Bölcsődei interakciók elemzése

Ágnes Klein; Tünde Tancz

doi:10.17165/TP.2020.3-4.16

Authors

Ágnes Klein Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Ka
Tünde Tancz Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.16

Abstract

Language acquisition is one of the most significant achievements of early childhood. The condition for understanding and comprehension is the embeddedness of language in a community. Pedagogical communication in crèches is tied to educational situations but is influenced by the external and internal environment of the crèche. The present research aimed to review the qualitative aspects of communication between children and caregivers based on the evaluation and observation of questionnaire responses. We focused on the presence of quality indicators, as the significance, relevance and central theme of the interaction came into the focus of our questions, which is most evident in the manifestations of language input and comes from children, as well as infants and young children. The present study focuses on the strategies we encounter in influencing language acquisition in the interaction between children and caregivers.

Author Biographies

Ágnes Klein, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Ka

Dr., PhD, Habil. associate professor
klein@pte.kvpk.hu
Tünde Tancz, Pécsi Tudományegyetem Kultúratudományi Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Kar

master teacher
tancz@kpvk.pte.hu

References

A bölcsődei nevelés-gondozás országos alapprogramja. 4. melléklet a 6/2016. (III. 24.) EMMI rendelethez „10. melléklet a 15/1998. (IV. 30.) NM rendelethez. Magyar Közlöny 2016. 40. 3906–3913.

Bimbó Z. (2015): A korai évek nevelését szolgáló tevékenységek. In: Nyitrai Á. (Ed.) Szemelvények a kisgyermeknevelés köréből 2. Kaposvár: Kaposvári Egyetem Pedagógiai Kar.

Buda, B. (1994): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei. Budapest: Animula

Buda B. (2012): Empátia. A beleélés lélektana. Budapest: L’Harmattan.

Bugán A. (1996): Pedagógia, pszichológia és társadalom. In: Bagdy E. (Ed.) A pedagógus hivatásszemélyisége. Egy pályaszocializációs kísérlet tanulságai. Debrecen: KLTE Pszicho lógiai Intézet. pp. 11–34.

Cole, M. – Cole, S. R. (2003): Fejlődéslélektan. Budapest: Osiris.

Farrar, M. J. (1992): Negative Evidence and Grammatical Morpheme Acquisition. In: Developmental Psychology 28. évf. 1 sz., pp. 90–98. DOI: https://doi.org/10.1037/0012-1649.28.1.901

Gordon, T. (1990): A tanári hatékonyság fejlesztése a T.E.T-módszer. Budapest: Gondolat Grimm, H. (2003): Störungen der Sprachentwicklung. Göttingen: Hogrefe.

Hoff-Ginsberg, E. (2000): Soziale Umwelt und Sprachenlernen. In: Grimm, H. (Ed) Enzyklopädie der Psychologie, CIII, Band 3, Sprachentwicklung. Göttingen: Hogrefe pp. 463–494.

Krashen, S. (1985): The input hypothesis. Longman, London.

Kullik, A. – Petermann, F. (2012). Emotionsregulation im Kindesalter. Göttingen: Hogrefe. Petermann, F. – Wiedebusch, S. (2016). Emotionale Kompetenz bei Kindern. 3. Überarbeite Auflage. Göttingen: Hogrefe. DOI: https://doi.org/10.1026/02710-000

Pfeffer, S. (2017): Sozial-emotionale Entwicklung fördern. Wie Kinder in der Gemeinschaft stark werden. Freiburg: Herder.

Ranschburg J. (1977): Félelem, harag, agresszió. Budapest: Tankönyvkiadó

Saxton, M. (2000): Negative evidence and negative feedback: immediate effects on the grammaticality of child speech. In: First Language 20. sz., pp. 221–252. DOI: https://doi.org/10.1177/014272370002006001

Zsolnai A.- Kasik L. (2007): Az érzelmek szerepe a szociális kompetencia működésében. In: Új Pedagógiai Szemle 58. évf. 7–8. sz., pp. 3–15.