Examination of the decomposition of willow, poplar and mixed leaf litter with litterbag technique

Szerzők

Kulcsszavak:

lebontás, fűz, nyár, avarzsák, ,,A” típusú párolgásmérő kád

Absztrakt

Az avarlebontás egyike a legfontosabb ökológiai anyagkörforgalmi folyamatoknak. A szaprofita vízi élőlényeknek és a vízi szervezeteknek a külső forrásból érkező növényi részek (főleg falevelek) jelentik a fő energia és tápanyagforrást. Az aprító tevékenységük következtében a detritusz szerves anyagai visszajutnak a talajba és ismét felvehetővé válnak a producensek számára. Kutatásunkban a fűz (Salix sp.), nyár (Populus sp.) és kevert avar lebontását vizsgáltuk, avarzsákos módszerrel, „A” típusú párolgásmérő kádban. Kétféle avarzsák típust használtunk. Az 500 μm lyukbőségű avarzsák segítségével ki tudtuk zárni a makrogerinctelen szervezeteket a rendszerből, míg a 3 mm lyukbőségű avarzsákkal ezek jelenlétében vizsgálhattuk a lebontást. A kutatás 2019. június 15. és 2019. október 24. között zajlott. Eredményeinket tekintve nem tapasztaltunk meghatározó különbségeket a fűz, nyár, és kevert avar lebontási ütemében. Továbbá nem tapasztaltunk kimagasló eltérést a 2 különböző eszköz esetében sem. A mintavételek alkalmával a vízminták vétele is minden esetben megtörtént, melyekből a pH-t, vezetőképességet, NH4+, PO43-, SO42- és Cl--ion tartalmat határoztuk meg. A vízkémiai paraméterek tekintetében sem volt nagyobb mérvű változás a kísérleti időszak alatt. Kutatásunk fő célja az avarlebontás ütemének vizsgálata volt, emellett a vízkémiai paraméterek változásának figyelemmel kísérése, továbbá az avarlebontásnak helyet adó módosított kád (iszap, bomló avar), standard ,,A” típusú kád (kontroll kád) párolgásával való összehasonlítása. Ez utóbbiból meghatározhattuk a bomló avar párolgásra gyakorolt hatását is. Ennek a kísérletnek eredményeiből megállapítottuk, hogy a módosított kádba kihelyezett iszap, és bomló avar jelenléte növelte a párolgás ütemét 2019-ben.

Hivatkozások

Abelho, M. 2001. From Litterfall to Breakdown in Streams: A Review. The Scientific World Journal. 1. 656–680. https://doi.org/10.1100/tsw.2001.103

Allan, J.D., Castillo, M.M. 2007. Stream Ecology: Structure and Function of Running Waters. Second Edition. Springer. 135–46.

Ágoston-Szabó, E., Schöll, K., Kiss, A., Berczik, Á. Dinka, M. 2014. Decomposition of Willow Leaf Litter in an Oxbow Lake of the Danube River at Gemenc, Hungary. Acta Zoologica Bulgarica. 7. 197–202.

Anda, A. Simon, B., Soós, G., Teixeira, da Silva J.A., Kucserka, T. 2016: Effect of submerged, freshwater aquatic macrophytes and littoral sediments on pan evaporation in the Lake Balaton region, Hungary. J. Hydrol., 542, 615–626. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2016.09.034

Anda, A. Simon, B., Soós, G., Menyhárt, L., Teixeira, da Silva J.A., Kucserka, T. 2018: Extending Class A pan evaporation for a shallow lake to simulate the impact of littoral sediment and submerged macrophytes: a case study for Keszthely Bay (Lake Balaton, Hungary). Agr. Forest. Meteorol., 250-251, 277–289. https://doi.org/10.1016/j.agrformet.2018.01.001

Bagi, I., Bartha, D., Bartha, S., Borhidi, A. et al. 1996. A magyarországi élőhelyek leírása és határozókönyve - A nemzeti élőhely osztályozási rendszer. Természettudományi Múzeum, Budapest. 147–148.

Bärlocher, F. 2005. Leaf mass loss estimated by litter bag technique. Graça, M.A.S., Bärlocher F., Gessner, M.O. 2005. Methods to study litter decomposition: a practical guide. Springer, Dordrecht, The Netherlands. 37–42. https://doi.org/10.1007/1-4020-3466-0_6

Brouwer, C., Heibloem, M. 1986. Irrigation water management: Irrigation water needs. Training manual no. 3., FAO.

Chapman, S.K., Koch, G.W. 2007. What type of diversity yields synergy during mixed litter decomposition in a natural forest ecosystem? Plant Soil. 299. 153–162. https://doi.org/10.1007/s11104-007-9372-8

Chauvet, E. 1987. Changes in chemical composition of alder, poplar and willow leaves during decomposition in a river. Hydrobiologia. 148. 35–44. https://doi.org/10.1007/BF00018164

Gifford, R. M., Farquhar, G. D., Nicholls, N., Roderick, M. L. 2005. Workshop summary on pan evaporation: an example of the detection and attribution of climate change variables. In: Pan evaporation: an example of the detection and attribution of trends in climate variables. Austr. Academy of Sci., 4–19.

Goh, T. K., Hyde, K. D. 1996. Biodiversity of freshwater fungi. Journal of Industrial Microbiology & Biotechnology. 17(5-6). 328–345. https://doi.org/10.1007/BF01574764

Gombos, B. 2011. Hidrológia, hidraulika, Szent István Egyetem.

Hasanuzzaman, M. D., Hossain, M. 2014. Nutrient Leaching from Leaf Litter of Cropland Agroforest Tree Species of Bangladesh. Journal of Forest and Environmental Science. 30. 208–217. https://doi.org/10.7747/JFS.2014.30.2.208

Hubai, K. E., Padisák, J. 2017. Az avarlebomlás folyamatainak karakterisztikái dunántúli kisvízfolyásokban, Kémiai és Környezettudomány Doktori Iskola, Veszprém. pp. 10–104.

Liu, C., Sun, X. 2013. A Review of Ecological Stoichiometry: Basic Knowledge and Advances. Reference Module in Earth Systems and Environmental Sciences. https://doi.org/10.1016/B978-0-12-409548-9.05519-6

Mátyás, Cs. 1997. Erdészeti ökológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. pp. 45–65.

Markus, H., Gessner, M.O. 2009. Functional leaf traits and biodiversity effects on litter decomposition in a stream. Ecology. 90. 1641–1649. https://doi.org/10.1890/08-1597.1

Meentemeyer, V. 1978. Macroclimate and lignin control of litter decomposition rates, Ecology. 59. 465–472. https://doi.org/10.2307/1936576

Moorhead, D., Reynolds, J. 1992. Modeling the contributions of decomposer fungi in nutrient cycling. In: Carroll G. and Wicklow D., (eds) The Fungal Community Marcel D., New York, USA 691–714.

Robertson, G. P., Coleman, D. C., Bledsoe, C. S., Sollins, P. 1999. Standard Soil Methods for Long-term Ecological Research. New York, Oxford, Oxford University Press. 79–84. https://doi.org/10.1093/oso/9780195120837.001.0001

Santonja, M., Pellan, L., Piscart, C. 2018. Macroinvertebrate identity mediates the effects of litter quality and microbial conditioning on leaf litter recycling in temperate streams. Ecology and Evolution. 8(5) 2542–2553. https://doi.org/10.1002/ece3.3790

Sigee, D. C. 2005. Freshwater microbiology: biodiversity and dynamic interactions of microorganisms in the freshwater environment. John Wiley & Sons Ltd, The Atrium, Southern Gate, Chichester, England. 1–46. https://doi.org/10.1002/0470011254

Tripole, S., Vallania, E. A., Corigliano, M. 2008. Benthic macroinvertebrate tolerance to water acidity in the Granderiver sub-basin (San Luis, Argentina), Limnetica. 27(1) 29–38. https://doi.org/10.23818/limn.27.03

Ward, J. V., Stanford, J. A. 1995. Ecological connectivity in alluvial river ecosystems and its disruption by flowregulation. Regulated Rivers: Research & Management. 11 105–119. https://doi.org/10.1002/rrr.3450110109

Webster, J. R., Benfield, E. 1986. Vascular plant breakdown in freshwater ecosystems. Annual Review of Ecological Systems. 17. 567–594. https://doi.org/10.1146/annurev.es.17.110186.003031

Wurzbacher, C., Wannicke, N., Grimmett, I. J., Bärlocher F. 2016. Effects of FPOM size and quality on aquatic heterotrophic bacteria, Limnologica. 59. 109–15. https://doi.org/10.1016/j.limno.2016.04.001

Zhai, J., Cong, L., Yan, G., Wu, Y., Liu, J., Wang, Y., Zhang, Z., Zhang, M. 2019. Influence of fungi and bag mesh size on litter decomposition and water quality. Environmental Science and Pollution Research, Springer. 26(18) 18304–18315. https://doi.org/10.1007/s11356-019-04988-4

Letöltések

Megjelent

2020-12-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek