Természetes, vagy félig természetes Duna-szigetek a nagyvárosok szorításában

Szerzők

  • Auböck, Maria Atelier Auböck + Kárász, Akademie der Bildenden Künste München
  • Karlócainé Bakay Eszter Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézet, Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.36249/59.1

Kulcsszavak:

Duna

Absztrakt

A cikkben a bécsi Duna-szigetet (Donau Insel) hasonlítjuk össze a budapesti Óbudai (Hajógyári)-szigettel. Bár keletkezésük körülményei igen eltérőek, hiszen a bécsi Duna-sziget egy 1970-es években kialakított mesterséges sziget, míg az Óbudai-sziget egy természetes folyami zátonysziget, az 1970-es években történt rekreációs fejlesztésük, illetve a 2000-es évek óta a szigetre nehezedő egyre nagyobb városfejlesztési nyomás mindkét esetben meghatározó. Minthogy fejlesztések tekintetében a Duna-sziget az Óbudai-sziget előtt jár, fontos lehet megismerni az ott megvalósult vagy tervezett fejlesztési elképzeléseket és levonni azok tanulságait. Ezek a tapasztalatok nemcsak a budapesti Óbudai- sziget, hanem más városi környezetben található dunai szigetek fejlesztésekor is irányadók lehetnek.
Az utóbbi évtizedekben a Duna-sziget, illetve az Óbudai-sziget közelmúlt béli történetét vizsgálva azt a következtést vontuk le, hogy az Óbudai-sziget elkerülhetetlenül komoly fejlesztések előtt áll, mely bizonyos szintű tervezett új árvízvédelmi megoldások tesznek majd lehetővé. A Duna-szigeti fejlesztések tanulsága, hogy az árvízvédelem műszaki megoldásával kapcsolatos döntést ökológiai hatástanulmány kell, hogy megelőzze a valószínűsíthető ökológiai változások felmérése érdekében. Fontos az átfogó, egész szigetre kiterjedő rendezési, fejlesztési terv készítése. A bécsi példa tanulsága, hogy megfontolandó a sziget fejlesztésébe a szomszédos parti sávot is bevonni, mely Bécs esetében a Kaisermühle városrész nyugati, Duna csatorna felőli része… Budapest esetében az óbudai partot jelenti.
A fejlesztések léptéke és volumene, a tervezett beépítések intenzitása nagyon kényes kérdés, és fontos, hogy ezeket a döntéseket gondos és teljesen elfogulatlan vizsgálatok előzzék meg. A bécsi példa alapján az Óbudai-szigetre is egy zöld övezeti térkép elkészítése javasolható. Bécs esetében bevált gyakorlat, hogy egy állandó tanácsadó testület dolgozik folyamatosan a zöldfelületek konzekvens fejlesztése érdekében. Nagyon tanulságosnak bizonyult ez az utóbbi évtizedekben futó „fenntartási program”, melyben több hivatal (erdészet, hulladékelszállítás, zöldfelületek, kerékpárutak és játszóterek fenntartói) vesz részt. Ennek, valamint a vendéglátóipari egységek bérleti szerződéseit előkészítő ügyvédek jó munkájának köszönhető a mai kialakult megnyugtató helyzet a bécsi Duna-szigeten.

Hivatkozások

AUBÖCK, M., RULAND, G. (1999): Paradies(t)räume, Vienna.

AUBÖCK,M.- BAKAY.E. Modernes Grün in Budapest und Wien 1918-1990, in TAMÁSKA, M, RIEF VERNAY B. (2020): Wien – Budapest Stadträume Des 20. Jahrhunderts Im Vergleich. Austria: Praesens Verlag.

BAKAY, E. (2013): Retroterek, retroparkok. Budapest: Terc,. pp. 96-98.

BERGER, R., EHRENDORFER, F. (2011): Ökosystem Wien, Vienna.

BERZA, L. (ed., 1993): Budapest lexikon. Budapest: Akadémiai Kiadó (1993)

BIHARI D.: Napokon belül eldől a Hajógyári-sziget sorsa. https://24.hu/tudomany/2020/09/22/gat- hajogyariobudai-sziget-erdo-gat/

CHOVANEC, A., SCHIEMER, F. (2003): “Die Donauinsel in Wien als ökologischer Korridor? Untersuchung der Besiedlung neu geschaffener Uferstrukturen im Stauraum Freudenau – Hintergrund, Projektdesign und zusammenfassende Darstellung.”, Wien.

CSEMEZ, A., LORBERER Á. (eds., 1998): Mesél Óbuda földje. Budapest: Guckler Károly Természetvédelmi Alapítvány.

DOMANY, B., SCHWETZ, O., SEIDEL, G. (1981): Planung und Gestaltung des Donaubereiches,Beiträge zur Stadtforschung, Stadtentwicklung und Stadtplanung 7, Magistrat der Stadt Wien- Geschäftsgruppe Stadtplanung(Hg.), Wien.

HLATKY, K. (2001): Budapesti zöldkalauz. Budapest: Magyar Almanach Kiadó, 255 p.

NEUBERGER Eszter: Alomsziget_utan_johet_a_Jovo Sziget. https://hvg.hu/itthon/20140827_Alomsziget_utan_johet_a_JovoSziget__siet

RADÓ, D. (1985): Budapesti parkok és terek. Budapest: Magyar Nemzeti Galéria, 179 p.

REDL, L., WÖSENDORFER, H. (1980): Die Donauinsel. Ein Beispiel politischer Planung in Wien, Wien.

VINCZE M.: Hajógyári-sziget: eltűnhet a főváros történelmének és tüdejének egy darabja. https://24.hu/kultura/2019/05/22/hajogyari-sziget-eltunhet-a-fovaros-tortenelmenek-es-tudejenekegy-darabja

Letöltések

Megjelent

2021-06-01

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Auböck, M., & Karlócainé Bakay, E. (2021). Természetes, vagy félig természetes Duna-szigetek a nagyvárosok szorításában. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 59, 2-17. https://doi.org/10.36249/59.1