Botanikai összehasonlító vizsgálat a cserépfalui és az erdőbényei fás legelőn
Kulcsszavak:
fás legelő, legeltetés, diverzitás, természetvédelemAbsztrakt
Jelen munkában az Északi-középhegységben, a Bükkben található cserépfalui és a Tokaj–Zempléni-hegyvidékben lévő erdőbényei fás legelők gyepes vagy gyepekkel komplexeket alkotó legeltetett vegetációját vizsgáltuk. A cönológiai felvételeket 2011 júniusában Braun-Blanquet (1964) módszerét követve készítettük, 2×2 m-es kvadrátokat alkalmazva. A területeket fás-cserjés-gyepes „fás legelő” (W) és gyepes (G) zónákra különítettük el. Az egyes zónákon belül, tekintve a használat intenzitását elkülönítve vizsgáltuk az intenzíven legeltetett (A), a kevésbé intenzíven legeltetett (B) és a felhagyott (C) részeket.
A vizsgált területek zónáiban összesen 135 faj fordult elő. A fajok között 61 faj előfordulása független a zónától és a termőhelytől. Csak Cserépfalun 44, míg csak Erdőbényén 17 faj fordult elő. A csak a fásszárú komponenst is tartalmazó „B” zónában 9, a csak gyepben 4 faj volt.
A fás-cserjés-gyepes területek, függetlenül a vizsgálati helyszíntől, fajösszetételében, diverzitási értékeikben is hasonló képet mutattak. A legeltetett és ezen belül is a kíméletes kezelésű (B) területek fajkészlete magasabb, így a gazdálkodási hasznuk mellett a természetvédelmi értéküket is itt őrzik meg leginkább a területek.
Hivatkozások
Adler P. B. LHauenroth W. K. (2000): Livestock exclusion increases the spatial heterogeneity of vegetation in Colorado shortgrass steppe. Applied Vegetation Science, 3(2) 213–222. https://doi.org/10.2307/1479000
Aiken G. E. (1990): Plant and animal responses to a complex grass-legume mixture under different grazing intensities. Dissertation Abstracts International,. 51(3) 1045.
Anderson P., Radford E. (1994): Changes in vegetation following reduction in grazing pressure on the National Trust’s Kinder Estate, Peak District, Derbyshire, England. Biological Conservation, 69(1) 55–63. https://doi.org/10.1016/0006-3207(94)90328-X
Arcanum (2006): Első Katonai Felmérés. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD-ROM.
Bakker J. P., Olff H., Willems J. H., Zobel M. (1996): Why do we need permanent plots in the study of long-term vegetation dynamics? Journal of Vegetation Science, 7(2) 147–156. https://doi.org/10.2307/3236314
Bakker, J. P. (1989): Nature Management by Grazing and Cutting. In: Vegetation Dynamics. https://doi.org/10.1007/978-94-009-2255-6
Bartha D. (2003): Történelmi erdőhasználatok Magyarországon (Historical forest uses of Hungary). Magyar Tudomány, 12. 90–102.
Bergmeier E., Petermann J., Schröder E. (2010): Geobotanical survey of wood-pasture habitats in Europe: diversity, threats and conservation. Biodiversity and Conservation, 19. 2995–3014. https://doi.org/10.1007/s10531-010-9872-3
Biszak S., Tímár G., Molnár G., Jankó A. (2007): A Harmadik Katonai Felmérés – A Habsburg Birodalom digitalizált térképei. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD-ROM
Borhidi A. (2003): Magyarország növénytárulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Borhidi, A. (1995): Social behaviour types, the naturalness and relative ecological indicator values of the higher plants in the Hungarian flora. Acta Botanica Academiae Scientiarum Hungaricae, 39. 97–181.
Bölöni J., Molnár Zs., Bíró M., Horváth F. (2008): Distribution of the (semi-) natural habitats in Hungary II. Woodlands and shrublands. Acta Botanica Hungarica, 50(Suppl. 1) 107–148. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.6
Börcsök Z. (2004): Botanikai vizsgálatok a Péterhidai Fás Legelőn. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 265–278. Kaposvár.
Braun-Blanquet J. (1964): Pflanzensoziologie 3. Aufl. Wien, Springer-Verlag. https://doi.org/10.1007/978-3-7091-8110-2
Campbell B. D., Stafford Smith D. M., Ash A. J. (1999): A rule-based model for the functional analysis of vegetation change in Australasian grasslands. – Journal of. Vegetation. Sciense, 10(5) 723– https://doi.org/10.2307/3237087730.
Catorci A., Cesaretti S., Gatti R. (2009): Biodiversity conservation: geosynphytosociology as a tool of analysis and modelling of grassland systems. Hacquetia, 8(2) 129–146. https://doi.org/10.2478/v10028-009-0010-2
Catorci A., Cesaretti S., Marchetti P. (eds.) (2007a): Vocazionalità del territorio della Comunità Montana di Camerino per la produzione di biomasse solide agro-forestali ad uso energetico. L’uomo e l’ambiente 47. Tipografia Arte Lito, Camerino.
Catorci A., Gatti R., Ballelli S. (2007b): Studio fitosociologico della vegetazione delle praterie montane dell’Appennino maceratese. In: Catorci A., Gatti R. (eds.): Le praterie montane dell’Appennino maceratese. Braun-Blanquetia, 42: 101–144.
Catorci A., Gatti R., Vitanzi A. (2006): Relationship between phenology and above-ground phytomass in a grassland community in central Italy. In: Gafta D., Akeroyd J. R. (eds.): Nature Cconservation.
Catorci A., Ottaviani G., Ballelli S., Cesaretti S. (2011a): Functional differentiation of central apennine grasslands under mowing and grazing disturbance regimes. Polish Journal Ecology
Catorci A., Ottaviani G., Cesaretti S. (2011b): Functional and coenological changes under different long-term management conditions in Apennine meadows (central Italy). Phytocoenologia, 41(1) 45–58. https://doi.org/10.1127/0340-269X/2011/0041-0481
Cipriotti P.A., Aguiar M. R. (2005): Effects of grazing on patch structure in a semi-arid two-phase vegetation mosaic. Journal of Vegetation Science, 16(1) 57–66. https://doi.org/10.1111/j.1654-1103.2005.tb02338.x
Dénes V. (2006): Zala megyei fás legelők katasztere és a tornyiszentmiklósi fás legelő élőhelyrekonstrukciós terve. diplomadolgozat, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest, 72 p.
Dövényi Z. (szerk.) (2010): Magyarország kistájaink a katasztere. 2., átdolgozott és bővített kiadás. MTA FKI, Budapest, 876.
Eichhorn M.P., Paris P., Herzog F., Incoll L.D., Liagre F., Mantzanas K., Mayus M., Moreno G., Papanastasis V.P., Pilbeam D.J., Pisanelli A., Dupraz C. (2006): Silvoarable systems in Europe – past, present and future prospects. Agroforestry Systems, 67. 29–50. https://doi.org/10.1007/s10457-005-1111-7
Enyedi Z. M., Ruprecht E., Deák M. (2008): Long-term effects of the abandonment of grazing on steppe-like grasslands. Applied Vegetation Science, 11(1) 53–60. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2008.tb00204.x
Fischer M., Wipf S. (2002): Effect of low-intensity grazing on species-rich vegetation of traditionally mown subalpine meadows. Biological Conservation, 104(1) 1–11. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00149-5
Fuhlendorf S.D., Smeins F.E. (1999): Scaling effects of grazing in a semi-arid grassland. Journal of Vegetation Science, 10(5) 731–738. https://doi.org/10.2307/3237088
Fuls E. R. (1992): Ecosystem modification created by patch-overgrazing in semi-arid grassland. in: Journal of Arid Environments, 23(1) 59–69. https://doi.org/10.1016/S0140-1963(18)30541-X
Garbarino M., Lingua E., Martinez Subirá M., Motta R. (2011): The larch wood pasture: structure and dynamics of a cultural landscape. European Journal of Forest Research, 130. 491–510. https://doi.org/10.1007/s10342-010-0437-5
Geiger B., Saláta D., Malatinszky Á. (2011): Tájtörténeti vizsgálatok a kisgombosi fás legelőn (Studies on landscape history on the wood-pasture of Kisgombos). Tájökológiai Lapok, 9(2) 219–233. https://doi.org/10.56617/tl.3908
Gillet F. (2008): Modelling vegetation dynamics in heterogeneous pasture-woodland landscapes. Ecological Modelling, 217(1–2) 1–18. https://doi.org/10.1016/j.ecolmodel.2008.05.013
Haraszthy L., Márkus F., Bank L. (1997): A fás legelők természetvédelme. WWF füzetek 12, Budapest, 23
Herczeg E., Malatinszky Á., Kiss T., Balogh Á., Penksza K. (2006): Biomonitoring studies on salty pastures and meadows in south–east Hungary. Tájökológiai Lapok, 4(1) 211–220. https://doi.org/10.56617/tl.4452
Holl K., Smith M. (2002): Ancient Wood Pasture in Scotland: Classification andés Management Principles. Scottish Natural Heritage Commissioned Report F01AA108.
Holl K., Smith M. (2007): Scottish upland forests: History lessons for the future. Forest Ecology and Management, 249(1–2) 45–53. https://doi.org/10.1016/j.foreco.2007.04.042
Ilmarinen K., Mikola J. (2009): Soil feedback does not explain mowing effects on vegetation structure in a semi-natural grassland. Acta Oecologica, 35(6) 838–848. https://doi.org/10.1016/j.actao.2009.08.008
Jávor A., Molnár Gy., Kukovics S. (1999): Juhtartás összehangolása a legelővel. In: Nagy G., Vinczeffy I. (szerk.) Agroökológia – Gyep - Vidékfejlesztés. 169–172.
Joffre R., Rambal S., Ratte J. P. (1999): The dehesa system of southern Spain and Portugal as a natural ecosystem mimic. Agroforestry Systems, 45. 57–79. https://doi.org/10.1023/A:1006259402496
Joffre R., Vacher J., Llanos C. de los Long G. (1988): The dehesa: an agrosilvopastoral system of the Mediterranean region with special reference to the Sierra Morena area of Spain. Agroforestry Systems, 6. 71–96. https://doi.org/10.1007/BF02344747
Kahmen S., Poschlod P. Schreiber K. F. (2002): Conservation management of calcareous grasslands. Changes in plant species composition and response of functional traits during 25 years. Biological Conservation, 104(3) 319–328. https://doi.org/10.1016/S0006-3207(01)00197-5
Kampmann D., Herzog F., Jeanneret Ph., Konold W., Peter M., Walter T., Wildi O., Lüscher A. (2007): Mountain grassland biodiversity: Impact of site conditions versus management type. Journal for Nature Conservation, 16(1) 12–25. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2007.04.002
Kenéz Á., Szemán L., Szabó M., Saláta D., Malatinszky Á., Penksza K., Breuer L.† (2007): Természetvédelmi célú gyephasznosítási terv a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő élőhely védelmére. Tájökológiai Lapok, 5(1) 35–41. https://doi.org/10.56617/tl.4361
Kiss T., Lévai P., Ferencz Á., Szentes Sz, Hufnagel L., Nagy A., Balogh Á., Pintér O., Saláta D., Házi J, Tóth A., Wichmann B., Penksza K. (2011): Change of composition and diversity of species and grassland management between different grazing intensity – in Pannonian dry and wet grasslands. Applidied Ecology and Environmental Research, 9(3) 197–230. https://doi.org/10.15666/aeer/0903_197230
Kiss T., Malatinszky Á., Penksza K. (2006): Comparative coenological axaminations on pastures of the Great Hungarian Plain I. (horse and cattle pasture near Hódmezővásárhely). Tájökológiai Lapok, 4(2) 339–346. https://doi.org/10.56617/tl.4471
Kleyer M. (1999): The distribution of plant functional types on gradients of disturbance intensity and resource supply in an agricultural landscape. – Journal of. Vegetation. Sciense, 10(5) 697–708. https://doi.org/10.2307/3237084
Kumm K.-I. (2004): Does re-creation of extensive pasture-forest mosaics provide an economically sustainable way of nature conservation in Sweden’s forest dominated regions? Journal for Nature Conservation, 12(4) 213–218. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2004.07.001
Lavorel S., Touzard B., Leberton J. D., Clément B. (1998): Identifying functional groups for response to disturbance in an abandoned pasture. Acta Oecologia, 19(3) 227–240. https://doi.org/10.1016/S1146-609X(98)80027-1
Longhi F., Pardini A., Tullio V. G. di Tullio V. G., Eldridge D., Freudenberger D. (1999): Biodiversity and productivity modifications in the Dhofar rangelands (Southern Sultanate of Oman) due to overgrazing. People and rangelands: building the future. Proceedings of the VI International Rangeland Congress Queensland, Australia. 664–665.
Losvik M. (1999): Plant species diversity in an old, traditionally managed hay meadow compared to abandoned meadows in southwest Norway. Nordic Journal of. Botany, 19(4) 473–487. https://doi.org/10.1111/j.1756-1051.1999.tb01231.x
Luoto M., Pykälä J., Kuussaari M. (2003). Decline of landscape-scale habitat and species diversity after the end of cattle grazing. Journal of Natural Conservation, 11(3) 171–178. https://doi.org/10.1078/1617-1381-00052
Manning A. D., Fischer J., Lindenmayer D. B. (2006): Scattered trees are keystone structures – Implications for conservation. Biological Conservation, 132(3) 311–321. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2006.04.023
Marañón T., Pugnaire F. I., Callaway R. M. (2009): Mediterranean-climate oak savannas: the interplay between abiotic environment and species interactions. Web Ecology, 9(1) 30–43. https://doi.org/10.5194/we-9-30-2009
Márkus F. (1993): Extenzív mezőgazdaság és természetvédelmi jelentősége Magyarországon. WWF- füzetek 6. Budapest. 1–23.
McAdam J. H., Burgess P.J., Graves A. R., Rigueiro-Rodríguez, A., Mosquera-Losada, M.R. (2009): Classifications and Functions of Agroforestry Systems in Europe in: A. Rigueiro-Rodríguez et al. (eds.) Agroforestry in Europe: Current Status and Future Prospects.
McAdam J. H., Hoppé G. M., Toal L., Whiteside T. (1999): The use of wide-spaced trees to enhance faunal diversity in managed grasslands, In: V. Papanastastis , Frame, J., Nastis, A. S., (eds.): Grasslands and Woody Plants in Europe. Proceedings of the International Occasional Symposium of the European Grassland Federation. Grassland Science in Europe, Vol. 4. EGF, Thessaloniki, Greece.
Mester Zs. (2003): Kisgombosi tölgyes és legelőerdő – Természetismereti tanösvény vezetőfüzet, Hatvan, Hatvani Környezetvédő Egyesület.
Mester Zs. (2005): A kisgombosi tölgyes kisemlős-populációjának felmérése – jelentés, Kézirat.
Milchunas D. G., Sala O. E., Laurenroth W. K. (1988): A generalized model of grazing by large herbivores on grassland community structure. The American Naturalis, 132(1) 87–106. https://doi.org/10.1086/284839
Mitlacher K., Poschlod P., Rosén E., Bakker J.P. (2002): Restoration of wooded meadows – a comperative analysis along chronosequence on Öland (Sweden). Applied Vegetation Science, 5(1) 63–73. https://doi.org/10.1111/j.1654-109X.2002.tb00536.x
Molnár Zs., Bölöni J., Horváth F. (2008): Threatening factors encountered: Actual and endangerment of the Hungarian (semi-) natural habitats. Acta Botanica Hungarica, 50(Suppl. 1) 199–217. https://doi.org/10.1556/ABot.50.2008.Suppl.10
Nair P. K. R. (1993): An introduction to Agroforestry. Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, 505.
Naveh Z., Whittaker R. H. (1979): Structural and floristic diversity of shrublands and woodlands in Northern Israel and other mediterranean areas. Vegetatio, 41. 171–190. https://doi.org/10.1007/BF00052445
Noble I., Gitay H. (1996): A functional classification for predicting the dynamics of landscapes. Journal of Vegetation Science,. Veg. Sci., 7(3) 329–336. https://doi.org/10.2307/3236276
Nótári K. (2006): A Bélmegyeri Fáspuszta természetvédelmi célú fenntartása (Conservational reserve of the Bélmegyer Wooded Puszta. Management plan, Körös-Maros National Park Directorate, 16.
Noy-Meir I., Gutman M. Kaplan Y. (1989): Responses of mediterranean grassland plants to grazing and protection. Journal of Ecology, 77(1) 290–310. https://doi.org/10.2307/2260930
Olff H. Ritchie M. E. (1998): Effects of herbivores on grassland plant diversity. Trends in Ecology and Evolution, 13(7) 261–265. https://doi.org/10.1016/S0169-5347(98)01364-0
Papanastastis V. P. (2004): Vegetation degradation and land use change in agrosilvopastoral systems. In: Schnabel S., Ferreira A. (eds.): Sustainability of agrosilvopastoral Systems – Dehesas, Montados. Advances in Geoecology, 37.
Paulsamy S.-Lakshmanachary A.S.-Manian S. (1987): Effects of overgrazing on the phytosociology of a tropical grassland ecosystem. Indian Journal of Range Management, 8: 2. 103–107.
Pausas J. G. (1999): Response of plant functional types to changes in the fire regime in Mediterranean ecosystems: a simulation approach. Journal of Vegetation Science, 10(5) 717–722. https://doi.org/10.2307/3237086
Peco B., Sánchez A. M., Azcárate F. M. (2006): Abandonment in grazing systems: Consequences for vegetation and soil. Agriculture, Ecosystems and Environment, 113(1–4) 284–294. https://doi.org/10.1016/j.agee.2005.09.017
Penksza K., Szentes Sz., Házi J., Tasi J., Bartha S., Malatinszky Á. (2009): Grassland management and nature conservation in natural grasslands of the Balaton Uplands National Park, Hungary. Grassland Science in Europe, 15: 512–515.
Penksza K., Böcker R. (1999/2000): Zur Verbreitung von Poa humilis Ehrh. ex Hoffm. in Ungarn. Botanikai Közlemények, 86–87: 89–93.
Pielou E. C. (1975): Ecological diversity. Wiley, New York.
Proulx M., Mazumder A. (1998): Reversal of grazing impact on plant species richness in nutrient-poor vs. nutrient-rich ecosystems. Ecology, 79(8) 2581–2592. https://doi.org/10.1890/0012-9658(1998)079[2581:ROGIOP]2.0.CO;2
Pykälä J. (2003): Effects of restoration with cattle grazing on plant species composition and richness of semi-natural grasslands. Biodiversity and Conservation, 12: 2211–2226.
Pykälä J., Luoto M., Heikkinen R. K., Kontula T. (2005): Plant species richness and persistence of rare plants in abandoned semi-natural grasslands in Northern Europe. Basic and Applied Ecology, 6(1) 25–33. https://doi.org/10.1016/j.baae.2004.10.002
Rackham O. (1996): Trees and woodland in the British landscape – The complete history of Britain’s trees, woods és hedgerows. Phoenix Giant, London, 234 pp.
Roberts D. W. (1996): Landscape vegetation modelling with vital attributes and fuzzy system theory. Ecol. Model., 90(2) 175–184 https://doi.org/10.1016/0304-3800(95)00164-6
Rois-Díaz M., Mosquera-Losada R., Rigueiro-Rodríguez A. (1999): Biodiversity Indicators on Silvopastoalism across Europe. EFI Technical Report 21., European Forest Institute, 66.
Sala O. E. (1988): The effect of herbivory on vegetation structure (In: Werger M. J. A., van der Aart P. J. M., During H. J., Ed. Verhoeven J. T. A.) Plant form and vegetation structure, SPB, The Hague, 317–330.
Sala O. E., Lauenroth W. K., McNaughton S. J., Rusch G. and Xinshi Zhang A. (1996): Biodiversity and ecosystem functioning in grasslands. In: Mooney H. A., Cushman J. H., Medina E., Sala O. E. Ed. Schulze E. D.: Functional roles of biodiversity: A global perspective, Wiley, Chichester, 129–149.
Saláta D., Horváth S., Varga A. (2009): Az erdei legeltetésre, a fás legelők és legelőerdők használatára vonatkozó 1791 és 1961 közötti törvények (Laws for the use of forest grazing, wood-pastures and grazing forest between 1791 and 1961). Tájökológiai Lapok, 7(2) 387–401. https://doi.org/10.56617/tl.4125
Saláta D., Szabó M., Kenéz Á., Malatinszky Á., Demény K., Breuer L.† (2007) Adatok a pénzesgyőr-hárskúti hagyásfás legelő tájtörténetéhez. Tájökológiai Lapok, 5(1) 19–25. https://doi.org/10.56617/tl.4359
Schnabel S., Ferreira A. (eds.) (2004): Sustainability of agrosilvopastoral Systems – Dehesas, Montados. Advances in Geoecology.
Selyem J. (1994): Adatok Belső-Somogy legelőerdeinek beerdősüléséhez. Diplomaterv, Kézirat, Sopron.
Simon T. (2000): A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 976.
Smith R. S., Rushton S. P. (1994): The effect of grazing management on the vegetation of mesothropic (meadow) grassland in Northern England. Journal of Applied Ecology, 31(1) 13–24. https://doi.org/10.2307/2404595
Stampfli, A., Zeiter, M. (1999): Plant species decline due to abandonment of meadows cannot easily be reversed by mowing. A case study from the southern Alps. Journal of Vegetation Science, 10(2) 151–164. https://doi.org/10.2307/3237137
Szabó M., Kenéz Á., Saláta D., Szemán L., Malatinszky Á. (2007): Studies on botany and environmental management relations on a wooded pasture between Pénzesgyőr and Hárskút villages. Cereal Research Communications, 35(2) 1133–1136. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.242
Szabó P. (2005): Woodland and Forests in Medieval Hungary. BAR International Series 1348. Archaeolingua Central European Series 2. Oxford, 187. https://doi.org/10.30861/9781841716947
Szedlák T., Szodfridt I. (1992): Agroerdőgazdálkodás: a trópusi területek igéretes lehetősége (Agroforestry: promising potential of tropical areas) Erdészeti Lapok, 127: 7–8. 224–225.
Szentes Sz., Kenéz Á., Saláta D., Szabó M., Penksza K. (2007): Comparative researches and evaluations on grassland manegament and nature conservation in natural grasslands of the Transdanubian mountain range. Cereal Research Communications, 35(2) 1161–1164. https://doi.org/10.1556/CRC.35.2007.2.249
Szentes Sz., Tasi J., Házi J., Penksza K. (2009b): A legeltetés hatásának gyepgazdálkodási és természetvédelmi vizsgálata Tapolcai- és Káli-medencei lólegelőn a 2008. évi gyepgazdálkodási idényben. Gyepgazdálkodási Közlemények, 7(1–2) 65–72. https://doi.org/10.55725/gygk/2009/7/1-2/10275
Szentes Sz., Wichmann B., Házi J., Tasi J., Penksza K. (2009a): Vegetáció és gyep produkció havi változása badacsonytördemici szürkemarha legelőkön és kaszálón. Tájökológiai Lapok, 7(2) 319–328. https://doi.org/10.56617/tl.4115
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Jankó A. (2008): Magyarország topográfiai térképei a Második Világháború időszakából. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD-ROM.
Tímár G., Molnár G., Székely B., Biszak S., Varga J., Jankó A. (2006): A második katonai felmérés térképszelvényei és azok georeferált változata. Arcanum Adatbázis Kft., Budapest, DVD- ROM.
Tóth Cs., Nagy G., Nyakas A. (2003): Legeltetett gyepek értékelése a Hortobágyon. Agrártudományi Közlemények, 10: 50–55.
Tóthmérész B. (1995): Comparison of different methods for diversity ordering. Journal of Vegetation Science, 6(2) 283–290. https://doi.org/10.2307/3236223
Török P., Arany I., Prommer M., Valkó O., Balogh A., Vida E., Tóthmérész B., Matus G. (2009): Vegetation and seed bank of strictly protected hay-making Molinion meadows in Zemplén Mountains (Hungary) after restored management. Thaiszia, 19: 1. 67–78.
Török, P., Deák B., Vida E., Valkó O., Lengyel Sz., Tóthmérész B. (2010): Restoring grassland biodiversity: sowing low-diversity seed mixtures can lead to rapid favourable changes. Biological Conservation, 143(3) 806–812. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2009.12.024
Vandenberghe C., Freléchoux F., Moravie M.-A., Gadallah F., Buttler A. (2007): Short-term effects of cattle browsing on tree sapling growth in mountain wooded pastures. Plant Ecology, 188. 253–264. https://doi.org/10.1007/s11258-006-9160-1
Varga A. (2008): Fáslegelők és legelőerdők egykori és mai vegetációdinamikája (Recent and one-time vegetation dynamics of wood-pastures and grazing forests). Kitaibelia, 13: 195.
Varga A., Bölöni J. (2009): Erdei legeltetés, fáslegelők, legelőerdők tájtörténeti kutatása (Landscape historical research of forest grazing, wood-pastures, grazing forest) Természetvédelmi Közlemények, 15: 68–79.
Varga A., Bölöni J., Saláta D., Molnár Zs. (2011): Grazed woodlands, wood pastures and abandoned wood pastures in the Carpathian-basin from the 18th century until today. Abstracts of Frontiers in Historical Ecology International Conference, 45.
Vera F.W.M. (2000): Grazing ecology and forest history. CABI, Wallingford, 506. https://doi.org/10.1079/9780851994420.0000
Virágh K., Bartha S. (1996): The effect of current dynamical state of a loess steppe community on its responses to disturbances. Tiscia, 30. 3–13.
Willems J. H. (1983): Species composition and above ground phytomass in chalk grassland with different management. Vegetatio, 52. 171–180. https://doi.org/10.1007/BF00044994
Wilson A. D., MacLoad N. D. (1991): Overgrazing: present or absent? Journal of Range Management, 44(5) 475–482. https://doi.org/10.2307/4002748
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2011 Saláta Dénes, Wichmann Barna, Házi Judit, Falusi Eszter, Penksza Károly
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
