A helyben lakó gazdálkodók területi eloszlásának és forrásfelhasználásának vizsgálata
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2022.09.02.49-57Kulcsszavak:
agrártámogatások, helyben lakó támogatást igénylő, Magyar Államkincstár, birtokkoncentráció, üzemméret, járásAbsztrakt
A magyarországi agrárüzemek száma folyamatosan csökken, amivel párhuzamosan a támogatást igénylők számának csökkenése és birtokkoncentráció folyamata is tetten érhető. A kis- és közepes méretű gazdaságok helyét átveszik a nagy- és óriás gazdaságok. A földtulajdonból és földhasználatból kiszorult helyben lakó gazdálkodóknak más megélhetés után kell nézniük. A folyamat a rurális térségek eltartóképességének zsugorodást eredményezi, az elvándorlás és a munkahelyek megszűnése révén. További probléma, hogy az Európai Unió forrásai hatására a mezőgazdaság számos esetben támogatástermelő forrássá degradálódott, mint befektetési lehetőség. A magyarországi birtokméret-változás a Magyar Államkincstár (MÁK) közzétételi adatai alapján reálisabban és szemléletesebben kimutatható, mellőzve a kistermelői/őstermelői/háztáji gazdálkodói adatokat, amelyek torzítják az egyébként publikált számokat. Az éves adatok standardizálásával újszerű információként jelenik meg a helyben lakó gazdaságok átlagos mérete, és a járásonkénti koncentrációja. Az eredmények lehetőséget biztosítanak újszerű megállapításokra, és további vizsgálati irányok (gazdasági társaságok és magánszemélyek kapcsolata, családi földtulajdon, érdekkörönkénti földhasználat, stb.) meghatározására az eddig nem tanulmányozott területen.
Hivatkozások
Burgerné G. A. (2017): Kis és nagy gazdaságok Magyarországon – integrációs kapcsolatok: történeti áttekintés. Gazdálkodás. Vol. 61 No. 5. 381-397. p.,
Ciaian P. et al. (2021): The capitalization of agricultural subsidies into land prices. Annual Review of Resource Economics, Vol. 13. 17-38. p., https://doi.org/10.1146/annurev-resource-102020-100625
Csáki C. – Jámbor J. (2013): Impacts of the EU enlargements on the new member states agriculture. Acta Oeconomica et Informatica. Vol. 16 No. 1. 35-50. p.
Davidova S. et al. (2012): Subsistence farming, incomes, and agricultural livelihoods in the new member states of the European Union. Environment and Planning C: Government and Policy. Vol. 30 No. 2. 209-227 p. doi: https://doi.org/10.1068/c1195r
Davidova S. - Bailey A. - Dwyer J. - Erjavec E. - Gorton M. - Thomson K. (2013): Semi-Subsistence Farming-Value and Directions of Development. Directorate-General For Internal Policies. http://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/etudes/join/2013/495861/IPOL-AGRI_ET(2013)495861_EN.pdf Letöltés ideje: 2022.03.08.
DG Agri (2011): Agricultural Policy Prespectives Briefs. https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/food-farming-fisheries/farming/documents/agri- policy-perspectives-brief-01_en.pdf Letöltés időpontja: 2021. 05. 16
European Commission (2013): Structure and dynamics of EU farms: changes, trends and policy relevance. EU Agricultural Economics Briefs 9/2013, Brussels: European Commission
Eurostat (2019): Agriculture, forestry and fishery statistics - 2019 edition. Publications Office of the European Union, Luxembourg, doi: https://doi.org/10.2785/798761
Gazdag L. (2003): A XXI. század multifunkcionális mezőgazdaságának stratégiái. Gazdaság és társadalom. Vol. 14. No. 2. 39-66. p.,
Gorton, M. – Kovacs B. – Mizik T. – Davidova, S. – Ratinger, T. – Iraizoz, B. (2003): An Analysis of the Commercially Oriented Farms in Hungary. Post-Communist Economies. Vol. 15. No. 3. 401-416. p., doi: https://doi.org/10.1080/1463137032000139070
Gorton, M. – Hubbard, C. – Hubbard, L. (2009): The folly of the European Union Policy Transfer: Why the Common Agricultural Policy (CAP) does not fit Central and Eastern Europe? Regional Studies. Vol. 3. No. 43. 1305-1317. p., doi: https://doi.org/10.1080/00343400802508802
Győri Á. – Kovách I. (2021): A települési egyenlőtlenségek új dimenziója: a mezőgazdasági földhasználat-szerkezet. Tér és társadalom. Vol. 36. No. 1. 59-81. p., doi: https://doi.org/10.17649/TET.36.1.3388
Hubbard C. (2009): Small Farms in the EU: How Small is Small? 111 th EAAE-IAAE Seminar „Small Farms: Decline or Persistence”. Kent: University of Kent.
Hughes, G. (2000): Total Productivity of Emergent Farm Structures in Central and Eastern Europe, 61–87. p. In: Banse, M.–Tangermann, S. (szerk.) Central and Eastern European Agriculture in: Expanding European Union. Wallingford: CABI
Kay, S. (2016). Land grabbing and land concentration in Europe. A Research Brief
Káposzta, J. – Némediné K. K. (2021): A mezőgazdasági földhasználat történeti változásai Magyarországon. Studia Mundi-Economica, VOL. 8. No. 3. 60-71. p. doi: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2021.08.03.60-71
Kerek Z. – Marselek S. (2009): A vidékfejlesztés gyakorlata, lehetőségek, intézkedések. Szaktudás Kiadó Ház Rt. Budapest.
KSH (2016): Agrárium 2016. Statisztikai tükör, 2016. november 22. Budapest: Központi Statisztikai Hivatal, https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/gszo/agrariumelo16.pdf, Letöltés időpontja: 2021.04.11.
Lipcsei J. – Ritter K. (2020): Changes in the number of large farms through positive and negative examples based on a questionnaire survey. 133-140. p. In: Győri T. – Arany F. – Egri Z. (szerk.): Chances and challenges for the European rural development (2021-2027): 4th International Scientific Conference on Rural Development, Peer-reviewed Scientific Conference Proceedings. Szarvas: SZIE
Magda S. et al. (2021): Merre tovább magyar vidék, magyar falu? Gazdálkodás. Vol. 46. No. 6. 492-516. p., doi: https://doi.org/10.53079/GAZDALKODAS.492
Megyesi B. (2016): Landscape after accession: the effects of agricultural and rural policies on farming – results of a case study conducted in Western-Hungary. HETFA Working Papers, 2016/18. Budapest: Héfta Kutatóintézet
Ritter K. (2008): A helyi fejlesztés esélyei – agrárfoglalkoztatási válság és területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Területi Statisztika. Vol. 48. No. 5. 554-572. p.
Ritter K. (2014): Possibilities of local economic development (LED) in lagging rural areas. Acta Carolus Robertus. Vol. 4. No. 1. 101-108. p.
Ritter K. (szerk.) (2017): Vidékgazdasági tanulmányok. Gödöllő: Szent István Egyetemi Kiadó
Ritter K. (2018): Special features and problems of rural society in Hungary. Studia Mundi – Economica. Vol. 5. No. 1. 98-112. p. doi: https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2018.05.01.98-112
Rivera M. et al., (2020): Assessing the role of small farms in regional food systems in Europe: evidence from a comparative study. Global Food Security, 26, 100417. doi: https://doi.org/10.1016/j.gfs.2020.100417
Szerletics Á. (2020): A Közös Agrárpolitika közvetlen támogatásainak regionális gazdasági hatásai. Doktori (PhD) értekezés, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástani Doktori Iskola. DOI: https://doi.org/10.14267/phd.2021009
Valkó G. (2014): A gazdaságszerkezet változása 2000-2013 között. Gazdálkodás. Vol. 58. No. 3. 211-221. p.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Lipcsei József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
