Bölcsődei interakciók elemzése
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.16Absztrakt
A nyelv elsajátítása az egyik legjelentősebb eredménye a kisgyermekkornak, folyamata és minősége rányomja bélyegét a gyermek további életére. Meghatározóan hat például a további nyelvek elsajátítására, a kognitív folyamatok fejlődésére, a szociális illeszkedés minőségére. A nyelvelsajátítás érzelmi és motivációs bázisát a kisgyermek társas hajlamai, környezetéhez való kötődési és kapcsolatteremtési szükségletei adják. A nyelvelsajátítás klasszikus esetben nem instruált, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó helyzeteken keresztül, autentikus kommunikációs szituációkban való részvétellel történik. Axióma, hogy a nyelvi kompetenciák a nyelvhasználatban fejlődnek. A jelen kutatás a gyermek és a pedagógus között zajló kommunikáció minőségi aspektusainak áttekintését célozta meg empirikus nyelvpedagógiai vizsgálat segítségével. Azt vizsgáltuk, hogy a pedagógusok milyen változatossággal, mekkora tudatossággal és hatékonysággal használják a kommunikációs eszközöket és technikákat a bölcsődei nevelés különféle helyzeteiben.
Hivatkozások
A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. 4. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez „10. melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez. Magyar Közlöny 2016. 40. 3906–3913.
Bimbó Z. (2015): A korai évek nevelését szolgáló tevékenységek. In: Nyitrai Á. (Ed.) Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 2. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.
Buda, B. (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula
Buda B. (2012): Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: L’Harmattan.
Bugán A. (1996): Pedagógia, pszichológia és társadalom. In: Bagdy E. (Ed.) A pedagógus hivatásszemélyisége. Egy pályaszocializációs kísérlet tanulságai. Debrecen: KLTE Pszicho lógiai Intézet. pp. 11–34.
Cole, M. – Cole, S. R. (2003): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris.
Farrar, M. J. (1992): Negative Evidence and Grammatical Morpheme Acquisition. In: Developmental Psychology 28. évf. 1 sz., pp. 90–98. DOI: https://doi.org/10.1037/0012-1649.28.1.901
Gordon, T. (1990): A tanári hatékonyság fejlesztése a T.E.T-módszer. Budapest: Gondolat Grimm, H. (2003): Störungen der Sprachentwicklung. Göttingen: Hogrefe.
Hoff-Ginsberg, E. (2000): Soziale Umwelt und Sprachenlernen. In: Grimm, H. (Ed) Enzyklopädie der Psychologie, CIII, Band 3, Sprachentwicklung. Göttingen: Hogrefe pp. 463–494.
Krashen, S. (1985): The input hypothesis. Longman, London.
Kullik, A. – Petermann, F. (2012). Emotionsregulation im Kindesalter. Göttingen: Hogrefe. Petermann, F. – Wiedebusch, S. (2016). Emotionale Kompetenz bei Kindern. 3. Überarbeite Auflage. Göttingen: Hogrefe. DOI: https://doi.org/10.1026/02710-000
Pfeffer, S. (2017): Sozial-emotionale Entwicklung fördern. Wie Kinder in der Gemeinschaft stark werden. Freiburg: Herder.
Ranschburg J. (1977): Félelem, harag, agresszió. Budapest: Tankönyvkiadó
Saxton, M. (2000): Negative evidence and negative feedback: immediate effects on the grammaticality of child speech. In: First Language 20. sz., pp. 221–252. DOI: https://doi.org/10.1177/014272370002006001
Zsolnai A.- Kasik L. (2007): Az érzelmek szerepe a szociális kompetencia működésében. In: Új Pedagógiai Szemle 58. évf. 7–8. sz., pp. 3–15.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2020 Klein Ágnes, Tancz Tünde
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.