PAH degrading capability of microbes isolated from hydrocarbon contaminated sites

Szerzők

  • Kozár Szabolcs Department of Environmental Protection and Environmental Safety, Szent István University, Páter Károly utca 1., Gödöllő, 2100, Hungary
  • Radó Júlia Department of Environmental Protection and Environmental Safety, Szent István University, Páter Károly utca 1., Gödöllő, 2100, Hungary
  • Szabó István Department of Environmental Protection and Environmental Safety, Szent István University, Páter Károly utca 1., Gödöllő, 2100, Hungary
  • Háhn Judit Department of Environmental Protection and Environmental Safety, Szent István University, Páter Károly utca 1., Gödöllő, 2100, Hungary
  • Kriszt Balázs Department of Environmental Protection and Environmental Safety, Szent István University, Páter Károly utca 1., Gödöllő, 2100, Hungary
  • Fodor Rita RexTerra Kft., Vadkerti út 1., Kiskunhalas, 6400, Hungary
  • Szoboszlay Sándor Department of Environmental Protection and Environmental Safety, Szent István University, Páter Károly utca 1., Gödöllő, 2100, Hungary

Kulcsszavak:

polycyclic aromatic hydrocarbons (PAH’s), PAH degrading microbes, biodegradation

Absztrakt

A poliaromás szénhidrogének, mint szennyezőanyagok, kőolajokban, kőolajszármazékokban, illetve termékeiben előforduló, valamint szerves anyagok tökéletlen égése során keletkező vegyületek, amelyek nehezen lebonthatóak, perzisztensek. Környezetvédelmi jelentőségüket növeli, hogy humán egészségügyi hatásaikat tekintve eddig hét PAH vegyületről bizonyosodott be humán karcinogén hatás, továbbá egyeseknek mutagén, teratogén, valamint hormonháztartást zavaró (EDC) hatásaik is ismertek. Munkánk célja olyan mikroszervezetek keresése volt, melyek okszerűen alkalmazhatóak PAH vegyületek biológiai lebontására. Ennek érdekében a Környezetvédelmi és Környezetbiztonsági Tanszék törzsgyűjteményének felhasználásával olyan mikroba törzseket választottunk ki, amelyeket korábban kőolajszármazékokkal (TPH, BTEX, PAH) szennyezett területekről (talaj-, talajvízmintákból) izoláltak. A kiválasztott mikroszervezetekkel több lépésben bontási kísérleteket végeztünk, amelyek során degradációs képességüket vizsgáltuk. Az első lépésben kínai kutatók (Zhao et al., 2009) módszerét használtuk három PAH vegyület [benza(a)pirén, benz(a)antracén, fluorantén] esetében, hogy kiválasszuk a potenciálisan bontásra képes törzseket. A második szakaszban rázatott mikroba tenyészetet alkalmaztunk annak érdekében, hogy a törzsek PAH degradációs képességét elemezzük in vitro, folyékony közegben. Ehhez törzspárokat állítottunk össze, amelyekkel a kísérletet megelőzően együttszaporítási vizsgálatokat végeztünk, mivel az irodalmi adatok azt bizonyítják, hogy a törzskeverékek általában nagyobb bontási képességgel rendelkeznek PAH vegyületek esetében. A harmadik munkaszakaszban OxiTop talajrespirációs vizsgálatot végeztünk két ismétlésben PAH, és TPH szennyezett kárhelyről származó talajmintán. Eredményeim megalapozzák egy olyan oltóanyag kialakítását, amely PAH vegyületekkel szennyezett kárhelyeken in vivo használható.

Hivatkozások

Anton, A. 2010. Bioremediáció - Mikrobiológiai kármentesítési eljárások. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Kármentesítési Kézikönyv. 5. 5–54.

Bishnoi, K, Sain, U, Kumar, R, Singh, R., Bishnoi, N. R. 2009. Distribution and biodegradation of polycyclic aromatic hydrocarbons in contaminated sites of Hisar (India). Indian Journal of Experimental Biology. 47 (3) 210.

Haritash, A. K. Kaushik, C. P. 2009. Biodegradation aspects of Polycyclic Aromatic Hydrocarbons (PAHs): A review. Journal of Hazardous Materials. 169. 1–3. https://doi.org/10.1016/j.jhazmat.2009.03.137

Kallimanis, A., Kavakiotis, K., Perisynakis, A., Spröer, C., Pukall, R., Drainas, C., Koukkou, A. I. 2009. Arthrobacter phenanthrenivorans sp. nov., to accommodate the phenanthrene-degrading bacterium Arthrobacter sp. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology. 59 (2) 275. https://doi.org/10.1099/ijs.0.000984-0

Kanaly, R. A., Harayama, S. 2000. Biodegradation of High-Molecular-Weight Polycyclic Aromatic Hydrocarbons by Bacteria. Journal of Bacteriology. 182 (8) 2059–2067. https://doi.org/10.1128/JB.182.8.2059-2067.2000

Kim, J. D., Lee, C. G. 2007. Microbial degradation of Polycyclic Aromatic Hydrocarbons in Soil by Bacterium-Fungus Co-cultures. Biotechnology and Bioprocess Engineering. 12. 410–416. https://doi.org/10.1007/BF02931064

Lily, M. K., Bahuguna, A., Dangwal, K., Garg, V. 2009. Degradation of benzo [a] pyrene by a novel strain Bacillus subtilis BMT4i. Brazilian Journal of Microbiology. 40. 884–892. https://doi.org/10.1590/S1517-83822009000400020

Luan, T. G., Yu, K. S. H., Zhong, Y., Zhou, H. W., Lan, C. Y., Tam, N. F. Y. 2006. Study of metabolites from the degradation of polycyclic aromatic hydrocarbons (PAHs) by bacterial consortium enriched from mangrove sediments. Chemosphere. 65 (1) 2289–2296. https://doi.org/10.1016/j.chemosphere.2006.05.013

Mrozik, A., Piotrowska-Seget, Z., Laubuzek., S. 2003. Bacterial Degradation and Bioremediation of Polycyclic Aromatic Hidrocarbons. Polish Journal of Environmental Studies. 12 (1) 15–25.

Willumsen, P., Karlson, U., Stackebrandt, E., Kroppenstedt, M. R. 2001. Mycobacterium frederiksbergense sp.nov., a novel polycyclic aromatic hydrocarbondegrading Mycobacterium sp. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology. 51 (5) 1715–1722. https://doi.org/10.1099/00207713-51-5-1715

Yu, S. H., Ke, L., Wong, Y. S., Tam, N. F. Y. 2005. Degradation of polycyclic aromatic hydrocarbons by a bacterial consortium enriched from mangrove sediments. Environmental International. 31 (2) 149–154. https://doi.org/10.1016/j.envint.2004.09.008

Yuan, J., Lai, Q., Zheng, T., Shao, Z. 2009. Novosphingobium indicum sp. nov., a polycyclic aromatic hydrocarbon-degrading bacterium isolated from a deep-sea environment. International Journal of Systematic and Evolutionary Microbiology. 59 (8) 2084–2088 https://doi.org/10.1099/ijs.0.002873-0

Zhao, B., Wang, H., Mao, X., Li, R. 2009. A rapid screening method for bacteria degrading polycyclic aromatic hydrocarbons. Letters in Applied Microbiology. 49 (3) 408–410. https://doi.org/10.1111/j.1472-765X.2009.02668.x

Letöltések

Megjelent

2013-12-11

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Kozár, S., Radó, J., Szabó, I., Háhn, J., Kriszt, B., Fodor, R., & Szoboszlay, S. (2013). PAH degrading capability of microbes isolated from hydrocarbon contaminated sites . GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 17(3), 23-39. https://journal.uni-mate.hu/index.php/gfa/article/view/6702

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei