A gyümölcsfaiskolák tájformáló szerepe a régi Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4504Palavras-chave:
alkalmazott ökológia, faiskolák, géntartalékok, gyümölcsfajták, tájváltozások, történeti gyümölcstermesztésResumo
Már a 16. században a korabeli források gyakran említik a híres fajtákat és általában a gyümölcsfákat. I. Ferdinánd (1526–1564), I. Miksa (1564–1576) és I. Rudolf (1576–1608) királyok Magyarországról kértek s kaptak is gyümölcsfákat. Batthyány Ferenc (1497–1566) pl. I. Ferdinánd király új kertjébe 1558-ban (Német) Újvárról küldött oltványokat. Sokáig csak sporadikus adatok találhatók oltványokról, oltóágakról, főleg a magánlevelezésekben, vagy másfajta dokumentumokban.
A faiskolák létét az is jelzi, hogy a régi hagyatéki leltárak, inventáriumok hangsúlyosan említik azokat, mint értékes ingatlan formát. A két legérdekesebb adat a következő. Este-i Hippolit, esztergomi érsek a szobi faiskolából 400 db csemetét vásárolt a visegrádi kertjének gazdagítására 1489-ben; a másik pedig Szigeti István jobbágyai az óbudai Kandé nevezetű határban a klarisszák faiskoláját feldúlták és elvitték az össze oltványt, még ugyanebben az évben.
Referências
Angyal D. 1925: Összegyűjtött munkái I–II. Pátria Nyomda, Budapest.
Balassai I. (főszerk.) 1997: Magyar néprajz 3. Anyagi kultúra. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Bazalicza M. 1840: Catalog der Nitra-Pereszlényer Obstbauschul. J. Neugebauer, Neutra.
Bellon T. 2003: A Tisza néprajza. Ártéri gazdálkodás az Alföldön. Timp Kiadó, Budapest.
Bereczki M. 1977–1887: Gyümölcsészeti vázlatok I.–IV. Réthy-Gyulai, Arad.
Bodor P. 1812: Eladó válogatott gyümöltsfa-oltoványok laistroma. Kolozsvár.
Csőre P. 1980: A magyar erdőgazdálkodás története (Középkor). Akadémiai Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1937: Futóhomok. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1938: Parasztok. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1940: Magyar falu. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Erdei F. 1942: Magyar tanyák. Athenaeum Kiadó, Budapest.
Fehér Gy. 1987: Galgóczy (i) Károly. In: FÜR L., Pintér J. (szerk.): Magyar Agrártörténeti Életrajzok I. köt. MMgM, Budapest. pp. 609–613.
Fent I. 1930: A magyar selyemtenyésztés 250 éves múltjából. M. Kir. FM Selyemteny. Felügy., Budapest.
Frisnyák S. 1995: Magyarország történeti földrajza. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.
Frisnyák S. (szerk.) 1996: A Kárpát-medence történeti földrajza. MTA Sz-Sz-B TT-Bessenyei TF Földr. Tszk, Nyíregyháza.
Für L. 1973: Kertes tanyák a futóhomokon. Akadémia Kiadó, Budapest.
Galgóczy K. 1912: A kertészet kézikönyve. Franklin Társulat, Budapest.
Glocker K. 1866: Jegyzéke töbféle alma, körte, csontárok és bogyósgyümölcsűnek, melyeket Enyingen tenyésztenek. Enying.
Harsányi J., Mády R.-né 2005: Szőlő- és gyümölcsfajták nemzeti és leíró fajtajegyzéke. OMMI, Budapest.
Hollander A.N. J. 1947: Nederzettingsvormen en problem in de Groete Hongaarsche laagvlakte een Europeesch „Frontier” gebied. J.M. Meulenhoff, Amsterdam.
Jeszenszky Á. 1972. Az eperfa, Morus alba L. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Jeszenszky Á. 1995: A magyar kertészet története – ahogy megéltem. Magánkiadás, Budapest.
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfaösszeírás községi adatai. KSH, Budapest.
Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
Mohácsy M. 1954: A magyar kertészet története I–II. (kézirat). Corvinus Egyet. Kert. Levértára és Múzeuma, Budapest.
Penyigey D. 1980: Tessedik Sámuel. Akadémia Kiadó, Budapest.
Plinius ifj. C. S. 1973: A természet históriája. vál. és ford. Váczy K. Kriterion Kiadó, Bukarest.
Probocskai E.1952: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest.
Rapaics R. 1940a: Magyar gyümölcs. KMTT, Budapest.
Rapaics R. 1940b: Magyar kertek. Kir. Magy. Egyet. Nyomda, Budapest.
Rudnai Molnár I. 1908: Fa-tenyésztés. Pallas Kft., Budapest.
Schram F. 1963: Calendarium oeconomicum perpetuum. Néprajzi Közlem. 8: 432–465. (lelőhely: OSZK Oct. Hung. 748. sz. alatt).
Surányi D. 1982: A szenvedelmes kertész rácsudálkozásai. Magvető Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazd. Kiadó, Budapest.
Surányi D. 1998: A gyümölcsfajok és -fajták származása és keletkezése. In: Gyümölcsfajta-ismeret és – használat. Mezőgazda Kiadó, Budapst. pp. 17–41.
Surányi D. 2001: The Carpatian Basin: Cradle of fruit cultivars – Endemic fruit cultivars in Hungary. Hung. Agric. Res. 10: 4–12.
Surányi D. 2002: Gyümölcsöző sokféleség. Akcident Kft., Cegléd.
Surányi D. 2003: Trianon és a két világháború közötti kertészeti termelés összefüggései. II. Erdei Ferenc Tud. Konf. pp. 134–137.
Surányi D. 2004: Régi faiskolák tájformáló szerepe. IV. Alföldi Tud. Tájgazd. Napok (Mezőtúr). Összefoglaló. p. 20.
Surányi D. 2005: A pomológiai értékek (hungaricumok) jövője a kárpótlások utáni helyzetben. MTA Néprajz.tud. Kut.int. – MTA Stratég. Kut. Int. pp. 395–407
Surányi D., Khidir K. M. 2002: A szőlő- és borkultúra az ókori Mezopotámiában s annak történeti-ökológiai tényezői. Agrártört. Szemle 44: 382–426.
Takács L. 1987: Határjelek, határjárás a feudális kor végén Magyarországon. Akadémia Kiadó, Budapest.
Tessedik S. 1804: Über die Kultur und Benutzung der sogenanten Székes-Felder in der gegend der Theiss.
Tessedik S. 1942: Önéletírása. ford. Zsilinszky M. II. kiad. Szarvas.
Villási P. 1879: A gyümölcstermesztés tana. Rautmann Nyomda, Budapest.
Zolnay L. 1977: Kincses Magyarország. Magvető Kiadó, Budapest.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2005 Surányi Dezső
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
