Magyar és német tipikus tejtermelőüzem-modellek összehasonlítása

Szerzők

  • Trosten Hemme Institute of Farm Economics, Federal Agricultural Research Centre (FAL), D-38116 Braunschweig, Bundesallee 50. Germany , Német Szövetségi Kutatóközpont, Üzemgazdasági Intézet, D-38116 Braunschweig, Bundesallee 50. Németország
  • Borbély Csaba Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Farm Economics, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. https://orcid.org/0009-0004-6828-3948 (unauthenticated)
  • Csorbai Attila Pannon University of Agriculture, Faculty of Animal Science, Department of Farm Economics, H-7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. , Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Vállalatgazdaságtani Tanszék, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40.

Kulcsszavak:

tejtermelő farm, összehasonlítás, versenyképesség, szimuláció

Absztrakt

A tanulmány, mely az IFCN (International Farm Comparison Network) egyik első eredménye, egy német és egy magyar tejtermeléssel foglalkozó modellüzem gazdasági mutatóit hasonlítja össze, TIPI-CAL szimulációs modell segítségével. Versenyképességük mérését az 1996–1999-es időszakra végeztük el. Az eredmények ismeretében megállapítható, hogy az adott vizsgálatban a magyar gazdaság a föld és a munkaerő költségeit tekintve jelentős előnnyel bír a német magánfarmmal szemben. Ezek az előnyök tompulnak vagy teljes mértékben eltűnhetnek a gazdálkodást kísérő negatív jelenségek következtében. Bár a magyar nyerstej felvásárlási ára, nemzetközi összehasonlításban alatta marad az EU-ban tapasztalhatónak, a 90-es évek közepéig tartó tendenciával ellentétben, jelentős emelkedés következett be. Ennek ellenére számos gazdaság tejtermelő ágazata csak vegetál, fenntartásának elsődleges oka a vállalati likviditás megőrzése, nem a jövedelmezőség. Egy német és egy magyar tejtermelő gazdaság adatainak összehasonlításával próbálunk rávilágítani a hazai tejtermelés tartalékaira, melyek ésszerű kihasználása jelentősen növelhetné a hazai termelés versenyképességét.

Információk a szerzőről

  • Trosten Hemme, Institute of Farm Economics, Federal Agricultural Research Centre (FAL), D-38116 Braunschweig, Bundesallee 50. Germany, Német Szövetségi Kutatóközpont, Üzemgazdasági Intézet, D-38116 Braunschweig, Bundesallee 50. Németország

    levelezőszerző
    hemme@bw.fal.de

Hivatkozások

Bozó, S. (1992). A Holstein-fríz fajta szerepe Magyarországon. Gazdálkodás, 8. 66–69.

Erdész, F.-né, Guba, M., Ráki, Z., Vissyné, T. M. (1997). Adalékok a mezőgazdasági termékek versenyhelyzetének megítéléséhez az Európai Unióhoz való csatlakozás során. Gazdálkodás, 4. 31–41.

Gere, T. (1993). A hazai szarvasmarha–tenyésztés átalakulása és kilátásai. Gazdálkodás, 4. 1–11.

Heinrich, I. (1996). Ungarn bleibt attraktiv. Bauernzeitung, 49. 14–15.

Iváncsics, J. (1998). Tejtermelés, tartalékokkal. Magyar Mezőgazdaság, 3/25. 9.

Széles, Gy. (1993). Az állattenyésztés feszültségpontja gazdasági megközelítésben. Gazdálkodás, 5. 1–14.

Letöltések

Megjelent

1999-12-15

Folyóirat szám

Évf. 3 szám 3 (1999): Acta Agraria Kaposváriensis

Rovat

Cikkek

License

Copyright (c) 1999 Trosten Hemme, Borbély Csaba, Csorbai Attila

Creative Commons License

This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.

Hogyan kell idézni

Hemme, T., Borbély, C., & Csorbai, A. (1999). Magyar és német tipikus tejtermelőüzem-modellek összehasonlítása. Acta Agraria Kaposváriensis, 3(3), 81-90. https://journal.uni-mate.hu/index.php/aak/article/view/1367

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei