A tokaj-bodrogzugi Határ-ér vízrendszer ökológiai vízpótlásának hidrológiai adottságai

Szerzők

  • Nováky Béla Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4615

Kulcsszavak:

ökológiai vízpótlás, elöntési állapotok, fokküszöb mélyítése

Absztrakt

A Bodrogzug déli részén lévő Határ-ér vízrendszer nyílt ártér. A vízrendszerben több kisebb tó és ér található. A vízrendszer ökológiailag legértékesebb része a mélyebb fekvésű Tímári-rét. A vízrendszer tavai és erei, a Tímári-rét az évek egyharmadában nem kapnak vízpótlást a folyók áradásaiból, az évek egynegyedében pedig csak a Bodrog felől. A vízrendszer az évek több mint felében közvetlenül a Tiszából nem kap vízpótlást. A gyakoribb tiszai vízpótlás azért kívánatos, mivel a Tisza vize minden szennyeződése ellenére tisztább, mint a Bodrogé, és élővilága is gazdagabb. A Tiszából kiágazó fokszerű erek mélyítésével a tiszai vízpótlás növelhető. A fokok mintegy 1 m-es mélyítésével a jelenlegi 28%-ról 21%-ra csökken azon évek aránya, amikor a vízrendszer tavai egyáltalán nem kapnak vízpótlást, továbbá 34%-ról 72%-ra növekszik azoknak az éveknek az aránya, amelyekben a vízrendszer áradások idején a Tiszából közvetlenül is kap vízpótlást, nem csupán a Bodrog közvetítésével. Ez jelentősen javítja a vízrendszer ökológiai vízellátottságát.

Információk a szerzőről

  • Nováky Béla, Szent István Egyetem, Környezetgazdálkodási Intézet, Tájökológiai Tanszék, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.

    novbela@fau.gau.hu

Hivatkozások

Bakonyi P., Krámer T., Józsa J. 1999: Ártéri öblözetek töltésszakadást követő elöntési folyamatainak modellezése. 2. Az ártéri modell. Hidrológiai Közlöny 4: 234–240.

Frisnyák S. (szerk.) 1977: Magyarország földrajza. Tankönyvkiadó, Budapest.

Fodor Z. 2001: Az ártéri gazdálkodást tárgyaló elméletek és alkalmazhatóságuk a magyarországi Tisza-szakasz kéziratos térképein szereplő fokok alapján. Agrártörténeti Szemle 43: 87–149.

Fodor Z. 2002a: A Tisza menti fokok tájhasznosítási szerepe az újkori folyószabályozások előtt. Falu Város Régió 2002/4: 14–17.

Fodor Z. 2002b: The channels named “fok” and fok-husbanding along the bank of the Hungarian section of the Tisza River. In: Hungarian Electronic Journal of Sciences. p. 11. http://www.heja.szif.hu/ENV/ENV-020905-A/env020905a.pdf

Fodor Z., Jeney Zs. 2002: A rendszeres árvízi elöntésre alapozott mezőgazdasági területhasználat elvi lehetősége három Tisza-völgyi mintaterületen. Hidrológiai Közlöny 6: 348–353.

Ihrig D. (szerk.) 1973: A magyar vízszabályozás története. Országis Vízügyi Hivatal kiadványa.

Janovszky Zs. 2002: A fokgazdálkodás visszaállításának jelentősége a Bodrog-zugban (diplomadolgozat), Gödöllő.

Károlyi Z., Nemes G. 1975: Szolnok és a Közép-Tiszavidék vízügyi múltja. II. A rendszeres vízszabályozások kora (1846–1944). Vízügyi Történeti Füzetek 9. VIZDOK, Budapest.

Molnár G. 2001: Beszámoló a Tokaj-Bodrogzugi ártér és a Remetezug fokgazdálkodásszerű hasznosítása c. pályázat során végzett tevékenységről. Palocsa Egyesület, Zalkod.

Nováky B. 2002: A fokgazdálkodás lehetőségei a Tokaj-Bodrogzugban (KAC 97/2000 kutatási jelentés), Gödöllő.

Somogyi S. (szerk.) 2000: Az egykori árterek vízrajzi átalakulásának hatása a domborzat fejlődésére, In: A XIX. századi folyószabályozások és ármentesítések földrajzi és ökológiai hatásai. MTA Földrajztudományi Kutatóintézete, Budapest, pp. 165–170.

Szlávik L. 1999: Gondolatok az árvízvédelem időszerű kérdéseiről. Hidrológiai Közlöny 4: 241–261.

Zsuffa I. 1999: Műszaki hidrológia II. Műegyetem Kiadó, Budapest.

Letöltések

Megjelent

2003-07-30

Folyóirat szám

Rovat

Tanulmányok, eredeti közlemények

Hogyan kell idézni

A tokaj-bodrogzugi Határ-ér vízrendszer ökológiai vízpótlásának hidrológiai adottságai. (2003). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK, 1(1), 71-79. https://doi.org/10.56617/tl.4615

Hasonló cikkek

91-100 a 155-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.