Iskola és egészségügy összekapcsolódása, az iskola és az egészségügy feladatai az egészséges életmódra nevelésben

Ilona Karácsony

doi:10.17165/TP.2019.1.10

Autor/innen

Ilona Karácsony PTE Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnői és Prevenciós Tanszék

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2019.1.10

Abstract

Egészségmutatók alapján jelentős a hátrányunk az egészségügyi ellátással elkerülhető, és a népegészségügyi beavatkozásokkal megelőzhető megbetegedések és halálozások tekintetében. Kedvező irányú változás minél fiatalabb korban elkezdett egészséges életmódra nevelés által várható, melynek a vonatkozó jogszabályok általi szinopszisára törekedtem a köznevelés és az egészségügy oldaláról. Az egészségre irányuló nevelés-oktatás interszektoriális tevékenységként jelenik meg, mely interprofesszionális szakmák közti együttműködésre épül. A feladatvégzés pontos definiálása csak az egészségügyi jogszabályokban jelenik meg: az egészség fejlesztése, védelme (egészségnevelés, egészségügyi felvilágosítás) és a betegségek megelőzése, míg területei a köznevelés részéről is pontosan leszabályozottak. Az egészséges életmódra nevelés célcsoportjai az egészségügy oldaláról felölelik a pedagógusokat, a szülőket, míg a nevelési-oktatási intézményekben a tanulókra fókuszáló teendők jelennek meg. Összességében az egészséges életmódra nevelés jogszabályi determináltsága az ágazatokon belüli és közötti kooperáción alapuló multidimenzionális, mindennapokba ágyazott, több komponensű feladatellátás a köznevelés és az egészségügy részéről.

Autor/innen-Biografie

Ilona Karácsony, PTE Egészségtudományi Kar Ápolástudományi, Alapozó Egészségtudományi és Védőnői Intézet, Védőnői és Prevenciós Tanszék

ilona.karacsony@etk.pte.hu

Literaturhinweise

Az 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700154.TV [2018.04.30.]

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV [2018.04.30.]

A 2015. évi CXXIII. törvény az egészségügyi alapellátásról [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500123.TV [2018.04.30.]

A 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról [online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700026.NM [2018.04.30.]

Ádány, R. (2011). Megelőző orvostan és népegészségtan. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Aszmann, A. (Ed.)(1998). Az iskola-egészségügy kézikönyve. Budapest: Anonymus.

Csima, M. (2013). Az egészségérték közvetítésének pedagógiai aspektusai. In: Bertók, R. ‒ Barcsi T. (Ed.), Etikák, identitások, perspektívák: szemelvények az erkölcselmélet és a kortárs hivatásetikák köréből, (pp. 299‒304). Pécs: Ethosz Tudományos Egyesület: Virágmandula Kft.

Füzesi, Zs. ‒ Krenyácz, É. ‒ Terebessy, A. ‒ Túri, G. ‒ Varsányi P. ‒ Vitrai, J. (2015). E-tananyag Közösségi egészségtervezők számára. Budapest: ÁEEK. [online] forrás [2018. március 10.]

Ipolyi, D. ‒ Harjánné Brantmüller, É. (2017). Fiatalkori párkapcsolatok minősége. In: Haffner, T. (Ed.), IV. Fiatalok Európában Konferencia Tanulmánykötete, (pp. 164‒174). Pécs: Sopianae Kulturális Egyesület.

Járomi, É. ‒ Vitrai, J. (2017). Az iskolai egészségfejlesztés hazai és nemzetközi szemléletének bemutatása. Egészségfejlesztés, 58. évf 1. sz. pp. 36‒48. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v58i1.145

Karácsony, I. (2018). Az intézményesült iskola-egészségügyi ellátás részvétele az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a felvilágosítástól a teljes körű fejlesztésig. In: Karlovitz, J. (Ed), Elmélet és gyakorlat a neveléstudományok és szakmódszertanok köréből, (pp. 143‒152). Komárno: International Resarch Institute.

Kishegyi, J. ‒ Makara, P. (2004). Az egészségfejlesztés alapelvei (Az egészségfejlesztés alapvető nemzetközi dokumentumai). Budapest: Országos Egészségfejlesztési Intézet.

Kósa, K. (2010). Van-e hazai közmegegyezés arról, hogy mi az egészségfejlesztés? Népegészségügy, 88. évf. 1. sz. pp. 3‒10.

Kulcsár, Zs.(1998). Egészségpszichológia. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó.

Magyarország Alaptörvénye XX. cikk, Magyar Közlöny 2001. 43.sz. p. 10663

Meleg, Cs. (2006). Az iskolai egészségnevelés koncepcionális keretei. In: Bárdossy, I. ‒ Forray, R. K. ‒ Kéri K. (Ed.), Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez, (pp. 191‒213). Budapest: Bölcsész Konzorcium.

Solymossy, J. B. (2016). Teljes körű iskolai egészségfejlesztési koncepció. Egészségfejlesztés, 57. évf. 1. sz. pp. 53‒54. DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v57i1.16

Szőke, K. (1998). Az iskola épület és tárgyi környezete. Közegészségügyi teendők az iskolában. In: Aszmann, A. (Ed.), Az iskola-egészségügy kézikönyve, (pp. 528‒529). Budapest: Anonymus.

Varsányi, P. ‒ Vitrai, J. (2017). Egészségjelentés 2016 Információk a népegészségügyi beavatkozások célterületeinek azonosításához a nem fertőző betegségek és az egészségmagatartási mutatók elemzése alapján. Budapest: Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet.