A 20. század eleji életreform-mozgalmak és a reformpedagógia harmadik ciklusának babavilága: A Käthe Kruse és a Waldorf-babák

Enikő Pásztor

doi:10.17165/TP.2015.1-2.24

Szerzők

Pásztor Enikő Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola, Budapest

DOI:

https://doi.org/10.17165/TP.2015.1-2.24

Absztrakt

Napjainkban, különösen a nagyvárosi értelmiségi körökben ugyanúgy tapasztalható egyfajta visszakanyarodás a természethez, mint az a 19–20. század fordulóján kibontakozó életreformmozgalmaknál megfigyelhető volt. A városból a természetbe menekülő ember a természetes életmódhoz való visszakanyarodásával kritikai választ ad az elidegenedett társadalom negatív hatásaira. A táplálkozásban, az öltözködésben, a környezetük alakításában, de a gyermekek nevelésében is a természetközpontúság jellemzi az akkori és a mai életreformereket egyaránt. A gyermekek játékairól, játékszereiről vallott akkori nézetek máig hatnak. A Käthe Krusenak, a világ talán legismertebb babakészítőjének tulajdonított reformbabák sikere a gyöngédségben, puhaságban rejlik, melyek hiánya éppen a merev reformjátékok népszerűtlenségét okozta. A reformbabák ihletői lettek többek között a reformpedagógia harmadik ciklusában kibontakozó, és ma is világszerte jelen lévő Waldorf-pedagógia részét képező Waldorf-babáknak.

Hivatkozások

Carlgren, Frans (1992): Szabadságra nevelés – Rudolf Steiner pedagógiája – Képek és tudósítások a nemzetközi Waldorf-iskolai mozgalomról. Budapest : Török Sándor Waldorf-Pedagógiai Alapítvány, 1992. 310 p.

Gellér Katalin – Keserü Katalin (1987): A gödöllői művésztelep. Budapest : Corvina Kiadó, 1987. 248 p.

Katz, Gabriele (2010): Käthe Kruse Die Biografie. Berlin : Osburg Verlag, 2010. 464 p.

Kruse, Käthe (1951): Das grosse Puppenspiel. Heidelberg : Kurt Vowinckel Verlag, 1951. 162 p.

Nádai Pál (1911): Könyv a gyermekről – Munka, játék, művészet 1. kötet. Budapest : Franklin Társulat, 1911. 192 p.

Németh András (1996): A reformpedagógia múltja és jelene. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1996. 168 p.

Németh András (2002): Reformpedagógia-történeti tanulmányok – Európai kölcsönhatások, nemzeti sajátosságok. Budapest : Osiris Kiadó, 2002. 235 p.

Németh András (2012): Magyar pedagógusképzés és pedagógus szakmai tudásformák I. 1775–1945 – Nemzeti fejlődési trendek, nemzetközi recepciós hatások. Budapest : Eötvös Kiadó, 2012. 112 p.

Németh András (2014): Életreform kommunák és a reformpedagógia – recepciós folyamatok a 20. század első felében. In: Németh András–Pukánszky Béla–Pirka Veronika (szerk.): Továbbélő utópiák – reformpedagógia és életreform a 20. század első felében. Budapest : Gondolat Kiadó, 2014. 22–60. p.

Németh András – Skiera, Ehrenhard (1999): Reformpedagógia és az iskola reformja. Budapest : Nemzeti Tankönyvkiadó, 1999. 344 p.

Steiner, Rudolf (1969): A gyermek egészséges fejlődése. Budapest : Magyar Antropozófiai Társaság és a Magyar Waldorf Szövetség, 1969. 395 p.

Steiner Rudolf (2005): Gyermeknevelés – A gyermek játéka. Budapest : Élőszó Kiadó, 2005. 58 p.

Tészabó Júlia (2011): Játék – pedagógia, gyermek – kultúra tanulmányok. Budapest : Gondolat Kiadó, 2011. 157 p.

Internetes hivatkozások:

Gyarmati Orsolya (2013): Waldorf-baba kontra Barbie – Természetes játék a képzelőerőért. [online] Csaladhalo.hu 2013. 04. 16. [2014. május 28.] < URL: http://www.csaladhalo.hu/cikk/hatter/waldorf-baba-kontra-barbie