az elemzésből kiderült, hogy a gorillák nem foglalnak territóriumot. A családok mozgáskörzete szinte az összes esetben átfedett egy másiknak a területével. Az átfedés mértéke 5% és 95% között mozgott, tehát igen eltérő lehet. A park területén kívül ritkán, évente 1-3 alkalommal jelentek meg a gorillák. Eredményeink figyelembevételével sikeresebb oltási stratégia dolgozható ki, a megbetegedések a leírt családoknál könnyebben észlelhetőek, az oltások a veszélyeztetett családoknál célirányosan beadhatóak lehetnek.
Literaturhinweise
Bermejo, M., Rodríguez-Teijeiro, J. D., Illera, G., Barroso A., Vilá, C., Walsh, P. D. 2006: Ebola outbreak killed 5000 gorillas. Science08 dec 2006: 1564 https://doi.org/10.1126/science.1133105
Burt, W.H. 1943: Territoriality and home range concepts as applied to mammals. Journal of Mammalogy 24(3): 346-352. https://doi.org/10.2307/1374834
Caillaud, D., Eckardt, W., Vecellio, V., Ndagijimana, F., Mucyo, J-P., Hirwa, J-P., Stoinski, T. 2020: Violent encounters between social units hinder the growth of a high-density mountain gorilla population. Science Advances 6(45): eaba0724. https://doi.org/10.1126/sciadv.aba0724
Centeri Cs., Pottyondy Á. 2009: A világ természetvédelmének története 1951 és 1955 között (védett területek alapítása). Tájökológiai Lapok 7(1): 175-189.
Fossey, D. 1974: Observations on the home range of one group of mountain gorillas (Gorilla gorilla beringei), Animal Behaviour 22(3): 568-581. https://doi.org/10.1016/S0003-3472(74)80002-3
Fossey, D., Harcourt, A.H. 1977: Feeding ecology of free-ranging mountain gorilla (Gorilla gorilla beringei). In: Primate ecology: studies of feeding and ranging behaviour in lemurs, monkeys and Apes 415-447 (ed.: Clutton-Brock, T.H.) Academic Press https://doi.org/10.1016/B978-0-12-176850-8.50019-6
Fossey, D. 1983: Gorillas in the Mist. Houghton Mifflin Company
Ganas, J., Robbins, M. 2005: Ranging behavior of the mountain gorillas (Gorilla beringei beringei) in Bwindi Impenetrable National Park, Uganda: A test of the ecological constraints model. Behavioral Ecology and Sociobiology 58: 277-288. https://doi.org/10.1007/s00265-005-0920-z
Hazra, A., Gogtay, N. 2016: Biostatistics Series Module 2: Overview of Hypothesis Testing. Indian Journal of Dermatology 61(2): 137-145. https://doi.org/10.4103/0019-5154.177775
Hickey, J.R., Basabose, A., Gilardi, K.V., Greer, D., Nampindo, S., Robbins, M.M., Stoinski, T.S. 2018: Gorilla beringei ssp. beringei. The IUCN Red List of Threatened Species 2018: e.T39999A17989719.
Rheinwald, G. 2000: Isolated vertebrate communities in the tropics. Proc. 4th Int. Symp., Flora and vegetation of Afromontane region in Central and East Africa, Bonner Zoologische Monographien 121-129.
Rizkalla, C., Blanco-Silva, F., Gruver, S. 2007: Modeling the impact of ebola and bushmeat hunting on western lowland gorillas. EcoHealth 4: 151-155. https://doi.org/10.1007/s10393-007-0096-2
Robbins, M.M., McNeilage, A. 2003: Home range and frugivory patterns of mountain gorillas in Bwindi Impenetrable National Park, Uganda. International Journal of Primatology 24: 467-491.
Seiler, N., Boesch, C., Mundry, R., Stephens, C, Robbins, MM. 2017: Space partitioning in wild, non-territorial mountain gorillas: the impact of food and neighbours. Royal Society Open Science 4(11): 170720. https://doi.org/10.1098/rsos.170720
Schaller, G. B. 1963: The Mountain Gorilla - Ecology and Behavior. University of Chicago Press. p. 431 pages.
Schiffman, R. 2016: We risk our lives daily for Virunga National Park. New Scientist 231(3086): 38-39. https://doi.org/10.1016/S0262-4079(16)31468-3
Van Gils, H., Kayijamahe, E. 2010: Sharing natural resources: mountain gorillas and people in the Parc National des Volcans, Rwanda. African Journal of Ecology 48(3), 621-627. https://doi.org/10.1111/j.1365-2028.2009.01154.x
Weber, A.W., Vedder, A. 1983: Population dynamics of the Virunga gorillas: 1959-1978. Biological Conservation 26(4): 341-366. https://doi.org/10.1016/0006-3207(83)90096-4
Downloads
Veröffentlicht
Ausgabe
Rubrik
Lizenz
Copyright (c) 2021 Jantek Renáta, Kiefer Adam, Katona Krisztián
Dieses Werk steht unter der Lizenz Creative Commons Namensnennung - Nicht-kommerziell - Keine Bearbeitungen 4.0 International.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
