Greenhouse gas emissions in the countries of the Visegrad Group: an analysis of sustainable agriculture and environmental management
Keywords:
Visegrad Four, agri-environment, emissions intensityAbstract
Our study analyses the greenhouse gas emission intensity of the main agricultural products in the Visegrad Four. The time interval under consideration is 2000-2017. According to the statistical calculation, the GHG emission intensity of the production of the Visegrad Group’s agricultural products was similar for most of the products that we examined. In the case of lamb production and egg production, we found significant differences between the countries emission data. All countries except the Czech Republic have reduced their emissions in respect of the production of cereal products, with the same variability. We have observed a steady decline in pork production emissions in all member states except Slovakia. All countries have reduced GHG emissions intensity in terms of emissions related to the production of cow's milk. Differences between countries can be due to the differences in the market conditions and the different structures of agricultural sectors of the four member states.
References
Balogh, J.M. and Borda, Á. 2021. A mezőgazdaság szerepe a klímaváltozásban- Nemzetözi kitekintés. Statisztikai Szemle. 99(5). 430–432. (in Hungarian)
European Commision 2020. Working with Parliament and Council to make the CAP reform fit for the European Green Deal. Brüsszel.
Hongdou, L., Shiping, L. and Hao, L. 2018. Existing agricultural ecosystem in China leads to environmental pollution: an econometric approach. Environmental Science and Pollution Research. 25(24). 24488–24499.
FAOSTAT. DATA. 2019. http://www.fao.org/faostat/en/#search/Emission%20intensity (download: March 9, 2021)
FAOSTAT. METADATA. 2021. http://www.fao.org/faostat/en/#data/EI/metadata (download: March 9, 2021)
Foley, J.A., Ramankutty, N., Brauman, K.A., Cassidy, E.S., Gerber, J.S., Johnston, M., Mueller, M.D., O’Conell, C., Ray, D.K., West, P.C., Balzer, C., Bennett, E.M., Carpenter, S.R., Hill, J., Monfreda, C., Polasky, S., Rockström, J., Sheehan, J., Siebert, S., Tilman, D. and Zaks, D.P. M. 2011. Solutions for a cultivated planet. Nature. 478(7369). 337–342. https://doi.org/10.1038/nature10452.
Horn, P., Bodrogi, G.B., Sáfár, L. and Péter, H. 2012. A juhtenyésztés világ és európai tendenciái,komplex környezeti és az éghajlat változás hatásai. http://real.mtak.hu/87372/1/%C3%81llatteny_193-214.pdf (download: March 17, 2021) (in Hungarian)
OECD.DATA. 2021. Agri-Environmental other indicators. https://stats.oecd.org/viewhtml.aspx?datasetcode=AEI_OTHER&lang=en (download: January 27, 2021)
Pogány, A. 2011. Ammónia koncentráció-és fluxusmérő műszer fejlesztése a környezetvédelmi kutatásokhoz. PhD dissertation. University of Szeged, Szeged. https://doi.org/10.14232/phd.680. (in Hungarian)
Sárváry, A. 2011. Környezetegészségtan. University of Debrecen, Debrecen. (in Hungarian)
Szabó, Z. 2010. A növénytermesztés környezeti hatásainak értékelése, különös tekintettel a biodiverzitásra Egy intenzív- és egy ökogazdaság externális hatása. Corvinus University of Budapest, Budapest. (in Hungarian)
Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 2008. "A" Tételű modul - Környezetvédelem. Szaktudás Kiadó Ház Zrt. https://docplayer.hu/4773952-A-tetelu-modul-kornyezetgazdalkodas-szaktudas-kiadohaz-zrt.html. (download: January 27, 2021) (in Hungarian)
Taylor, R. and Entwistle, J. 2015. Agriculture and environment: fundamentals and future perspectives. In Handbook on the Globalisation of Agriculture. Edward Elgar Publishing. https://doi.org/10.4337/9780857939838.
Williams, A.G., Audsley, E. and Sandars, D. L. 2006. Determining the environmental burdens and resource use in the production of agricultural and horticultural commodities Defra project report IS0205. Zu finden in: http://randd.defra.gov.uk/Default.aspx (download: March 17, 2021)
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2022 Bartl Bianka, Soós Gábor, Stankovics Petra, Simon-Gáspár Brigitta
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Cikkre a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
