Magyarország idegenforgalmi helyzetértékelése 2004-2022 között a regionális különbségek tükrében
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.4887Kulcsszavak:
gazdasági teljesítmény, regionális különbségek, turisztikai helyzetértékelés, turizmusfejlesztésAbsztrakt
A tanulmány célkitűzése, hogy bemutassa az Európai Unión belül Magyarország turisztikai teljesítőképességét 2004 és 2022 között. Az elemzés az országos tendenciákon felül a régiós, NUTS2-es szintekre is fókuszál. Európai viszonylatban hazánkat közepes turisztikai teljesítmény jellemzi, ugyanakkor ennek ellenére is az idegenforgalom nemzetgazdasági szinten meghatározó iparág, a GDP-hez való hozzájárulás alapján. A kutatás rávilágít a társadalmi-gazdasági mutatószámok alapján is azonosítható regionális különbségekre és ezek összefüggéseire a gazdasági meghatározottsággal és a turisztikai teljesítménnyel. Budapest túlzott dominanciája ugyanis a legtöbb társadalmi-gazdasági mutatóban azonosítható. A főváros „vízfejűségének” következménye, hogy Magyarország periférikus térségeiben komoly gazdasági kihívások alakultak ki. A regionális egyenlőtlenségek mérséklése ezen térségekben kulcsfontosságú a gazdasági felzárkózás elősegítésében, a társadalmi feszültségek, különösképpen az elnéptelenedés elkerülése érdekében. A tanulmányban megjelenített mutatóknál a 2008 utáni és a 2020-21-es években – az előző évek viszonyaihoz képest – jelentős mértékű visszaesés tapasztalható. Ennek hátterében a gazdasági világválság és a koronavírus világjárvány húzódik, mely események jelentős hatással voltak hazánk általános gazdasági és idegenforgalmi teljesítőképességére.
Hivatkozások
Albach, H. (2018): Strategies for Cities in Global Competition: An Essay on Spatial Economics and Management Science. In: Albach, H. – Meffert, H. – Pinkwart, A. – Reichwald, R. – Świątczak, Ł. (eds.): European Cities in Dynamic Competition. Springer, pp. 132–158. https://doi.org/10.1007/978-3-662-56419-6_8
Bujdosó, Z. – Kovács, T. – Szűcs, CS. – Brambauer, ZS. (2016): "New" Direction of Urban Development from a Central European Perspective. Theoretical and Empirical Researches in Urban Management, 11:(2). pp. 55–64. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0263358
Chikán, A. – Molnár, B. – Szabó, E. (2018): A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere. Közgazdasági Szemle, 65(12): pp. 1205–1224. https://doi.org/10.18414/KSZ.2018.12.1205
Csath, M. (2017). A gazdasági teljesítmény és a versenyképesség kulturális meghatározottsága. Acta Humana – Emberi Jogi Közlemények, 5(5): pp. 7–22.
Csorba, L. (2019): A turizmusra is kiterjedő átalakuló fogyasztói hatalom a fejlett piacgazdaságokban – szakirodalmi áttekintés. In: Gyurkó, Á. – Somodi-Tóth, O. (szerk.): #Turizmus #szálloda #vendéglátás: Jubileumi kiadvány az Eszterházy Károly Egyetem Turizmus tanszék alapításának 10. évfordulója alkalmából. Líceum Kiadó, Eger, pp. 41–53. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/4739
Csugány, J. – Tánczos, T. (2019): A hazai turizmusban rejlő lehetőségek a negyedik ipari forradalom korszakában. In: Gyurkó, Á – Somodi-Tóth, O (szerk.): #Turizmus #szálloda #vendéglátás: jubileumi kiadvány az Eszterházy Károly Egyetem Turizmus tanszék alapításának 10. évfordulója alkalmából. Líceum Kiadó, Eger, pp. 41–51. http://publikacio.uni-eszterhazy.hu/id/eprint/4740
Dicken, P. (2007): Global Shift. Mapping the Changing Contours of the World Economy. Journal of Economic Geography, 7(6): pp. 777–779. https://doi.org/10.1177/14407833110470020604
Dobó, R. – Pintér, T. (2022a) Regionális különbségek alakulása különböző területi szinteken értelmezve Magyarországon. In: BGE Szemelvények. Budapesti Gazdasági Egyetem, Budapest, pp. 58–63. https://doi.org/10.33565/MKSV.2023.01.02
Dobó, R. – Pintér, T. (2022b):Regionális jóléti különbségek alakulása Magyarországon az EU-csatlakozástól napjainkig. In: Csiszárik-Kocsir, Á. – Varga, J. – Garai-Fodor, M. (szerk.): Vállalkozásfejlesztés a XXI. században 2022/2 kötet - Globális reakciók, lokális akciók a gazdaság rezilienciájának erősítéséhez. Budapest, Magyarország: Óbudai Egyetem, Keleti Károly Gazdasági Kar, pp. 113–124.
Dömötör, E. – Mátyás, L. – Balázsi, L. (2016): A gazdaság térbelisége, városok, régiók, kereskedelem és természeti környezetünk: Összegzés a COEURE-projekt tanulmányaiból, III. Közgazdasági Szemle, 63(6): pp. 673–696. https://dx.doi.org/10.18414/KSZ.2016.6.673
Fekete-Fábián, Zs. – Jánosi, D. (2022): A 2008. és a 2020. évi válság hatása a hazai munkaerőpiacra és turizmusra. Területi Statisztika, 62(2): pp. 135–165. https://doi.org/10.15196/TS620201
Gulyás, P. (2019): A turizmus szerepe az alföldi járások fejlettségében. A Falu 34(3): pp. 27–34.
Gyurkó, Á. (2020): Az európai uniós turisztikai célú források területisége és hatásai az Észak-Magyarország régióban. In: Bujdosó, Z. – Dinya, L. – Csernák, J. (szerk.): XVII. Nemzetközi Tudományos Napok: Környezeti, gazdasági és társadalmi kihívások 2020 után. Líceum Kiadó, Gyöngyös, pp. 102–102.
Gyurkó, Á. (2022): Magyarország vendégforgalmának teljesítményértékelése területi és keresleti szempontból 2019 és 2022 között, különös tekintettel Eger városának turisztikai teljesítőképességére. Turisztikai és Vidékfejlesztési Tanulmányok, 7(4): pp. 20–32. https://doi.org/10.15170/TVT.2022.07.04.02
Jarkko, S. (2010): The Regional Economics of Tourism in Northern Finland: The Socioeconomic Implications of Recent Tourism Development and Future Possibilities for Regional Development. Scandinavian Journal of Hospitality and Tourism, 3(2): pp. 91–113. https://doi.org/10.1080/15022250310001927
Káposzta, J. (2014): Területi különbségek kialakulásának főbb összefüggései. Gazdálkodás, 58(5): pp. 399–412. https://ageconsearch.umn.edu/record/206101
Káposzta, J. – Nagy, H. (2022): The Major Relationships in the Economic Growth of the Rural Space. European Countryside, 14(1): pp. 67–86. https://doi.org/10.2478/euco-2022-0004
Kengyel, Á. (2012): Az Európai Unió kohéziós politikájának integrációs jelentősége és szabályozásának jövője. Közgazdasági Szemle, 59(3): pp. 311–332.
Kovács, T. – Ruszkai, Cs. Gy. – Vasvári, M. (2023): Veszteségtérképezés a Nagykunságban. In: Dobozi, R. – Mihalkó, J. – Pappné, Sziládi, K. (szerk.): Műszaki, technológiai és gazdasági kihívások a 21. században nemzetközi magyar nyelvű tudományos konferencia előadások és poszterek összefoglalói. Szegedi Tudományegyetem, Szeged, p. 61.
Kozák, A. – Bakos-Tóth, E. – Farkas, A. – Juhász, I. – Papanek, G. (2018): Munkavállalói elégedettség Heves megyében. Acta Carolus Robertus 8(1): pp. 129–143. https://doi.org/10.22004/ag.econ.274094
Laczkó, T. – Stocker, M. (2020): A 2017. évi hazai rendezésű nemzetközi sporteseményekre érkező külföldi turisták fogyasztásának nemzetgazdasági hatásai. Turizmus Bulletin, 20(2): 22–32. https://doi.org/10.14267/TURBULL.2020v20n2.3
Lengyel, I. (2012): A kelet-közép-európai országok régióinak versenyképessége. In: Rechnitzer, J. – Smahó, M. (szerk.): Járműipar és regionális versenyképesség: Nyugat- és Közép-Dunántúl a kelet-közép-európai térségben. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, pp. 191–229.
Lukovics, M. – Farkas, B. – Lengyel, I. (2010): Regionális versenyképesség és területi kohézió az Európai Unióban. In: Süli-Zakar, I. (szerk.) A terület- és településfejlesztés alapjai II. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, pp. 238–260.
Lukovics, M. (2017): Regionális gazdaságfejlesztés: eltérő fejlettségű megyék versenyképességének összehasonlító elemzése. In: Lengyel, I. (szerk.): Két évtizedes a regionális tudományi műhely Szegeden: 1997–2017. JATEPress Kiadó, Szeged, pp. 294–315.
Molnár, E. – Dézsi, Gy. – Lengyel, I. (2018): Debrecen gazdasága a hazai nagyvárosok mezőnyében. In: Pénzes, J. (szerk.): Falu – város – periféria: határon innen és túl, Süli-Zakar István professzor emlékére. Didakt Kiadó, Debrecen, pp. 31–39.
Nemes Nagy, J. (2009): Terek, helyek, régiók – A regionális tudomány alapjai. Akadémia Kiadó, Budapest, pp. 1–350.
Kovács, Pálné, I. – Mezei, C. (2016) „Regionális politikai és területi kormányzási ciklusok Közép- és Kelet-Európában”. Tér és Társadalom, 30(4): pp. 54–70. https://doi.org/10.17649/TET.30.4.2810
Paul, H. – & Grahame, T. (2006): Globalization and the future of the nation state. Economy and Society, 24(3): pp. 408–442. https://doi.org/10.1080/03085149500000017
Pénzes, J. (2011): A jövedelem szempontból elmaradott települések területi átrendeződése a rendszerváltozás után. Földrajzi Közlemények, 135(1): pp. 59–69.
Priatmoko, S. – Kabil, M. – Vasa, L. – Pallás, E.I. – Dávid, L. D. (2021): Reviving an Unpopular Tourism Destination through the Placemaking Approach: Case Study of Ngawen Temple. Indonesia. Sustainability, 13(12): pp. 1–21. https://doi.org/10.3390/su13126704
Ritter, K. (2008): A helyi fejlesztés esélyei – agrárfoglalkoztatási válság és területi egyenlőtlenségek Magyarországon. Területi statisztika, 48(5): pp. 554–572.
Ritter, K. – Nagy, H. – Tóth, T. (2013): Hátrányos helyzetű vidéki térségek és helyi fejlesztési lehetőségeik egy Észak-magyarországi példán keresztül. In: Lukovics, M. – Savanya, P. (Szerk.): Új hangsúlyok a területi fejlődésben. JATE Press, Szeged, pp. 224–242.
Sak, N. – Karymshakov, K. (2012). Relationship between tourism and economic growth: A panel Granger causality approach. Asian economic and financial review, 2(5): pp. 587–591.
Simon, Á. (2017): Koltai Z.: Sikeres és versenyképes városok. Piackutatás a magyar települések körében. Tér és Társadalom, 31(1): pp. 135–139. https://doi.org/10.17649/TET.31.1.2805
Süli-Zakar, I. – Lenkey, G. (2014): A vidék mint földrajzi periféria és az oktatás mint kitörési pont. Educatio, 23(3): 371–383. http://hdl.handle.net/2437/225194
Szentes, T. (2012): A nemzeti versenyképesség fogalma, mérése, ideológiája. Magyar Tudomány, 173(6): pp. 680–691.
Tóth, G. (2018): A térszerkezet átfogó vizsgálata az elérhetőség figyelembevétel ével. In: Pénzes, J. (szerk.): Falu – város – periféria: határon innen és túl, Süli-Zakar István professzor emlékére. Didakt Kiadó, Debrecen, pp. 20–25.
Tóth, J. (szerk.) (2016): Világföldrajz. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 54-713. Tóth, T. (2014): A regionális gazdaságfejlesztés alapjai. In: Káposzta, J. – Tóth, T. (szerk.): Regionális és vidékfejlesztési ismeretek. Szent István Egyetemi Kiadó, Gödöllő, pp. 134–156.
Papp, Zs. (2012): A turisztikai desztinációk versenyképessége–hogyan mérjük? Modellek és módszerek áttekintése. In: Bajmócy, Z. – Lengyel, I. – Málovics, Gy. (szerk.): Regionális innovációs képesség, versenyképesség és fenntarthatóság. JATEPress, Szeged. 225–238.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2023 Ádám Gyurkó, Bujdosó Zoltán, Hamza Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
