Különböző talajápolási módok hatása erózióra hajlamos hegy-völgy telepítésű irányú szőlőültetvényben, a 2017-es évjáratban

Szerzők

  • Varga Péter NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonyi Kutató Állomás, 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.
  • Májer János NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonyi Kutató Állomás, 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

Kulcsszavak:

tartamkísérlet, erózió, talajművelésmód, talaj-és növénytakarás

Absztrakt

A környezetkímélő szőlőtermesztési technológiák talajművelési rendszereiben a talajvédelem, ezen belül az erózió elleni védelem kiemelt szerepet kap. Az erózióvédelem mellett azonban, a szárazabb ökológiai adottságú termőhelyeken, (egyes évjáratokban) a víztakarékosság elsődleges szemponttá válhat. Ilyen ökológiai adottságokkal rendelkezik a Balatoni Régió is. A prognózisok szerint a klímaváltozás hatására egyre gyakoribb lesz a szárazság, magasabb lesz az átlaghőmérséklet, illetve gyakrabban várhatók heves esőzések. A nem megfelelő talajművelés hatására fellépő abiotikus stressz hatások negatívan hatnak a tőkék növekedésére. A NAIK Badacsonyi Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben közel egy évtizede, tartamkísérlet jelleggel, egy talajművelésmód összehasonlító kísérletsorozatot állítottunk be. 2017. évi kísérleteinkben a szerves növényi hulladékokkal történő talajtakarást, a tartós- és időszaki növénytakarást, valamint a mechanikai talajművelést hasonlítjuk össze lejtős (hegy-völgy irányú) rendszerben. A tartós növénytakaráshoz speciális fűkeveréket használtunk (vörös csenkesz, felemáslevelű csenkesz, nádképű csenkesz, angolperje), továbbá egy pillangósokból álló keverék (vörös here, bíborhere, fehérhere, tavaszi bükköny, takarmányborsó) vetésével is megpróbálkoztunk. Az időszaki növénytakarás megvalósításához őszi búzát, tritikálét, valamint a területre jellemző gyomösszetételt használtunk fel, továbbá facélia sorközvetést is alkalmaztunk önálló vetésben. Az idei évben (2017) célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk a kezelések hatását a talajnedvességre, a talaj, - és a növény tápanyag-ellátottságára, valamint a szüreti eredményekre. Összességében megállapítható, hogy talajainkat a kiszáradástól és az erózió káros hatásaitól védeni kell, főként az olyan időjárási körülmények között, mint a 2017-es évjárat egy-egy periódusa volt-amikor is a száraz periódus mellett, a hirtelen lezúduló heves esőzések váltották egymást. Az erózió elleni védekezés alapja lehet a szerves növényi hulladékkal való talajtakarás-mely kedvező, mind a talaj-, mind, pedig a növény számára (víz- és tápanyag-forgalom). Másik lehetséges megoldás a növénytakarás alkalmazása. Ezek közül is a speciális szárazságtűrő fűkeverék és a pillangós keverék bizonyult a legalkalmasabbnak. A talaj nedvességtartalma, ásványi nitrogén-ellátottsága, és a termésátlag tekintetében kimagasló eredményt nyújtott a többi kezeléshez képest a szerves növényi hulladékkal való talajtakarás, valamint a pillangós keverék alkalmazása. Ezen eredmények a kontroll parcellákon mért eredményekhez képest statisztikailag igazoltan is plusz értéket hoztak.

Információk a szerzőről

  • Varga Péter, NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, Badacsonyi Kutató Állomás, 8261 Badacsonytomaj, Római u. 181.

    levelezőszerző
    vargapeter@mail.iif.hu

Hivatkozások

Basler, P. 1992. Integrierte Production: Wiederherstellung des Ökosystems Boden. Schweizerische Zeitschift für Obst und Weinbau. 128 (12) 633–635.

Bauer, K., Fox, R., Ziegler, B. 2004. Moderne Bodenpflege im Weinbau. Österreichischer Agrarverlag, Leopoldsdorf. 28–34.

Bogoni, M., Panont, A., Valenti, L., Scienza, A. 1995. Effects of soil physical and chemical conditions on grapevine nutritional states. Acta Horticulturae. 383. 299–303. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1995.383.31

Boller, E. F., El Titi, A., Gendrier, J. P., Avilla, J., Jörg, E., Malavota, C. (edit) 1998. Integrated Produktion in Europe: 20 years after the declaration of Ovronnaz. IOBC wprs Bulletin, Bulletin OILB srop. 21 (1) 34.

Buckerfield, J. C., Webster, K. A. 1996. Earthworms, mulching, soil moisture and grape yields: earthworm response to soil management practices in vineyards, Barossa Valley, South Australia,, Australian and New Zealand Wine Industry Journal. 11 (1) 47–53.

Fardoss, A. 2001. Einfluss von Stressfaktoren auf die Weinrebe. Der Winzer 2001. 1. 12–13.

Gulick, S. H., Grimes, D. W., Munk, D. S., Goldhamer, D. A. 1994. Cover-crop-enhanced water infiltration of a slowly permeable fine sandy loam. Soil Sci. Soc. Am. J. 58. 1539–1546. https://doi.org/10.2136/sssaj1994.03615995005800050038x

IPCC 2001. Climate change 2001. The scientific basis. In: Contribution of working group to the third assesment report of the intergoverimental panel on climate change. (IPCC), Cambridge University Press, Cambridge. UK. 58–65.

Konduras, S., Tsialtas, T., Zioziou, E., Nikolaou N. 2008. Rootstock effects on the adaptive strategies of grapevine under contrasting water status: Leaf physiological and structural respronses, Agriculture, Ecosystems and Enviroment. 128. 86–96. https://doi.org/10.1016/j.agee.2008.05.006

Poni, S., Lakso, A., Turner, J., Melious, R. 1994. Interactions of crop level and late season water stress on growth and physiology of field-grown Concord grapevines, American Journal of Enology and Viticulture, 45. 153–157. https://doi.org/10.5344/ajev.1994.45.2.252

Poni, S., Bernizzoni, F., Civardi, S., Gatti, M., Porro, D., Camin, F. 2009. Performance and water-use efficiency (single-leaf vs. Whole-canopy) of wellwatered and half-stressed split-root Lambrusco grapevines grown inPo Valley (Italy). Agriculture, Ecosystems and Environment, 129. 97–106. https://doi.org/10.1016/j.agee.2008.07.009

Ramos, M. C., Martínez-Casanovas, J. A. 2006. Impact of land levelling on soil moisture and runoff variability in vineyards under different rainfall distributions in a Mediterranean climate and its influence on crop productivity. Journal of Hydrology. 321. 131–146. https://doi.org/10.1016/j.jhydrol.2005.07.055

Sicher, L., Dorigoni, A., Stringari, G. 1995. Soil management effects on nutritional status and grapevine performance. Acta Hort. 383. 73–82. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.1995.383.8

Varga, I. 1994. A talajtakarás szerepe a dombvidéki szőlőtermesztésben. Kandidátusi Értekezés, Eger. 1–112.

Varga, P., Májer, J. 2004. The Use of Organic Wastes for Soil-Covering of Vineyards 1st ISHS Symposium for grapevine growing, commerce and investigation Lisbon 2003.; Oral presentation. Acta Horticulturae. Number 652. 191–197. https://doi.org/10.17660/ActaHortic.2004.652.23

Varga, P., Májer, J., Németh, Cs. 2007. Tartós és időszaki növénytakarásos eljárások a szőlőültetvények talajművelési rendszereiben. Lippay-Ormos-Vas Tudományos ülésszak kiadványa 2007. november 7–8. 230–231.

Wheaton, A. D., Mckenzie, B. M., Tisdall, J. M. 2007. Management to increase the depth of soft soil improves soil conditions and grapevine performance in an irrigated vineyard. Soil and Tillage Research. 98. 68–80. https://doi.org/10.1016/j.still.2007.10.007

Zanathy, G. 1998. Környezetkímélő talajápolás. Kertészet és Szőlészet. 61 (23) 13.

Letöltések

Megjelent

2018-03-07

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Varga, P., & Májer, J. (2018). Különböző talajápolási módok hatása erózióra hajlamos hegy-völgy telepítésű irányú szőlőültetvényben, a 2017-es évjáratban . GEORGIKON FOR AGRICULTURE, 22(1), 90-99. https://journal.uni-mate.hu/index.php/gfa/article/view/6637

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei