A magyar tejtermelő telepek munkatermelékenységének elemzése és nemzetközi összehasonlítása
Kulcsszavak:
termelési tényező, munkatermelékenység, Európai Tejtermelők Klubja, nemzetközi összehasonlításAbsztrakt
A termeléshez nélkülözhetetlen erőforrások szűkösen állnak a gazdálkodók rendel-kezésére, ezért használatukért, birtoklásukért kiélezett verseny folyik. A feszültség – az Európai Unióhoz (EU) történő csatlakozással a termelők között tovább erősödött, mert a versenytársak száma megnőtt, ebből következően a nemzetközi összehasonlítások jelentősége folyamatos növekedést mutat. Erre ad lehetőséget az European Dairy Farmers (EDF) hálózata, ahol 2003-ban már 19 ország tejtermelő telepeit hasonlítják össze gazdasági mutatók alkalmazásával. Parciális vizsgálatunk alapja az élőmunka, mint termelési tényező termelékenységének elemzése. Az élőmunka alkalmazása adja a ráfordítások jelentős részét, szerepe, alkalmazott mennyisége változni fog, ezért elemzése nélkülözhetetlen a termelés gazdasági eredményének javítása érdekében. Köztudott tény, hogy a magyar mezőgazdasági telepek termelékenységi mutatói általában elmaradnak nyugat-európai farmok hasonló értékeitől, azonban felmerül a kérdés, hogy milyen színvonalú az élőmunka-felhasználás a magyar tejtermelés esetében. Ebből következően vizsgálatunkban a magyar tejtermelő telepek munkatermelékenységének meghatározásá-ra, és ok-okozati összefüggéseinek feltárására került sor, összehasonlítva az EDF és a kelet-német telepek átlagával.
Hivatkozások
Borbély Cs., Geszti Sz., Keszi A. (2000). A termelékenységi mutatók vizsgálata a magyar tejtermelésben, XLII. Georgikon napok. Keszthely, szeptember 21–22. 42–46. – EDF report (2000–2003).
Czuppon V., Kovács B. (2004). Barangolás Somogy megyében – statisztikai módszerek alkalmazása Somogy megye területi elemzésében. IX. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, március 25–26. [CD-ROM].
Gönczi I. (1970). Munkatermelékenység és jövedelmezőség a mezőgazdaságban. Magyar Mezőgazdaság, 12. 6–7.
Guba M., Ráki Z. (1999). Az agenda 2000-ben előirányzott szabályozás várható hatása a szarvasmarha ágazatban. Agrárgazdasági tanulmányok. AKII, 11. 147–190.
Heinrich I. (1996). Versenyképes gazdálkodás. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
KSH (1990-2003). Mezőgazdasági Évkönyvek, Budapest.
Molnár T. (1998). Vidékfejlesztési politikánk az EU csatlakozás tükrében. XI. Georgikon napok. Keszthely, 2000. szeptember 24–25.
Németi I. (2003). A magyar agrárgazdaság az ezredfordulón. Szaktudás Kiadó Ház Rt. Budapest.
Stefler J. (2003). Csatlakozási esélyek. Magyar Mezőgazdaság, 1. 14–15.
Szűcs I. (1971). A munkaintenzitás tartalma és mérése. Gazdálkodás, 2. 19–36.
Kovács, B., Borbély, Cs., Geszti, Sz. (2001). Comparing economic characteristics of hungarian dairy farms. XXIX. Ciosta – Cigr V Congress. Krakow, június 25–27., 74–78.
Tütő E., Sarudi Cs., Nyáriné Budvig A., Marton I., Molnár T., Barna K. (2003). Regionális szintek, valamint érdekérvényesítésük az Európai Unióban. Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén. AVA Nemzetközi konferencia. Debrecen, április 1–2., 340.
Sarudi, Cs., Lakner, Z. (2003). Contradictions and dilemma sin development of Hungarian food chain. Acta Agraria Kaposváriensis, 7(2), 51–63.
Szakály Z., Széles Gy., Szily B., Szakály S. (1994). Consumption frequency of milk products in Hungary. Znan. Prak. Poljopr. Technol. (Research and practice in agriculture and food technology) Osijek, rujan 1. 191–195.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2005 Geszti Szilárd, Borbély Csaba
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
