Mineral composition of xeric and mesic sheep pasture in Central Hungary
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2017.1.001Keywords:
grass, nutrient, disease, hay, copperAbstract
Hungarian sheep farming is based on grasslands. The average grazing period is about 200 days and the winter forage is also calculated with quality hay as well. The pasture based livestock farming is the most beneficial for the animals but there are several veterinary and nutritional problems. Our main objective was to examine two different hydro-ecological types (xeric & mesic) of pasture and compare their micro- and macro nutrients supply. The xeric pasture, located in Kiskunság, with dry, low moisture conditions. This grassland’s nutrient content is under the minimal required level regrading with P, Mg, Cu, Zn, Mn, Na and the rest of the elements are also lack more than 50 %. The mesic pasture with adequate soil moisture, located among Gödöllő-hills, contained sufficient amount of nutrient elements with the exception of Cu and Zn.
References
Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. Agrártudomány, 1, 26–35.
Béri, B. (1993): A legelés hatása a tehenek termékenységére. in Legelő- és gyepgazdálkodás. Vinczeffy, I. (szerk.) Mezőgazda Kiadó, 400 p.
Duduk, V. (1995): Állategészségtan. Mezőgazda Kiadó.
Finck, A. (1982): Fertilizers and Fertilization. Florida, Basel.
Győri, Z., Alapi, K. (2003): A Felső-Tisza ártéri legelőinek ásványianyag-tartalma. Gyepgazdálkodási közlemények, 1, 32–34. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10503
Horváth, Z. (2006): Juh- és kecskebetegségek. Mezőgazda Kiadó.
Kádár, I. (2004): Műtrágyázás hatása a telepített gyep ásványi elemtartalmára 3. Gyepgazdálkodási közlemények, 2. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10463
Kota, M., Kovács, B., Vinczeffy, I. (1997): Elemtartalom gyógyhatású gyepnövényekben. 51–56.
Mészáros, L., Wichmann, B., Nagy, A., Penksza, K. (2016): Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata. Gyepgazdálkodási közlemények, 14, 19–29. https://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9688
Penksza, K., Házi, J., Tóth, A., Wichmann, B., Pajor, F., Gyuricza, C., Póti, P., Szentes, Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulása, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére pannon nedves gyepben. Növénytermelés, 62, 73–94.
Ray, J. G., George, K. J. (2010): Calcium accumulation in grasses in relation to their root cation exchange capacity. Journal of Agronomy, 9, 70–74. https://doi.org/10.3923/ja.2010.70.74
Sterling, T. M. (2005): Transpiration - Water Movement through Plants. https://passel.unl.edu/pages/printinformationmodule.php?idinformationmodule=1092853841. https://doi.org/10.2134/jnrlse.2005.0123
Szalay, S., Sámsoni, Z., Siroki, Z. (1977): A Hortobágy legelőterületeinek mikroelemes ellátottsága. Agrokémia és talajtan, 26., 95–112.
Tasi, J. (2005): Heavy metal, macro-and microelement content of grass species and dicotyledons. Acta Agronomica Hungarica, 53, 349–352. https://doi.org/10.1556/AAgr.53.2005.3.12
Thompson, K., Parkinson, J. A., Band, S. R., Spencer, R. E. (1997): A comparative study of leaf nutrient concentrations in a regional herbaceous flora. New phytologist, 136, 679–689. https://doi.org/10.1046/j.1469-8137.1997.00787.x
Tölgyesi, G., Barcsak, Z. (1995): Gyepnövények makro- és mikroelem felvétele, tekintettel az egyes fajok vízháztartására. Növénytermelés, 44., 323–334.
Vinczeffy, I. (2005): Gyepgazdálkodásunk helyzetének ismertetése. Kézirat.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2017 Bajnok Márta, Halász András, Török Gábor, Tasi Julianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
