Érzelmi kreativitás a zenei nevelés tükrében
DOI:
https://doi.org/10.17165/TP.2021.1-2.12Absztrakt
A Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karán folyamatban levő doktori kutatás, valamint a Camerata ART’issima (tagjai: Révészné Pálfi Krisztina hegedű, Révész József gordonka, Kuzsner Péter zongora) által mintegy 11 éve tartott interaktív óvodai hangversenyek, - melyek az ország mintegy 120-130 óvodáját érintik - rávilágítottak a kreativitás jelenségének egy igen érdekes területére, melyet érzelmi kreativitásként azonosítottak és írtak le. A tanulmány célja a kreativitás és a zene kapcsolatának feltárása, az összefüggések megvilágítása. Bár a kutatások még nem zárultak le és így egyfajta pilot programnak tekinthetők, elmondható, hogy az eddigi eredmények alapját képezhetik egy újfajta, az egyéni kreativitást jobban előtérbe helyező zenei nevelési koncepciónak, mely azonban a jelenleg alkalmazott kodályi elveket messzemenőkig alapnak tekinti.
Hivatkozások
Averill, J. R. (1999): Individual differences in emotional creativity: structure and correlates. Journal of Personality 67(2), pp. 331–371. DOI: https://doi.org/10.1111/1467-6494.00058
Averill, J. R. (2000). Intelligence, emotion and creativity: From tracheotomy to trinity. Handbook of emotional intelligence. San Francisco, CA: Jossy-Bass. pp. 277–298.
Averill, J. R., Thomas-Knowles, C. (1991): Emotional creativity. International Review of Studies on Emotion, Vol. 1, London, pp. 269–299.
Balogh L. (2006): Pedagógiai pszichológia az iskolai gyakorlatban. Budapest: Urbis könyvkiadó
Bastian H. G. (1997): Beenflusst intensive Musikerzieung die Entwiklung von Kinder. Musikforum 86: Schott Verlag
Cropley, A. J. (2006). Kreativität und Kreativitätsförderung. Handwörterbuch Pädagogische Psychologie Weinheim: Beltz. pp. 362–370.
Csíkszentmihályi M. (2014): Kreativitás. Budapest: Akadémiai kiadó:
Ghadiri, F. – Abdi, B. (2010): Factor Structure of Emotional Creativity Inventory (ECIAverill, 1999) Among Iranian Undergraduate students in Tehran Universities. Procedia - Social and Behavioral Sciences,pp. 51836–1840.
Hámori J. (2016): Az emberi agy és a zene. in: Zene és egészség. In: Falus, A. (Ed) Budapest: Kossuth Kiadó. pp. 21–24
Ivcevic, Z., Brackett, M. A. & Mayer, J. D. (2007). Emotional Intelligence and Emotional Creativity. Journal of Personality, 75(2), pp. 199–236. DOI: https://doi.org/10.1111/j.1467-6494.2007.00437.x
Kőváry Z., Jakab K., Pusztai B. Orosz G. (2014): Az érzelmi kreativitás Leltár (ECI) hazai adaptációja. Pszichológia 34 (4) pp. 339–362. DOI: https://doi.org/10.1556/Pszicho.34.2014.4.2
Lorenz, E. és Lundvall, B. A. (2009): Creativity at work in the European Union. In: Villalba, E. (szerk.): Measuring Creativity. Luxembourg: OPOCE. pp. 157–181.
Mead M.: 1928): The role off the dance: Coming of age in Samoa, Marrow: New York
Mező F., Mező K. (2003): Kreatív és iskolába jár. Debrecen: Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület.
Pléh Cs., Barkóczi I. (2016): A kora zenei nevelés ötletesebbé és hajlékonyabbá tesz. In: Falus, A. (Ed), Zene és egészség. Budapest: Kossuth Kiadó. pp. 47–52.
Rogers C. (2004): Egy kreativitáselmélet vázlata. Valakivé válni. A személyiség születése.
Szabadi I., Hegedűs Gy., Hermann A. (1970): Átmenet az iskoláskorig. Magyar Pedagógiai Társaság
Varga L. (2011): A legokosabb befektetés a jövőbe: a gyermeknevelés. Magiszter, 2011 IX. 4. Magister Kiadó. Csíkszereda. pp. 5–20.
Vitálová Z. (2003): Zeneterápia. Pozsony: Méry Ratio.
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2021 Révészné Pálfi Krisztina, Révész József
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
Hogyan kell idézni
