A népi kultúra erotikus szimbolikája

Csilla Molnár

doi:10.17165/TP.2020.3-4.8

Autores/as

Csilla Molnár Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.8

Resumen

Tanulmányomban a hagyományos népi kultúra erotikus szimbolikájának kortársi vizsgálatainak egyik lehetőségét szeretném bemutatni. Értelmezésemben kapcsolódom Mihail Bahtyin kutatói hagyományához, tehát a népi itt össznépi értelemben szerepel. Magyar vonatkozásban ennek a témának szemiotikai-antropológiai úttörő kutatói közül ki kell emelni Lükő Gábor és Bernáth Béla nevét. Tanulmányom egyik végkövetkeztetése, hogy a vonatkozó elemzések egyik további lehetséges irányát a Richard Shusterman nevéhez kapcsolódó szomaesztétikai megfontolások bevonása jelentheti. Ez egyúttal figyelembe veszi az 1990-es évektől újra felívelő hazai vizuális antropológiai kutatások eredményeit. Ennek kiemelkedő képviselője volt Kunt Ernő.

Biografía del autor/a

Csilla Molnár, Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Kar

PhD, egyetemi docens
molnar.csilla@uni-sopron.hu

Referencias

Bahtyin, M. (2002). Francois Rabelais művészete, a középkor és a reneszánsz népi kultúrája. Budapest: Osiris Kiadó.

Barthes, R. (1996). A műtől a szöveg felé, in: uő: A szöveg öröme (pp. 67-74). Budapest: Osiris Kiadó.

Bernáth B. (1986). A szerelem titkos nyelvén. Erotikus szólások és egyéb folklórszövegek magyarázata. Budapest: Gondolat Kiadó.

Foucault, M. (1999). A szexualitás története I. Budapest: Atlantisz Kiadó.

Gadamer, H-G. (1984). Igazság és módszer. Budapest: Gondolat Kiadó.

Hoppál M. – Szepes E. (1987). Erósz a folklórban. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.

Hoppál M. – Szepes E. (1987). A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a népművészetben. Budapest: Szépirodalmi Kiadó.

Hoppál M. (1987). A meztelenség mint az erósz tagadása, In: Hoppál M. – Szepes E. (szerk.) A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a népművészetben. Budapest: Szépirodalmi Kiadó. 223 -- 239.

Klaniczay G. (1987). A középkori orgiavádak nyomában. In: Hoppál M. – Szepes E. (szerk.) A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a népművészetben. (pp. 58-74). Budapest: Szépirodalmi Kiadó.

Kunt E. (2003). Vizuális folklór – vizuális antropológia. In: Az antropológia keresése. válogatott tanulmányok. Budapest: L’Harmattan – MTA Néprajzi Kutatóintézet.

Ricoeur, P. (1998). Az én és az elbeszélt identitás. Budapest: Osiris Kiadó.

Shusterman, R. (2003). Pragmatista esztétika A szépség megélése és a művészet újragondolása. Pozsony: Kalligram.

Zelnik J. (1987). Homo Ludens Eroticus. in. Hoppál M. – Szepes E. (szerk.) A szerelem kertjében. Erotikus jelképek a népművészetben. (pp. 240-254). Budapest: Szépirodalmi Kiadó.