Bölcsődei interakciók elemzése

Autor/innen

  • Ágnes Klein Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Ka
  • Tünde Tancz Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.16

Abstract

A nyelv elsajátítása az egyik legjelentősebb eredménye a kisgyermekkornak, folyamata és minősége rányomja bélyegét a gyermek további életére. Meghatározóan hat például a további nyelvek elsajátítására, a kognitív folyamatok fejlődésére, a szociális illeszkedés minőségére. A nyelvelsajátítás érzelmi és motivációs bázisát a kisgyermek társas hajlamai, környezetéhez való kötődési és kapcsolatteremtési szükségletei adják. A nyelvelsajátítás klasszikus esetben nem instruált, hanem a mindennapi élethez kapcsolódó helyzeteken keresztül, autentikus kommunikációs szituációkban való részvétellel történik. Axióma, hogy a nyelvi kompetenciák a nyelvhasználatban fejlődnek. A jelen kutatás a gyermek és a pedagógus között zajló kommunikáció minőségi aspektusainak áttekintését célozta meg empirikus nyelvpedagógiai vizsgálat segítségével. Azt vizsgáltuk, hogy a pedagógusok milyen változatossággal, mekkora tudatossággal és hatékonysággal használják a kommunikációs eszközöket és technikákat a bölcsődei nevelés különféle helyzeteiben.

Autor/innen-Biografien

  • Ágnes Klein, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Ka

    Dr., PhD, habil. egyetemi docens
    klein@pte.kvpk.hu

  • Tünde Tancz, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

    mesteroktató
    tancz@kpvk.pte.hu

Literaturhinweise

A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. 4. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez „10. melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez. Magyar Közlöny 2016. 40. 3906–3913.

Bimbó Z. (2015): A korai évek nevelését szolgáló tevékenységek. In: Nyitrai Á. (Ed.) Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 2. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.

Buda, B. (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula

Buda B. (2012): Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: L’Harmattan.

Bugán A. (1996): Pedagógia, pszichológia és társadalom. In: Bagdy E. (Ed.) A pedagógus hivatásszemélyisége. Egy pályaszocializációs kísérlet tanulságai. Debrecen: KLTE Pszicho lógiai Intézet. pp. 11–34.

Cole, M. – Cole, S. R. (2003): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris.

Farrar, M. J. (1992): Negative Evidence and Grammatical Morpheme Acquisition. In: Developmental Psychology 28. évf. 1 sz., pp. 90–98. DOI: https://doi.org/10.1037/0012-1649.28.1.901

Gordon, T. (1990): A tanári hatékonyság fejlesztése a T.E.T-módszer. Budapest: Gondolat Grimm, H. (2003): Störungen der Sprachentwicklung. Göttingen: Hogrefe.

Hoff-Ginsberg, E. (2000): Soziale Umwelt und Sprachenlernen. In: Grimm, H. (Ed) Enzyklopädie der Psychologie, CIII, Band 3, Sprachentwicklung. Göttingen: Hogrefe pp. 463–494.

Krashen, S. (1985): The input hypothesis. Longman, London.

Kullik, A. – Petermann, F. (2012). Emotionsregulation im Kindesalter. Göttingen: Hogrefe. Petermann, F. – Wiedebusch, S. (2016). Emotionale Kompetenz bei Kindern. 3. Überarbeite Auflage. Göttingen: Hogrefe. DOI: https://doi.org/10.1026/02710-000

Pfeffer, S. (2017): Sozial-emotionale Entwicklung fördern. Wie Kinder in der Gemeinschaft stark werden. Freiburg: Herder.

Ranschburg J. (1977): Félelem, harag, agresszió. Budapest: Tankönyvkiadó

Saxton, M. (2000): Negative evidence and negative feedback: immediate effects on the grammaticality of child speech. In: First Language 20. sz., pp. 221–252. DOI: https://doi.org/10.1177/014272370002006001

Zsolnai A.- Kasik L. (2007): Az érzelmek szerepe a szociális kompetencia működésében. In: Új Pedagógiai Szemle 58. évf. 7–8. sz., pp. 3–15.

Veröffentlicht

2020-10-23

Ausgabe

Rubrik

Képzés és Gyakorlat

Zitationsvorschlag

Bölcsődei interakciók elemzése. (2020). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 18(3-4), 154-164. https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.16