Az eltérő növényi olajok hatása az intenzíven nevelt süllő (Sander lucioperca (L.)) testösszetételére

Absztrakt

A kísérlet célja a különféle növényi olajok süllő (Sander lucioperca (L.)) testösszetételére kifejtett hatásának vizsgálata volt. A 27,88±7,97 g tömegű és 135,83±11,99 mm (átlag±SD; n=60) standard testhosszú halakat 65 literes recirkulációs rendszerben működő akváriumokba telepítettük fel és három különböző növényi olajokat tartalmazó kísérleti tápot fogyasztottak. Ezek egy alaptakarmány (6%-os zsírtartalommal) növényi olajos (szója olaj (So), repce olaj (Ra), és napraforgó olaj (Su)) kiegészítésével készültek (11%-os átlagos nyerszsír tartalommal). A 6 hetes kísérlet végén meghatároztuk a testösszetételt és a zsírsavösszetételt. A kontrol csoport mely az alaptakarmányt fogyasztotta jelentősen alacsonyabb szárazanyag és zsírtartalmat mutatott, mint a kezelt csoportok. A hal filé zsírsav összetétele a kísérleti takarmányok zsírsavösszetételének megfelelően alakult. A palmitinsav (C16:0) részaránya csökkent, míg az olajsavé (C18:1n-9) szignifikánsan nőtt a repce olajos (Ra) csoport filéjében a kontrolhoz viszonyítva. A linolsav (C18:2n-6; repceolajos takarmány Ra) és α-linolénsav (C18:3n-3; repce és szójaolajos, Ra és So takarmányok) aránya szintén növekedést mutatott, míg az arachidonsav (C20:4n-6) jelentősen csökkent az összes kezelt csoportban. A DPA (C22:5n-3) aránya a repceolajos (Ra) és napraforgó-olajos (Su) csoportokban változott szignifikánsan. Az n3 zsírsavak aránya a legmagasabb a napraforgó-olajos (Su), míg az n6 zsírsavak aránya a szójaolajos (So) csoportban volt. A legmagasabb n9 zsírsav arányt a repceolaj alakította ki a filében. A kezdeti értékhez képest az összes kezelés csökkentette az n3/n6 arányt a filében.