A pedagógusképzés első évfolyamos hallgatóinak zenei közlésszintje és zenei előzményeik összefüggései

Autor/innen

  • Brigitta Nagyné Árgány Kodolányi János Egyetem Humántudományi Kar
  • Rita Márfi Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet
  • Norbert Szabó Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet

DOI:

https://doi.org/10.17165/tp.2025.1.51-70

Schlagwörter:

zenei alapképesség, zenei nevelés, pedagógusképzés

Abstract

A tanulmány a pedagógusképzés első évfolyamán tanuló hallgatók zenei alapkompetenciáit vizsgálta, különös tekintettel a zenei közlés fejlettségére és annak kapcsolatára a korábbi hangszeres tanulmányokkal, kórusénekléssel és zenei attitűdökkel. Az adatfelvételben (N = 155) óvodapedagógia, tanító és csecsemő- és kisgyermeknevelő szakos hallgató vett részt. Erős (1993) zenei alaptesztjének elemeit alkalmazva a hallgatók a teljesítményük alapján átlagosan 67%-ot értek el, amely a kialakuló képesség szintjének felel meg. A korábbi hangszeres tanulmányok és a kórusban való részvétel mérsékelt, de pozitív korrelációt mutatott a zenei közlés fejlettségével. Eredményeink azt is mutatták, hogy a hallgatók a zenei kreativitást és a jó hallást tartják szakmai szempontból legfontosabbnak, míg a kóruséneklést kevésbé tartják relevánsnak. A vizsgálat rávilágít a pedagógusképzésben résztvevők heterogén zenei hátterére és fejlesztendő zenei kompetenciáira. A tanulmány javaslatokat fogalmaz meg célzott, szakra szabott fejlesztési modulok és élményalapú közösségi zenei programok beépítésére a képzésekbe.

Autor/innen-Biografien

  • Brigitta Nagyné Árgány, Kodolányi János Egyetem Humántudományi Kar

    arganyb@gmail.com

  • Rita Márfi, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet

    marfi.rita@uni-mate.hu

  • Norbert Szabó, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Neveléstudományi Intézet

    szabo.norbert@uni-mate.hu

Literaturhinweise

Asztalos, K. (2019). A zenei észlelés területei és főbb modelljei. Parlando: Zenepedagógiai Folyóirat, 61(4), 1–20. https://www.parlando.hu/2019/2019-4/Asztalos_Kata.pdf

Augustine, C., Wong, H. Y., & Wong, C. (2016). Music teaching readiness among non-specialised music teachers in government preschools. Malaysian Music Journal, 5(2), 54–69. https://ejournal.upsi.edu.my/index.php/MJM/article/download/821/557

Dombi Józsefné Kemény, E. (1980). A zenei képesség mérése, és fejlesztésének lehetősége. [PhD értekezés], József Attila Tudományegyetem. https://doktori.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/3610/

Dombiné Kemény, E. (1992). A zenei képességeket vizsgáló standard tesztek bemutatása, összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalatai. In E. Czeizel & A. Batta (Eds.), A zenei tehetség gyökerei (pp. 207– 248). Mahler Marcell Alapítvány - Arktisz Kiadó

Buren, V., Müllensiefen, D., Roeske, T., & Degé, F. (2022). What makes a child musical? Conceptions of musical ability in childhood. Early Child Development and Care, 191(1), 1–16. https://doi.org/10.1080/03004430.2020.1866566

Erős, I. (1993). Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó.

Forrai, K. (2024). Ének az óvodában. Móra Könyvkiadó.

Hallam, S. (2003). Conceptions of musical ability. Research Studies in Music Education, 20(1), 425–433. https://doi.org/10.1177/1321103X030200010101

Holden, H., & Button, S. (2006). The teaching of music in the primary school by the non-music Specialist. British Journal of Music Education, 23(1), 23–38. https://doi.org/10.1017/s0265051705006728

Humphreys, J. T. (1993). Precursors of musical aptitude testing: From the Greeks through the work of Francis Galton. Journal of Research in Music Education, 41(4), 315–327. https://doi.org/10.2307/3345507

Humphreys, J. T. (1998). Musical Aptitude Testing: From James McKeen Cattell to Carl Emil Seashore. Research Studies in Music Education, 10(1), 42–53. https://doi.org/10.1177/1321103X9801000104

Kertész, A. (2015). A magyarországi zeneoktatás, hangszeres képzés és énekoktatás vázlatos története. In B. Vas (Ed.), Zenepedagógiai tankönyv. (pp. 59–90) Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kar. https://art.pte.hu/sites/art.pte.hu/files/files/menuk/dokument/tudomany/ innovacio/zmi/zenepedagogia_vegleges.pdf

Kodály, Z. (2007). Visszatekintés I. (F. Bónis, szerk.). Argumentum Kiadó.

Lehotka, I. (2021). Az ének-zene tantárgy helyzete napjainkban – a szakértők szemével. Parlando, 35(2), 1–20 https://www.parlando.hu/2021/2021-3/Lehotka_Ildiko_interjuelemzes.pdf

L. Nagy, K. (2002). Az ének-zene tantárgy helyzete és fejlesztési feladatai. Új Pedagógiai Szemle, 2002(11), 73–83. https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-enek-zene-tantargy-helyzete-es-fejlesztesi-feladatai

L. Nagy, K. (2009). Az ének-zene tantárgy helyzete egy kérdőíves felmérés tükrében. http://ofi.hu/az-enek-zene-tantargy-helyzete-egy-kerdoives-felmeres-tukreben Peretz, I., & Coltheart, M. (2003). Modularity of music processing. Nature Neuroscience, 6(7), 688–691. https://doi.org/10.1038/nn1083

Pintér, T. K. (2020): A zeneoktatásunk kihívásai és nehézségei. Általános iskolai és gimnáziumi énektanárok nézetei alapján. Gyermeknevelés Tudományos Folyóirat, 8(2), 74–109. https://doi.org/10.31074/gyntf.2020.2.74.109

Rochovská, I., Dolinská, E., & Švábov, B. (2023). The Use of Works of Musical Art in Preschool

Education: A Slovak Perspective. Educational Process International Journal, 12(3), 79–102. https://files.eric.ed.gov/fulltext/EJ1395250.pdf

Russell-Bowie, D. (2010). Cross-national Comparisons of Background and Confidence in Visual Arts and Music Education of Pre-Service Primary Teachers. Australian Journal of Teacher Education, 35(4), 64–78. https://ro.ecu.edu.au/cgi/viewcontent.cgi?article=1431&context=ajte

Szabó, N., & Nagyné Árgány, B. (2024). A zenei közlés fejlettségi szintjének vizsgálata elsőéves csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, illetve tanító alapszakos hallgatók körében. Danubius Noster: Eötvös József Főiskola Tudományos Folyóirata, 12(3), 169–188.

Szczyrba-Poroszewska, J., & Lasota, A. (2024). Musical competencies of teachers of preschool and school-age children. https://www.journalssystem.com/eud/pdf-185382-106580?filename=Kompetencje%20muzyczne.pdf

Szűcs, T. (2018). Az alapfokú művészeti iskolák működése és társadalmi környezete. Egy esélynövelő iskolatípus? [PhD értekezés]. Debreceni Egyetem. https://dea.lib.unideb.hu/server/api/core/bitstreams/aeb8e572-f260-4ec0-959f-9009702618d5/content

Turmezeyné Heller, E. & Balogh, L. (2009). Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. Kocka Kör & Faculty of Central European Studies, Constantine the Philosopher University in Nitra, Debrecen. http://www.mateh.hu/tehetsegkonyvtar/Konyvek/A_zenei_tehetseg.pdf

Váradi, J. (2010). Hogyan neveljünk értő közönséget a komolyzenének? [How to educate an audience to acquire a taste for classical music?]. [PhD értekezés]. Jyväskylä-i Egyetem. https://www.parlando.hu/2016/2016-6/VaradiJudit.pdf

Veröffentlicht

2025-07-24

Ausgabe

Rubrik

Tanulmányok

Zitationsvorschlag

A pedagógusképzés első évfolyamos hallgatóinak zenei közlésszintje és zenei előzményeik összefüggései. (2025). Képzés és Gyakorlat : Neveléstudományi folyóirat, 23(1), 51-70. https://doi.org/10.17165/tp.2025.1.51-70

Am häufigsten gelesenen Artikel dieser/dieses Autor/in