Speech and language development with the background application of dialects
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2020.3-4.14Abstract
The language of students entering third level education institutes is continuously influenced by the media, the spoken everyday language and terminologies which can have negative and positive effects on their language and as a result a kind of pidginization of the Hungarian language can occur. Consequently, it is crucial for students taking part in the nursing and tutoring education to get acquainted with the rich phonological, lexical, syntactical and structural phenomena of the various Hungarian dialects. The various methods of anthropological linguistics can also be helpful in their studies. The observation, description and understanding of elements of the dialect supports not just the understanding of text in relation to pre-school teacher training but it also helps to accept one’s own native tongue ordialect. The determinant source of native language education is the traditional Hungarian language and its linguistic specialities. The first sounds a child perceives are the voices of their environment – the sounds of articulation and intonation in a dialectal background. These special idiomatic and vernacular features appear in the nursery rhymes and folk tales as well. These features help pre-school children to improve their mother language skills.
References
Adamikné Jászó, A. (2019). „A klasszikus irodalom olvasásának szükséges voltáról”. Édes Anyanyelvünk, 2019. április, 41. évf. 2. sz. p. 3.
Albertné Herbszt, M. (2008): Szövegértő olvasás – felsőfokon is? In: Benczik Vilmos (szerk.), Új utak az anyanyelvi nevelésben és a pedagógusképzésben. (pp. 7–15.) Budapest: Trezor Kiadó.
Bagdy, E. – Buda, L. – Koltai, M. – Pál, F. – Szondy, M. (2018): Az egyensúlyvesztéstől az új egyensúlyig – Erőforrások, útkeresés, megküzdés. Budapest: Kulcslyuk Kiadó. (Nyitott Egyetem)
Balázs, G. – Takács, Sz. (2009). Bevezetés az antropológiai nyelvészetbe. Celldömölk–Budapest: Pauz-Westermann – Inter – PRAE.HU. Kiadó.
Balázs, G. (2013): Az anyanyelv különlegessége; Küldetésünk - Záróbeszéd a 41. sátoraljaújhelyi Szép magyar beszéd versenyen, Széphalom, Kazinczy-emlékcsarnok. [online] http://www.balazsgeza.hu/?p=3897
Balázs, G. (2005): Romlásnak indult…? Nyelvművelés, nyelvi ismeretterjesztés, nyelvtanoktatás. [online] http://epa.oszk.hu/01200/01245/00025/balazs.htm
Csernus, I. – Mohás, L. – Popper, P. (2006): Egészséges egyén, beteg társadalom? Budapest: Saxum Kiadó. Mesterkurzus
Csűri, B. (1910): Az ige. In: Nyelvészeti Füzetek 63. Budapest: Athenaeum.
Fodor, I. főszerk. (1999): A világ nyelvei. Budapest: Akadémiai Kiadó. (pp. 1191–1192.)
Grétsy, L. (1998): Nemzetközpontú nyelvművelés In: Kontra, M. – Saly, N. (szerk.): Nyelvmentés vagy nyelvárulás? Vita a határon túli magyar nyelvhasználatról. Budapest: Osiris.
Hámori, J. (2014): Anyanyelvünk és a kreativitás. Új Köznevelés, 2014/7
Kiss, J. (2011.): Nyelvromlás? Magyar Nyelv 107. évf. 1. sz. (2011. tavasz) Előadásként hangzott el a Magyar Nyelvtudományi Társaság 2010. évi közgyűlésén december 4-én, az ELTE BTK tanácstermében [online] https://www.c3.hu/~magyarnyelv/11-1/KissJ_111.pdf
Kodály, Z. (1954): Vessünk gátat kiejtésünk romlásának - Rádióelőadás 1938. szeptember 18-án. In: Szöllősy András (szerk.): A zene mindenkié. Budapest : Zeneműkiadó. pp. 59–62.
Kardaras, N. (2017): A képernyő rabjai. Budapest: Jaffa Kiadó. Szülők Könyvtára.
Ranschburg, J. (2002): A világ megismerése óvodás korban. Budapest: Saxum Kiadó, Az élet dolgai.
Ranschburg, J. (2009): Áldás vagy átok? Gyerekek a képernyő előtt. Budapest: Saxum Kiadó. Az élet dolgai.
Sterbenz, Ch. (2014): Generation Alpha is coming and it will change the World forever (2014.06.25.) [online] http://www.businessinsider.com/generation-alpha-2014-7-2
Az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről.[online] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99700140.TV
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2020 Frang Gizella
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.