Átalakuló falusi szerepek az elmúlt 150 év falufelmérései alapján

Szerzők

  • Bérczi Szabolcs ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola https://orcid.org/0009-0006-3305-4808
  • Keszthelyi Ákos ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Tanszék
  • Sallay Ágnes ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/62.6

Kulcsszavak:

településhálózat, Vidékfejlesztés

Absztrakt

Az elmúlt évszázadban hazánkban a társadalmi-gazdasági változások következtében a településhálózat jelentősen átalakult, ezért a falvak hagyományos szerepköre is megváltozott.
A falu a korabeli értelmezések szerint a hagyományos paraszti társadalom és ezzel együtt a mezőgazdasági termelés színtere volt, azonban az évtizedek során ez fokozatosan átalakult, helyén egy új, funkcióiban sokszínűbb, megjelenési formájában különböző településforma jött létre. A „falu = mezőgazdasági település” képlet már a rendszerváltást megelőzően érvénytelenné vált,2, 3 ám a rendszerváltást követően a folyamat tovább erősödött. Magyarázatul szolgálhat erre a mezőgazdaságban foglalkoztatottak arányának drasztikus csökkenése is: míg 1900-ban az összes foglalkoztatott háromötöde (61%), 1990-ben már kevesebb mint ötöde, 2001-ben pedig mindössze 6%-a dolgozott a szektorban.
A szocializmusban a gazdaság legfontosabb ágazata az ipar volt, foglalkoztatását tekintve 1970-ben a faluállomány 10-15%-a ipari, harmada pedig vegyes jellegű település volt. A falvak átalakulását jelentősen befolyásolták a település- és társadalompolitika hatásai is: a szocialista gazdaság kiépítése (kollektivizálás, iparosítás) egyes térségeket helyzeti előnybe hozott, s a településhálózat-tervezés elvei szerint az ellátottságbeli különbségek is nőttek, így a hátrányosabb helyzetű térségek az elégtelen műszaki infrastruktúra-hálózat és a lakásállomány rossz állapota miatt egyre jobban leszakadtak.
Az 1990. évi önkormányzati törvény felértékelte a helyi önkormányzatiságot, a községek „megszabadultak” a területi szint alárendeltségétől, az önkormányzatiság elve a demokratikus berendezkedés fundamentumának tekintette az önkormányzás lehetőségét. Ezzel együtt a településhálózat fejődésének keretei gyökeresen megváltoztak. Háromezer fölé emelkedett a helyi önkormányzatok száma, és a piacgazdaság kiépülésével a települések versenye is felerősödött. Hirtelen nagyszámú település került a települések szabad verseny jellemezte "piacára", amelyen egymáshoz viszonyított pozíciójukat földrajzi helyzetük, adottságaik és az azokat kihasználó helyi politikájuk határozta meg.
A falvak fejlődése, fennmaradása napjainkban különös aktualitással bír. 2018-ban Magyarország kormánya célul tűzte ki a kistelepülések népességmegtartó és népességnövelő erejének, valamint a fiatalok helyben maradásának elősegítését, továbbá az elvándorlás visszaszorítását. A kormány hosszú távú tervei között szerepel, hogy a falvak ismét vonzóvá váljanak a fiatalok, a családok és a letelepedni vágyók körében, ennek érdekében 2018-ban meghirdette a Magyar Falu Programot, s 2019-től kezdődően 2021-ben már harmadik éve írja ki az ehhez kapcsolódó pályázatokat.
Kutatásunk a falvak fejlesztését, fennmaradását vizsgálja, cikkünkben most arra a kérdésre keressük a választ, hogy a falvak az elmúlt évszázad(ok)ban mely belső erőforrásokra alapozták fejlődésüket, illetve, hogy mely helyi és helyzeti energiák8 határozták meg a falvak fejlődését, s azok miként változtak.
Bár jelen elemzésünk a falvak erőforrásainak változását tűzte ki célul, nem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy az aktuális területpolitika is befolyásolta a falvak fejlődési lehetőségeit. A szocializmusban a településpolitika ideológiai, gazdaságfejlesztési és struktúrapolitikai kérdéssé vált, egyes vélemények szerint az 1971-es Országos településhálózat-fejlesztési koncepció nem településhálózat-, hanem városfejlesztési koncepció volt, mely a falvak többségét funkció nélküli – azaz nem fejlesztendő – kategóriába sorolta, ellehetetlenítve ezzel fejlődésüket. Ezzel szemben a 2005-ös OTK országos céllá tette a vidék térségi alapú fejlesztését, elsősorban gazdasági diverzifikáció révén (ne legyen kizárólag agrár alapú), míg a 2014-es OFTK a helyi gazdaságfejlesztés és a kistelepülések népesség megtartó képességének célzásával egyfajta területpolitikai ösztönzést adott a falvaknak – ami azonban a gazdasági és urbanizációs átalakulási folyamatokat csak mérsékelten tudja ellensúlyozni.

Szerző életrajzok

  • Bérczi Szabolcs , ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti és Tájökológiai Doktori Iskola

    településtervező, doktorjelölt
    email: berczi.szabolcs@gmail.com

  • Keszthelyi Ákos, ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Tanszék

    PhD-hallgató
    email: keszthelyi.akos.bence@phd.uni-mate.hu

  • Sallay Ágnes, ​MATE Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Budapest Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Tanszék

    egyetemi tanár
    email: sallay.agnes@uni-mate.hu

Hivatkozások

Beluszky Pál – Sikos T. Tamás (1982): Magyarország falutípusai. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet: Budapest.

Beluszky Pál – Sikos T. Tamás (2007): Változó falvaink. Magyarország falutípusai az ezredfordulón. MTA Társadalomkutató Központ, Budapest.

Dövényi Zoltán (2003): A településrendszer fejlődése és sajátosságai. In: Perczel Gy. (szerk.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza. ELTE Eötvös Kiadó: Budapest. pp 521-532.

Enyedi György (1977): A falusi életkörülmények területi típusai Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 26 (1), pp. 67-85. [online] In: Arcanum. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/FoldrajziErtesito_1977/?pg=76&layout=s [2020. január 17.]

Enyedi György (1980): Falvaink sorsa. Magvető Kiadó: Budapest.

Erdei Ferenc (1940): Magyar falu. Athenaeum, Budapest. [online] In: Magyar Elektronikus Könyvtár. URL: https://mek.oszk.hu/04600/04699/html/ [2020. január 17.)]

Fényes Elek (1851) Magyarország geographiai szótára. Szerző: Pest. [online] In: Arcanum. URL: https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/fenyes-elek-magyarorszag-geographiai-szotara-84F88/ [2020. január 17.]

Hajdú Zoltán (1992): Település- és településhálózat-fejlesztési politika Magyarországon az államszocializmus időszakában. Földrajzi Közlemények, (116) 1-2. pp. 29-37. [online] In: Arcanum. URL: https://adt.arcanum.com/hu/view/FoldrajziKozlemenyek_1992/?pg=0&layout=s [2020. január 17.]

Illésy Miklós – T. Nagy Judit – Számadó Róza (2019): Az önkormányzati munka legfontosabb sikertényezői a 21. században. Belügyminisztérium Önkormányzati Koordinációs Iroda, KÖFOP-2.3.4-VEKOP-15-2016-00002 azonosítószámú, „Önkormányzati fejlesztések figyelemmel kísérése II.” (ÖFFK II.) elnevezésű kiemelt projekt. Összegző Tanulmány

Körmendi Klára – Kulcsár Viktor (1976): Falvaink típusai. In: Kulcsár V. (szerk.): A változó falu. Gondolat Kiadó: Budapest. pp. 91-128.

Laki László (2005): A vidék és a falvak a „mezőgazdaság után”. Eszmélet, 17 (67) pp. 164-183. [online] In: EPA. URL: https://epa.oszk.hu/01700/01739/00052/ [2020. január 17.]

Lettrich Edit (1982): Faluhálózatunk fő vonásai. In: Vágvölgyi András (szerk.): A falu a mai magyar társadalomban. Akadémiai Kiadó: Budapest. pp. 41-90.

Magyar Falu Program. [online] In: Miniszterelnökség honlapja. URL: https://kormany.hu/miniszterelnokseg/magyarfaluprogram [2021. május 5.]

Murányi Péter (2011): „Aligvárosok” és törpefalvak. A város-falu viszony újragondolása. Pro Publico Bono, 1 (1), pp.1-16.

Rechnitzer János (2010): Területi és vidékpolitika – együtt és külön In: Glatz Ferenc (szerk): Sikeres vidéki térségek. [I. Országos Vidéki Fórum : Győr, 2009. április 27.] (Párbeszéd a vidékért sorozat). MTA Történettudományi Intézet - MTA Társadalomkutató Központ: Budapest, pp. 17-32.

Salamin Géza – Kígyóssy Gábor – Borbély Mátyás – Tafferner Bálint – Szabó Balázs – Tipold Ferenc – Péti Márton (2014): A fejlesztéspolitika és területfejlesztés új koncepciójáról: Az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció és a 2005-ös országos területfejlesztési koncepció érvényesítésének tapasztalatai. Falu Város Régió, 20 (1), pp. 7-24.

Salamin Géza – Péti Márton – Czira Tamás (2005): Paradigmaváltás küszöbén: Az új Országos területfejlesztési koncepció és a területi tervezés. Területi Statisztika, 8 (5), pp. 423-439.

Salamin Géza – Radvánszki Ádám – Nagy András (2008): A magyar településhálózat helyzete. Falu Város Régió, 3, pp. 6-25.

Timár Gábor – Biszak Sándor – Székely Balázs – Molnár Gábor (2011): Digitized maps of the Habsburg military surveys – Overview of the project of Arcanum Ltd. (Hungary). In: Jobst, M. (eds): Preservation in Digital Cartography. Lecture Notes in Geoinformation and Cartography. Springer: Berlin, Heidelberg. DOI: https://doi.org/10.1007/978-3-642-12733-5_14

Vályi András (1796, 1799): Magyar országnak leírása. [Királyi Universitás]: Buda. [online] In: Arcanum. URL: https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/ [2020. január 17.]

Letöltések

Megjelent

2022-03-31

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Átalakuló falusi szerepek az elmúlt 150 év falufelmérései alapján. (2022). 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 62, 70-87. https://doi.org/10.36249/62.6

Ugyanannak a szerző(k)nek a legtöbbet olvasott cikkei