Assessment of Tourism in Hungary Between 2004-2022 in the Light of Regional Differences
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.4887Keywords:
economic performance, regional differences, tourism situation assessment, tourism developmentAbstract
The objective of the study is to present the tourism performance of Hungary within the European Union between 2004 and 2022. In addition to national trends, the analysis also focuses on the regional NUTS2 level. In European terms, Hungary is characterised by a medium tourism performance, but tourism is still the dominant industry at the level of the national economy in terms of its contribution to GDP. The research highlights regional differences in socio-economic indicators and their correlation with economic determination and tourism performance. Indeed, the over-domination of Budapest can be identified in most socio-economic indicators. The consequence of the capital's 'hydrocephalus' is that Hungary's peripheral regions have developed serious economic challenges. Reducing regional disparities in these areas is key to promoting economic catching-up and avoiding social tensions, in particular depopulation. The indicators presented in the study show a significant decline in the years after 2008 and in 2020-21 compared to previous years. This is attributable to the global economic crisis and the coronavirus pandemic, which have had a significant impact on the overall economic and tourism performance of our country.
References
Albach, H. (2018): Strategies for Cities in Global Competition: An Essay on Spatial Economics and Management Science. In: Albach, H. – Meffert, H. – Pinkwart, A. – Reichwald, R. – Świątczak, Ł. (eds.): European Cities in Dynamic Competition. Springer, pp. 132–158. https://doi.org/10.1007/978-3-662-56419-6_8
Bujdosó, Z. – Kovács, T. – Szűcs, CS. – Brambauer, ZS. (2016): "New" Direction of Urban Development from a Central European Perspective. Theoretical and Empirical Researches in Urban Management, 11:(2). pp. 55–64. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0263358
Chikán, A. – Molnár, B. – Szabó, E. (2018): A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere. Közgazdasági Szemle, 65(12): pp. 1205–1224. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.12.1205
Csath, M. (2017). A gazdasági teljesítmény és a versenyképesség kulturális meghatározottsága. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 5(5): pp. 7–22.
Csorba, L. (2019): A turizmusra is kiterjedő átalakuló fogyasztói hatalom a fejlett piacgazdaságokban – szakirodalmi áttekintés. In: Gyurkó, Á. – Somodi-Tóth, O. (szerk.): #Turizmus #szálloda #vendéglátás: Jubileumi kiadvány az Eszterházy Károly Egyetem Turizmus tanszék alapításának 10. évfordulója alkalmából. Líceum Kiadó, Eger, pp. 41–53. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/4739
Csugány, J. – Tánczos, T. (2019): A hazai turizmusban rejlő lehetőségek a negyedik ipari forradalom korszakában. In: Gyurkó, Á – Somodi-Tóth, O (szerk.): #Turizmus #szálloda #vendéglátás: jubileumi kiadvány az Eszterházy Károly Egyetem Turizmus tanszék alapításának 10. évfordulója alkalmából. Líceum Kiadó, Eger, pp. 41–51. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/4740
Dicken, P. (2007): Global Shift. Mapping the Changing Contours of the World Economy. Journal of Economic Geography, 7(6): pp. 777–779. https://doi.org/10.1177/14407833110470020604
Dobó, R. – Pintér, T. (2022a) Regionális különbségek alakulása különböző területi szinteken értelmezve Magyarországon. In: BGE Szemelvények. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 58–63. https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.01.02
Dobó, R. – Pintér, T. (2022b):Regionális jóléti különbségek alakulása Magyarországon az EU-csatlakozástól napjainkig. In: Csiszárik-Kocsir, Á. – Varga, J. – Garai-Fodor, M. (szerk.): Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2022/2 kötet - Globális reakciók, lokális akciók a gazdaság rezilienciájának erősítéséhez. Budapest, Magyarország: Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, pp. 113–124.
Dömötör, E. – Mátyás, L. – Balázsi, L. (2016): A gazdaság térbelisége, városok, régiók, kereskedelem és természeti környezetünk: Összegzés a COEURE-projekt tanulmányaiból, III. Közgazdasági Szemle, 63(6): pp. 673–696. https://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2016.6.673
Fekete-Fábián, Zs. – Jánosi, D. (2022): A 2008. és a 2020. évi válság hatása a hazai munkaerőpiacra és turizmusra. Területi Statisztika, 62(2): pp. 135–165. https://doi.org/10.15196/TS620201
Gulyás, P. (2019): A turizmus szerepe az alföldi járások fejlettségében. A Falu 34(3): pp. 27–34.
Gyurkó, Á. (2020): Az európai uniós turisztikai célú források területisége és hatásai az Észak-Magyarország régióban. In: Bujdosó, Z. – Dinya, L. – Csernák, J. (szerk.): XVII. Nemzetközi Tudományos Napok: Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után. Líceum Kiadó, Gyöngyös, pp. 102–102.
Gyurkó, Á. (2022): Magyarország vendégforgalmának teljesítményértékelése területi és keresleti szempontból 2019 és 2022 között, különös tekintettel Eger városának turisztikai teljesítőképességére. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 7(4): pp. 20–32. https://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.04.02
Jarkko, S. (2010): The Regional Economics of Tourism in Northern Finland: The Socioeconomic Implications of Recent Tourism Development and Future Possibilities for Regional Development. Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism, 3(2): pp. 91–113. https://doi.org/10.1080/15022250310001927
Káposzta, J. (2014): Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései. Gazdálkodás, 58(5): pp. 399–412. https://ageconsearch.umn.edu/record/206101
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of the Rural Space. European Countryside, 14(1): pp. 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kengyel, Á. (2012): Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője. Közgazdasági Szemle, 59(3): pp. 311–332.
Kovács, T. – Ruszkai, Cs. Gy. – Vasvári, M. (2023): Veszteségtérképezés a Nagykunságban. In: Dobozi, R. – Mihalkó, J. – Pappné, Sziládi, K. (szerk.): Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században nemzetközi magyar nyelvű tudományos konferencia előadások és poszterek összefoglalói. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, p. 61.
Kozák, A. – Bakos-Tóth, E. – Farkas, A. – Juhász, I. – Papanek, G. (2018): Munkavállalói elégedettség Heves megyében. Acta Carolus Robertus 8(1): pp. 129–143. https://doi.org/10.22004/ag.econ.274094
Laczkó, T. – Stocker, M. (2020): A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, 20(2): 22–32. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.3
Lengyel, I. (2012): A kelet-közép-európai országok régióinak versenyképessége. In: Rechnitzer, J. – Smahó, M. (szerk.): Járműipar és regionális versenyképesség: Nyugat- és Közép-Dunántúl a kelet-közép-európai térségben. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, pp. 191–229.
Lukovics, M. – Farkas, B. – Lengyel, I. (2010): Regionális versenyképesség és területi kohézió az Európai Unióban. In: Süli-Zakar, I. (szerk.) A terület- és településfejlesztés alapjai II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 238–260.
Lukovics, M. (2017): Regionális gazdaságfejlesztés: eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése. In: Lengyel, I. (szerk.): Két évtizedes a regionális tudományi műhely Szegeden: 1997–2017. JATEPress Kiadó, Szeged, pp. 294–315.
Molnár, E. – Dézsi, Gy. – Lengyel, I. (2018): Debrecen gazdasága a hazai nagyvárosok mezőnyében. In: Pénzes, J. (szerk.): Falu – város – periféria: határon innen és túl, Süli-Zakar István professzor emlékére. Didakt Kiadó, Debrecen, pp. 31–39.
Nemes Nagy, J. (2009): Terek, helyek, régiók – A regionális tudomány alapjai. Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 1–350.
Kovács, Pálné, I. – Mezei, C. (2016) „Regionális politikai és területi kormányzási ciklusok Közép- és Kelet-Európában”. Tér és Társadalom, 30(4): pp. 54–70. https://doi.org/10.17649/TET.30.4.2810
Paul, H. – & Grahame, T. (2006): Globalization and the future of the nation state. Economy and Society, 24(3): pp. 408–442. https://doi.org/10.1080/03085149500000017
Pénzes, J. (2011): A jövedelem szempontból elmaradott települések területi átrendeződése a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, 135(1): pp. 59–69.
Priatmoko, S. – Kabil, M. – Vasa, L. – Pallás, E.I. – Dávid, L. D. (2021): Reviving an Unpopular Tourism Destination through the Placemaking Approach: Case Study of Ngawen Temple. Indonesia. Sustainability, 13(12): pp. 1–21. https://doi.org/10.3390/su13126704
Ritter, K. (2008): A helyi fejlesztés esélyei – agrárfoglalkoztatási válság és területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Területi statisztika, 48(5): pp. 554–572.
Ritter, K. – Nagy, H. – Tóth, T. (2013): Hátrányos helyzetű vidéki térségek és helyi fejlesztési lehetőségeik egy Észak-magyarországi példán keresztül. In: Lukovics, M. – Savanya, P. (Szerk.): Új hangsúlyok a területi fejlődésben. JATE Press, Szeged, pp. 224–242.
Sak, N. – Karymshakov, K. (2012). Relationship between tourism and economic growth: A panel Granger causality approach. Asian economic and financial review, 2(5): pp. 587–591.
Simon, Á. (2017): Koltai Z.: Sikeres és versenyképes városok. Piackutatás a magyar települések körében. Tér és Társadalom, 31(1): pp. 135–139. https://doi.org/10.17649/TET.31.1.2805
Süli-Zakar, I. – Lenkey, G. (2014): A vidék mint földrajzi periféria és az oktatás mint kitörési pont. Educatio, 23(3): 371–383. http://hdl.handle.net/2437/225194
Szentes, T. (2012): A nemzeti versenyképesség fogalma, mérése, ideológiája. Magyar Tudomány, 173(6): pp. 680–691.
Tóth, G. (2018): A térszerkezet átfogó vizsgálata az elérhetőség figyelembevétel ével. In: Pénzes, J. (szerk.): Falu – város – periféria: határon innen és túl, Süli-Zakar István professzor emlékére. Didakt Kiadó, Debrecen, pp. 20–25.
Tóth, J. (szerk.) (2016): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 54-713. Tóth, T. (2014): A regionális gazdaságfejlesztés alapjai. In: Káposzta, J. – Tóth, T. (szerk.): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő, pp. 134–156.
Papp, Zs. (2012): A turisztikai desztinációk versenyképessége–hogyan mérjük? Modellek és módszerek áttekintése. In: Bajmócy, Z. – Lengyel, I. – Málovics, Gy. (szerk.): Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged. 225–238.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Ádám Gyurkó, Bujdosó Zoltán, Hamza Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
