A magyar vármegyeszékhelyek rezilienciájának vizsgálata a koronavírusjárvány tekintetében

Szerzők

  • Greutter-Gregus Éva Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola
  • Koncz Gábor Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet
  • Némediné Kollár Kitti Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

DOI:

https://doi.org/10.18531/sme.vol.10.no.3.pp.46-57

Kulcsszavak:

reziliencia, koronavírus, komplex reziliencia index

Absztrakt

A járványok évszázadok óta jelen vannak az emberiség életében. A kézirat aktualitását az adja, hogy a 2019-2020-as évben kitörő koronavírus járvány egy globális válság kialakulását eredményezte, negatív hatásai mai napig érzékelhetőek. A covid a térszerkezeti tényezőkre, a városi és vidéki települések mindennapi működésére egyaránt hatással volt, sokkszerű krízishelyzetet teremtve, ezzel átírva az emberek mindennapjait és a gazdaság működését. A járványkezelés érdekében hozott intézkedések szociális elszigetelődést, az emberek életminőségének és gazdasági helyzetének romlását eredményezték. Véleményünk szerint a 21. században nagyon fontos a hosszú távon fenntartható települések életében az adaptivitás, a külső hatásokra való reakcióképesség, melyet a reziliencia fogalmával írhatunk le (Pirisi 2019, Szalai - Fabula, 2022). A tanulmányunk alapvető célja, hogy megvizsgáljuk a pandémiát megelőző időszakhoz képest változott-e a vármegyeszékhelyek rezilienciája Magyarország területén, ezzel rávilágítva a járványkezelés városi életet befolyásoló meghatározó hatásokra.

Szerző életrajzok

  • Greutter-Gregus Éva, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gazdaság- és Regionális Tudományok Doktori Iskola

    PhD-hallgató
    E-mail: greguseva77@gmail.com

  • Koncz Gábor, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

    egyetemi docens
    E-mail: koncz.gabor@uni-mate.hu

  • Némediné Kollár Kitti, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Vidékfejlesztés és Fenntartható Gazdaság Intézet

    egyetemi docens
    E-mail: nemedine.kollar.kitti@uni-mate.hu

Hivatkozások

Brown, A., Dayal, A., Rumbaitis Del Rio, C. (2012). From practice to theory: Emerging lessons from Asia for building urban climate change resilience. Environment and Urbanization, 24(2), 531–556. http://dx.doi.org/10.1177/0956247812456490

Eltarabily, S., Elgheznawy, D. (2020): Post-Pandemic Cities - The Impact of COVID-19 on Cities and Urban Design. Architecture Research 2020, 10(3): 75-84 DOI: https://doi.org/10.5923/j.arch.20201003.02

Greer, S.L., Jarman, H., Rozenblum, S., Wismar, M. (2020): Who’s in charge and why? Centralisation within and between governments, Eurohealth, 2. 99–103.

Hajdú, D. (2021): A koronavírus hatása a munkanélküliségre és az álláskeresőknek szóló képzésekre BorsodAbaúj-Zemplén megyében. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek, XVIII évf. 2021/1, DOI: https://doi.org/10.32976/stratfuz.2021.17

Holling, C. S. (1973): Resilience and stability of ecological systems, Annual Review of Ecology and Systematics, 1., 1–23.

Huszka, P., Huszka, P. B., Lőre, V. (2020): A koronavírus-járvány és felvásárlási láz néhány összefüggésének vizsgálata Győrben. Táplálkozásmarketing 7(1), pp. 89-101. DOI: https://doi.org/10.20494/TM/7/1/7

Martin, R., Sunley, P. (2015): On the notion of regional economic resilience: Conceptualisation and explanation. Journal of Economic Geography. Vol. 15. Issue 1. pp. 1–42. DOI: https://doi.org/10.1093/jeg/lbu015

Pirisi, G. (2019): A reziliencia lehetséges értelmezése a településföldrajzi kutatásokban. Tér és Társadalom, 2. 62–81.

Sebestyénné Szép, T., Szendi, D., Nagy, Z., Tóth, G. (2020): A gazdasági reziliencia és a városhálózaton belüli centralitás közötti összefüggések vizsgálata, Területi Statisztika, 2020. május 12., DOI: https://doi.org/10.15196/TS600303

Szalai, Á., Fabula, Sz. (2022): A COVID-19 világjárvány hatásai a városokra, különös tekintettel az okosvárosok előtt álló kihívásokra, city.hu, Várostudományi Szemle 2(1), 79–104.

Székely, I. (2015): Reziliencia: a rendszerelmélettől a társadalomtudományokig, Replika, 94., 7–23.

Szirmai, V. (2021): Nagyvárosok a COVID-19 vírusjárvány idején, Földrajzi Közlemények, 1. 1–16. DOI: https://doi.org/10.32643/fk.145.1.1

Tóth, T. – Káposzta, J. (2021): Succesful management of settlements to boost rural development. European Countryside, 13(4), 819–833. DOI: https://doi.org/10.2478/euco-2021-0044

Túróczi, I., Mester, É., Zéman, Z. (2020): Magyarország versus Covid–19: intézkedések, tapasztalatok, jövőkép, Polgári Szemle, 16. évf. 1–3. szám, 2020, 78–93., DOI: https://doi.org/10.24307/psz.2020.0706

Varga, J., Rusvai, M., Fodor, L. (2021): COVID-19, történet, előfordulás, oktan, járványtan, kórfejlődés, klinikai tünetek, kórjelzés, gyógyítás, megelőzés, védekezés, Semmelweis Egyetem, Népegészségtani Intézet, 2021. június 25., https://semmelweis.hu/medicinatortenet/2021/06/25/covid-19-tortenet-elofordulas-oktan-jarvanytan-korfejlodes-klinikai-tunetek-korjelzes-gyogyitas-megelozes-vedekezes/

UN Habitat (2022): https://data.unhabitat.org/pages/city-prosperity-index

World Bank (2016): Investing in urban resilience. Protecting and promoting development in a changing World http://documents.worldbank.org/curated/en/739421477305141142/pdf/ 109431-WP-P158937-PUBLIC-ABSTRACT-SENT INVESTING-IN-URBAN RESILIENCEProtectingandPromotingDevelopmentinaChangingWorld .pdf Letöltve: 2022.02.17.

Letöltések

Megjelent

2023-09-27

Hasonló cikkek

1-10 a 25-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.