Különböző típusú gyepek makro- és mikroelem tartalmának alakulása a hasznosítási gyakoriság függvényében
DOI:
https://doi.org/10.17205/SZIE.AWETH.2017.1.001Kulcsszavak:
gyep, tápelem, betegség, széna, rézAbsztrakt
Hazánkban a juhok takarmányozása gyepre alapozott, vagyis a körülbelül 200 napos legeltetési idényen kívüli időszakban is zömében a gyepről betakarított takarmányt fogyasztják az állatok. A sok előny mellett vannak állategészségügyi vonatkozásai, esetleg kockázatai is a legelőn való tartásnak. Kutatásunk fő célkitűzése volt, hogy megvizsgáljuk két eltérő vízellátottságú (száraz és üde) területen található gyepről betakarított takarmány makro- és mikroelem tartalmát. A vizsgált alföldi elhelyezkedésű, száraz fekvésű gyep ásványianyag-tartalma hat elem esetében (P, Mg, Cu, Zn, Mn, Na) nem érte el a juhok számára szükséges mennyiséget, több esetben még a kívánt mennyiség felét sem szolgáltatta a takarmány. Az üde fekvésű, mendei gyep a réz és a cink kivételével a juhok egészséges táplálásához elegendő ásványianyagot tartalmazott.
Hivatkozások
Balázs, F. (1949): A gyepek termésbecslése növényszociológiai felvételek alapján. Agrártudomány, 1, 26–35.
Béri, B. (1993): A legelés hatása a tehenek termékenységére. in Legelő- és gyepgazdálkodás. Vinczeffy, I. (szerk.) Mezőgazda Kiadó, 400 p.
Duduk, V. (1995): Állategészségtan. Mezőgazda Kiadó.
Finck, A. (1982): Fertilizers and Fertilization. Florida, Basel.
Győri, Z., Alapi, K. (2003): A Felső-Tisza ártéri legelőinek ásványianyag-tartalma. Gyepgazdálkodási közlemények, 1, 32–34. https://doi.org/10.55725/gygk/2003/1/1-2/10503
Horváth, Z. (2006): Juh- és kecskebetegségek. Mezőgazda Kiadó.
Kádár, I. (2004): Műtrágyázás hatása a telepített gyep ásványi elemtartalmára 3. Gyepgazdálkodási közlemények, 2. https://doi.org/10.55725/gygk/2004/2/1-2/10463
Kota, M., Kovács, B., Vinczeffy, I. (1997): Elemtartalom gyógyhatású gyepnövényekben. 51–56.
Mészáros, L., Wichmann, B., Nagy, A., Penksza, K. (2016): Dunaújváros környéki rekultivált felszín és természetes löszterület gyepeinek összehasonlító vizsgálata. Gyepgazdálkodási közlemények, 14, 19–29. https://doi.org/10.55725/gygk/2016/14/1/9688
Penksza, K., Házi, J., Tóth, A., Wichmann, B., Pajor, F., Gyuricza, C., Póti, P., Szentes, Sz. (2013): Eltérő hasznosítású szürkemarha legelő szezonális táplálóanyag tartalom alakulása, fajdiverzitás változása és ennek hatása a biomassza mennyiségére és összetételére pannon nedves gyepben. Növénytermelés, 62, 73–94.
Ray, J. G., George, K. J. (2010): Calcium accumulation in grasses in relation to their root cation exchange capacity. Journal of Agronomy, 9, 70–74. https://doi.org/10.3923/ja.2010.70.74
Sterling, T. M. (2005): Transpiration - Water Movement through Plants. https://passel.unl.edu/pages/printinformationmodule.php?idinformationmodule=1092853841. https://doi.org/10.2134/jnrlse.2005.0123
Szalay, S., Sámsoni, Z., Siroki, Z. (1977): A Hortobágy legelőterületeinek mikroelemes ellátottsága. Agrokémia és talajtan, 26., 95–112.
Tasi, J. (2005): Heavy metal, macro-and microelement content of grass species and dicotyledons. Acta Agronomica Hungarica, 53, 349–352. https://doi.org/10.1556/AAgr.53.2005.3.12
Thompson, K., Parkinson, J. A., Band, S. R., Spencer, R. E. (1997): A comparative study of leaf nutrient concentrations in a regional herbaceous flora. New phytologist, 136, 679–689. https://doi.org/10.1046/j.1469-8137.1997.00787.x
Tölgyesi, G., Barcsak, Z. (1995): Gyepnövények makro- és mikroelem felvétele, tekintettel az egyes fajok vízháztartására. Növénytermelés, 44., 323–334.
Vinczeffy, I. (2005): Gyepgazdálkodásunk helyzetének ismertetése. Kézirat.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2017 Bajnok Márta, Halász András, Török Gábor, Tasi Julianna
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
