Szerves szennyezőanyagok talajbeli megkötődésének előrejelzése a talajok fizikai-kémiai paraméterei alapján
Kulcsszavak:
huminanyagok, antracén, fenantrén, benzol, diuron, talajoldat, megkötődésAbsztrakt
Vizsgálatunk célja annak tanulmányozása volt, hogy a talaj humusz tartalma miként befolyásolja bizonyos szerves szennyezők megkötődését. Mintavegyületnek két poliaromás szénhidrogént – antracén és fenantrén – a benzolt, valamint egy gyomirtó szer-hatóanyagot, a diuront választottuk. Kutatásunk során azt igyekeztünk feltérképezni, hogy az egyes szennyezőkből mennyi adszorbeálódik bizonyos talajtípusokon, hogy ebben a megkötődésben mekkora lehet a talaj huminsavainak a szerepe. A kísérletek eredményeiből az a következtetés vonható le, hogy az apoláros vegyületek adszorpciójában fontos szerepe van a talaj szervetlen alkotórészeinek is és minél polárosabb – vagyis polarizálhatóbb – a szerves vegyület, annál inkább a talaj humuszanyagai – poláros funkciós csoportjaik révén – veszik át a domináns szerepet a szennyező megkötésében. A talajoldat alapvetően poláros karaktere miatt a poláros vegyületek deszorpciója természetszerűleg aktívabb, mint az apoláros vegyületeké, így bár ez utóbbiak kötődése gyengébb jellegű, a deszorpciós folyamatok eltérő sebessége miatt a poláros vegyületeknél az egyensúly egy alacsonyabb megkötődési aránynál fog beállni.
Hivatkozások
Ahangar, A. 2010. Sorption of PAHs in the Soil Environment with Emphasis on the Role of Soil Organic Matter: A Review, World Applied Sciences Journal. 11 (7) 759–765.
Arias-Estévez, M., López-Periago, E., Martínez-Carballo, E., Simal-Gándara, J., Mejuto, J. C., García-Río, L. 2008. The mobility and degradation of pesticides in soils and the pollution of groundwater resources. Agriculture, Ecosystems & Environment. 123 (4) 247–260. https://doi.org/10.1016/j.agee.2007.07.011
IHSS (n.d.) 2017. IHSS International Humic Substances Society. [online] Available from: http://humic-substances.org/ (Accessed 7 December 2017).
Keesstra, S. D., Geissen, V., Mosse, K., Piiranen, S., Scudiero, E., Leistra, M., van Schaik, L. 2012. Soil as a filter for groundwater quality. Current Opinion in Environmental Sustainability. 4 (5) 507–516. https://doi.org/10.1016/j.cosust.2012.10.007
Lányi, K. 2005. Assessment of the relations between the spectroscopic characteristics of soils and their ability to adsorb organic pollutants. Microchemical Journal. 79 (1–2) 249–256. https://doi.org/10.1016/j.microc.2004.08.008
Morillo, E., Romero, A. S., Maqueda, C., Madrid, L., Ajmone-Marsan, F., Grcman, H., Davidson, C. M., Hursthouse, A. S., Villaverde, J. 2007. Soil pollution by PAHs in urban soils: a comparison of three European cities. Journal of Environmental Monitoring. 9 (9) 1001–1008. https://doi.org/10.1039/b705955h
Nam, J. J., Gustafsson, O., Kurt-Karakus, P., Breivik, K., Steinnes, E., Jones, K. C. 2008. Relationships between organic matter, black carbon and persistent organic pollutants in European background soils: Implications for sources and environmental fate. Environmental Pollution. 156 (3) 809–817. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2008.05.027
Salomons, W., Stigliani, W. M. (eds.) 1995. Biogeodynamics of pollutants in soils and sediments. Berlin, Heidelberg, Springer Berlin Heidelberg. https://doi.org/10.1007/978-3-642-79418-6
Semple, K. T., Doick, K. J., Wick, L. Y., Harms, H. 2007. Microbial interactions with organic contaminants in soil: definitions, processes and measurement. Environmental Pollution. 150 (1) 166–176. https://doi.org/10.1016/j.envpol.2007.07.023
Stefanovits P., Filep Gy., Füleky Gy. 1999. Talajtan. Budapest, Mezőgazda Kiadó.
Zhang, X., Wang, H., He, L., Lu, K., Sarmah, A., Li, J., Bolan, N. S., Pei, J., Huang, H. 2013. Using biochar for remediation of soils contaminated with heavy metals and organic pollutants. Environmental Science and Pollution Research International. 20 (12) 8472–8483. https://doi.org/10.1007/s11356-013-1659-0
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2018 Lányi Katalin, Laczay Péter, Szabó Rita, Lehel József

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
The articel is under the Creative Commons 4.0 standard licenc: CC-BY-NC-ND-4.0. Under the following terms: You must give appropriate credit, provide a link to the license, and indicate if changes were made. You may do so in any reasonable manner, but not in any way that suggests the licensor endorses you or your use. You may not use the material for commercial purposes. If you remix, transform, or build upon the material, you may not distribute the modified material. You may not apply legal terms or technological measures that legally restrict others from doing anything the license permits.