A magyar gazdák helyzete a mezőgadaság 3.0 és 4.0 korában
Agrár depriváció és társadalmi innovációk
DOI:
https://doi.org/10.33032/acr.2907Kulcsszavak:
mezőgazdaság 4.0, agrárcenzus, agrár-depriváció, társadalmi innovációAbsztrakt
A mezőgazdaság forradalmi vátozáson megy át. Az ipar robbanásszerű technológiai fejlődése oly mértékű, hogy az a 4. ipari forradalomnak tekinthető. Ez a folyamat begyűrűzött az agrárium területére és így már mezőgazdaság 4.0-ról is beszélünk, amelynek az agrárium teljes területén az információs technológiára alapuló innováció jelent a motorját. A mezőgazdaság esetében számos ok miatt elkerülhetetlen, a termelési hatékonyság növelése, amely a K+F+I azaz a kutatás, fejlesztés és innováció eszközeivel érhető el. Az exponenciálisan fejlődő technológia számos pozitív eredménnyel jár, hisz nő a termelés hatékonysága és volumene, emelkedik a minőség, magasabb szintű automatizációt és valós idejű optimalizációt tesz lehetővé. Mindezek ellenére veszélyeket is hordoz magában. A veszélyek közül jelen írásban a hazai gazdálkodókat markánsan terhelő problémák és az abból való kiút elvi alapjai kerülnek megvilágításra. A kevésbé fejlett országok –ideértve a Magyarországot is – agrárgazdálkodói a mezőgazdaság 4.0 által produkált technológiai innovációkat nem képesek megfelelő tempóban a saját gazdaságukba integrálni és hatékonyan felhasználni, mivel még a mezőgazdaság 3.0 vívmányait sem tudta magáévá tenni a gazdálkodók többsége, így a modern technológiához való tényleges hozzáférésük is egyre kétségesebb. Hazánkban az agrár szektor kis és középvállalkozásai különösen kitettek annak, hogy szubjektív és objektív okokból egyaránt megfosztottá válnak a modern technológiáktól. Ez a helyzet nem, vagy rendkívül nehezen oldható fel. Fogalomként az agrár depriváció szóösszetétellel fogalmazható meg legpontosabban a helyzet, mivel a megfosztottság tartós, a kitörés e helyzetből igen nehéz, a szakadék pedig a fejlett gazdaságokhoz képest akkor is nő, ha a deprivált vállalkozás technológiai színvonala stagnál, de sajnos jellemzőbb, hogy az eszközök avulásával inkább romlik, így az megfosztottság – azaz a technológiai fejlődési lemaradás és a gazdaság eszközeinek avulása – is erősödik.
Hivatkozások
Baros, Z.–Bujdosó, Z.– Kovács, T.–Patkós, Cs.-Radics, Zs. (2012): The social aspects and public acceptance of biomass giving the example of a Hungarian region. International Journal Of Renewable Energy Development 1(2), 40–48. DOI: https://doi.org/10.14710/ijred.1.2.39-43
Carolan, M. (2017): Publicising Food: Big Data, Precision Agriculture, and Co-Experimental Techniques of Addition. Sociologia Ruralis 57(2), pp. 135–154. DOI: https://doi.org/10.1111/soru.12120
Corsini, L. – Wagner, K. – Gocke, A. – Kurth, T. (2015): Crop farming 2030 - The reinvention of the sector. Boston Consulting Group, https://image-src.bcg.com/Images/BCG-Crop-Farming-2030-May-2015_tcm21-184100.pdf Letöltés dátuma: 2022. 01.02.
DEFRA (2013): Farm practices survey October 2012 – Current farming issues. Department for Environment, Food & Rural Affairs, UK
Dinya, A.–Dinya, L. (2020): Fenntartható versenyképesség és társadalmi innovációk. In: Ercsey I. (szerk.) Marketing a digitalizáció korában. Az Egyesület a Marketing Oktatásért és Kutatásért XXVI. Országos konferenciájának előadásai, Széchenyi István Egyetem: Győr, pp. 509–518.
Farkasné Fekete, M.–Balyi, Zs.–Szűcs, I. (2014): Az agrárgazdaság hatékonyságának néhány sajátos aspektusa. Gazdálkodás, 58 (6), 564–576.
Gaál, M.–Péter, K.–Takácsné György, K.–Illés, I.–Kiss, A.–Sulyok, D.–Domán, Cs.– Keményné Horváth, Zs. (2017): A precíziós szántóföldi növénytermesztés összehasonlító vizsgálata. Budapest: Agrárgazdasági Kutató Intézet.
Garai, N.–Szalai, M.–Szőke, D. (2017): A világrend 2030-ban – A globális politikai, gazdasági és társadalmi trendek vizsgálata. Külügyi Szemle, (4), 3–27.
Hanga, A.–Bokor, T.–Myat, K.–Pelle, V.–Tóth, A.–Tóth, T.–Székely, L. (2018): Kutatási terv, Kommunikáció az információs társadalmak korában – Egyéni, szervezeti és társadalmi szintű változások azonosítása és leírása, Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet http://unipub.lib.uni-corvinus.hu/3327/1/FSA_kutatasi_terv_FIN.pdf (Letöltés dátuma: 2022. 01.02.
Hámori, B.–Szabó, K. (2018): Innováció és hálózat. Educatio, 27 (2), 208–224. DOI: https://doi.org/10.1556/2063.27.2018.2.4
Klerkx, L.–Jakku, E.–Labarthe, P. (2019): A review of social science on digital agriculture, smart farming and agriculture 4.0: New contributions and a future research agenda. NJAS-Wageningen Journal of Life Sciences, 90-91, 100315. DOI: https://doi.org/10.1016/j.njas.2019.100315
Kornai, J. (1999): A rendszerparadigma. Közgazdasági Szemle, XLVI. évf.(július-augusztus), 585–599.
Kriegler, E. et al. (2018): The World in 2050 – Transformations to Achieve the Sustainable Development Goals. Report prepared by The World in 2050 initiative, International Institute for Applied Systems Analysis – IIASA, Laxenburg, Austria. http://pure.iiasa.ac.at/15347, p. 1–157.
Lencsés, E.– Takács, I.– Takács-György, K. (2014): Farmers’ perception of precision farming technology among Hungarian farmers. Sustainability, 6 (12) 8452–8465. DOI: https://doi.org/10.3390/su6128452
Mészáros, S.–Szabó, G. (2014): Hatékonyság és foglalkoztatás a magyar mezőgazdaságban. Gazdálkodás, 58 (1), 58–74.
Ncube, B.–Mupangwa, W.–French, A. (2018): Precision agriculture and food security in Africa. In: Mensah P–Katerere D. –Hachigonta S. –Roodt A. (ed.): Systems analysis approach for complex global challenges Springer, Cham, pp. 159–178.
Pardey, P. G.–Alston, J. M.–Chan-Kang, C. (2012): Agricultural Production. Productivity and R&D over the Past Half Century: An Emerging New World Order Invited plenary paper presented at the International Association of Agricultural Economists (IAAE) Triennial conference, Foz do Iguaçu, Brazil, 18–24 August, 2012, http://purl.umn.edu/133745/files/SP12_7_2012Pardey.pdf Letöltés dátuma: 2022.01.07.
Pólya, Á. – Varanka, M. (2015): Információszerzés és döntéstámogatás az agráriumban. Piackutatási jelentés. AgroStratéga, http://agrostratega.hu/letoltesek/AgroStratega_kutatasi_jelentes_2015_standard.pdf
Ritter, K. (2018): A vidékgazdaság foglalkoztatási szerkezete Magyarországon. Hadtudományi Szemle, 11 (4), 400–420.
Sarudi, C.–Lakner, Z. (2003): Ellentmondások és dilemmák a magyar élelmiszer vertikumban. Acta Agraria Kaposváriensis 7 (2), 51–63.
Sipiczki Z. (2019): Jövedelmező-e a mezőgazdaság? Doktori értekezés tézisfüzet, Kaposvári Egyetem GTK, DOI: https://doi.org/10.17166/KE2019.004
Szőke, V.– Kovács, L. (2021): A mezőgazdaság 4.0 technológiáinak munkaerőpiaci hatásai. Gazdálkodás, 65 (1), 64–85.
Várnagy, E. –Várnagy P. (2000): A hátrányos helyzet pedagógiája. Budapest: Corvinus Kiadó.
Vigani, M., Crezo, E. R., Barero, M. G. (2015): The determinants of wheat yields: Tha role of sustainable innovation, policies and risks in France and Hungary. JRC Science and Policy Reports. EUR 27246 EN; DOI: https://doi.org/10.2791/470542
Wigboldus, Seerp (2016): Ten types of social innovation – a brief discussion paper Wageningen Centre for Development Innovation – CDI, p. 1–12.
Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU RENDELETE (2013) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32013R1305&from=HR
Digitális Jólét Program Magyarország Digitális Agrár Stratégiája 2019-2022 (2019): https://digitalisjoletprogram.hu/files/24/2e/242e263bd2b441f6f30cf400e06e1e4a.pdf
KSH Agrárcenzus (2020): https://www.ksh.hu/agrarcenzusok_agrarium_2020
Portfolio (2019): https://www.portfolio.hu/gazdasag/20190107/sosem-latott-szamok-kiderult-mennyien-dolgoznak-minimalberert-magyarorszagon-309419
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2022 Bazsik István, Bujdosó Zoltán, Koncz Gábor
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
