Urbanisation and environmental sustainability in the point of water management
DOI:
https://doi.org/10.18531/Studia.Mundi.2017.04.05.21-30Keywords:
fenntartható környezet, településfejlesztés, vízgazdálkodás, vízellátásAbstract
The urbanisation started by industrial revolutions. That means increasing the number of cities and the population growing also. Developing of infrastructure, roads, transport networks and public utility service could degrade natural resources. Growing of global urbanisation could questioning the sustainable natural resources using. The keeping of production and consumption balance will be the base stone of future urbanisation. The developing of urbanisation mechanism could determine the condition of ecological balance of natural environment.
References
ANGELIDOU M. (2015): Smart cities: A conjuncture of four forces. Cities 47: 95– 106 p.
BAJI P. (2017): Okos városok és alrendszereik – Kihívások a jövő városkutatói számára? Tér és Társadalom 31 (1): 89-105 p.
BATTY M., AXHAUSEN K.W., GIANNOTTI F., POZDNOUKHOV A., BAZZANI A., WACHOWICZ M., OUZOUNIS G., PORTUGALI Y. (2012): Smart cities of the future. The European Physical Journal Special Topics 214: 481–518 p.
COBBINAH P.B., ERDIAW-KWASIE M.O., AMOATENG P. (2015): Africa’s urbanisation: Implications for sustainable development. Cities 47: 62-72 p.
FODOR L., BARTA A., FÓNAI M., BÁNYAI O. (2016): Települési környezetvédelem Magyarországon: Egy kutatás előfelvetései. Tér és Társadalom 30 (3): 19-39 p.
GRIFFITHS J., LAMBERT R. (2013): Free flow. Reaching water security through cooperation. Paris: United Nations Educational Scientific and Cultural Organization. UNESCO Publishing. 40-96 p.
HTTP: S. PERRIELLO (2017): Sanitation for 7 million people in the next 7 years. http://www.iwa-network.org/sanitation-for-7-million-people-in-the-next-7-years
HUSTON S., RAHIMZAD R., PARSA A. (2015): ‘Smart’ sustainable urban regeneration: Institutions, quality and financial innovation. Cities 48: 66–75 p.
KÁPOSZTA J. (2016): Regionális összefüggések a vidékgazdaság fejlesztésében. Studia Mundi – Economica 3 (1): 52-61. p.
MATTONI B., GUGLIERMETTI F., BISEGNA F. (2015): A multilevel method to assess and design the renovation and integration of smart cities. Sustainable Cities and Society 15: 105–119 p.
MEGGYESI T. (2006): Településfejlesztés. Egyetemi jegyzet a BMGE Építőmérnök Kar hallgatói részére. BMGE Egyetemi Kiadó, Budapest, 2006.
MILLER J.D., HUTCHINS M. (2017): The impacts of urbanisation and climate change on urban flooding and urban water quality: A review of the evidence concerning the United Kingdom. Journal of Hydrology: Regional Studies 12: 345-362. p.
MUNKÁCSY B., HAVAS M., HRENKÓ I., SZŰCS P.N. (2015): A smart city koncepció a Salzburg térségében folyó projektek tanulságának tükrében. In: Szalkó A. (szerk.): 10. Jubileumi Óbudai Energetikai Konferencia – Smart Cities. Óbudai Egyetem Budapest 77–96 p.
NAVARRO C., ROCA-RIU M., FURIÓ S., ESTRADA M. (2015): Designing new models for energy efficiency in urban freight transport for smart cities and its application to the Spanish case. Transportation Research Procedia 12: 314–324 p.
NEIROTTI P., DE MARCO A., CAGLIANO A.C., MANGANO G., SCORRANO F. (2014): Current trends in smart city initiatives: Some stylised facts. Cities 38: 25–36 p.
RECHNITZER J., PÁTHY Á., BERKES J. (2014): A magyar városhálózat stabilitása és változása. Tér és Társadalom 28: 105-127. p.
RICZ J. (2007): Urbanizáció a fejlődő országokban: Trendek, dimenziók és kihívások. Tér és Társadalom 21 (3): 167-186. p.
TIWARI R., CERVERO R., SCHIPPER L. (2011): Driving CO2 reduction by integrating transport and urban design strategy. Cities 5: 394–405 p.
WILLIAMS N.S.G., HAHS A.K., VESK P.A. (2015): Urbanisation, plant traits and the composition of urban floras. Perspectives in Plant Ecology, Evolution and Systematics 17 (1): 78-86. p.
ZHANG X.Q. (2016): The trends, promises and challenges of urbanisation in the world. Habitat International 54 (3): 241-252. p.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Czikkely Márton
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).