Iskola és egészségügy összekapcsolódása, az iskola és az egészségügy feladatai az egészséges életmódra nevelésben

Ilona Karácsony

doi:10.17165/TP.2019.1.10

Authors

Ilona Karácsony PTE Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnői és Prevenciós Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.10

Abstract

According to health indicators, we suffer a significant lag regarding diseases and mortality which can be avoidable with health services and public health interventions. Positive trends could be seen if healthy lifestyle has been promoted as early as possible. I am striving to summarize it in a form of synopsis in the manner of employing the related provisions of law on behalf of public health and public education. Education and pedagogy related to health issues appear to be inter-sectoral activities, which builds on the cooperation of interprofessional occupations. The exact definitions of functions appear in health related provisions of law including health development, protection of health (health education, health enlightenment) and prevention of disease while their fields are precisely defined in public education as well. The target group of education of healthy lifestyle includes educators, parents, while in institutions of education and pedagogy student-focused functions are present. As a whole, legal determination of educating healthy lifestyle is a variable multi-component task, which is also multidimensional, embedded into the daily routine, and based on cooperation within and amidst the sectors on behalf of public education and public health service.

Author Biography

Ilona Karácsony, PTE Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnői és Prevenciós Tanszék

ilona.karacsony@etk.pte.hu

References

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV [2018.04.30.]

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV [2018.04.30.]

A 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500123.TV [2018.04.30.]

A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700026.NM [2018.04.30.]

Ádány, R. (2011). Megelőző orvostan és népegészségtan. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Aszmann, A. (Ed.)(1998). Az iskola-egészségügy kézikönyve. Budapest: Anonymus.

Csima, M. (2013). Az egészségérték közvetítésének pedagógiai aspektusai. In: Bertók, R. ‒ Barcsi T. (Ed.), Etikák, identitások, perspektívák: szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből, (pp. 299‒304). Pécs: Ethosz Tudományos Egyesület: Virágmandula Kft.

Füzesi, Zs. ‒ Krenyácz, É. ‒ Terebessy, A. ‒ Túri, G. ‒ Varsányi P. ‒ Vitrai, J. (2015). E-tananyag Közösségi egészségtervezők számára. Budapest: ÁEEK. [online] forrás [2018. március 10.]

Ipolyi, D. ‒ Harjánné Brantmüller, É. (2017). Fiatalkori párkapcsolatok minősége. In: Haffner, T. (Ed.), IV. Fiatalok Európában Konferencia Tanulmánykötete, (pp. 164‒174). Pécs: Sopianae Kulturális Egyesület.

Járomi, É. ‒ Vitrai, J. (2017). Az iskolai egészségfejlesztés hazai és nemzetközi szemléletének bemutatása. Egészségfejlesztés, 58. évf 1. sz. pp. 36‒48. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v58i1.145

Karácsony, I. (2018). Az intézményesült iskola-egészségügyi ellátás részvétele az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a felvilágosítástól a teljes körű fejlesztésig. In: Karlovitz, J. (Ed), Elmélet és gyakorlat a neveléstudományok és szakmódszertanok köréből, (pp. 143‒152). Komárno: International Resarch Institute.

Kishegyi, J. ‒ Makara, P. (2004). Az egészségfejlesztés alapelvei (Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai). Budapest: Országos Egészségfejlesztési Intézet.

Kósa, K. (2010). Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, 88. évf. 1. sz. pp. 3‒10.

Kulcsár, Zs.(1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk, Magyar Közlöny 2001. 43.sz. p. 10663

Meleg, Cs. (2006). Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. In: Bárdossy, I. ‒ Forray, R. K. ‒ Kéri K. (Ed.), Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez, (pp. 191‒213). Budapest: Bölcsész Konzorcium.

Solymossy, J. B. (2016). Teljes körű iskolai egészségfejlesztési koncepció. Egészségfejlesztés, 57. évf. 1. sz. pp. 53‒54. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v57i1.16

Szőke, K. (1998). Az iskola épület és tárgyi környezete. Közegészségügyi teendők az iskolában. In: Aszmann, A. (Ed.), Az iskola-egészségügy kézikönyve, (pp. 528‒529). Budapest: Anonymus.

Varsányi, P. ‒ Vitrai, J. (2017). Egészségjelentés 2016 Információk a népegészségügyi beavatkozások célterületeinek azonosításához a nem fertőző betegségek és az egészségmagatartási mutatók elemzése alapján. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.