Az ökológiai méhészetek jellemzői Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.4180Palavras-chave:
ökológiai méhészet, Magyarország, EU 2092/91Resumo
Magyarország hagyományosan az Európai Unió jelentős méztermelője. Az ökológiai termékek iránti kereslet növekedésével jelentkezett az igény a méhészkedés rögzített feltételrendszer alapján történő folytatására és ellenőrzésére. Az ökológiai gazdálkodást az EU 2092/91, illetve az 1804/1999-es rendelete szabályozza.
Az elmúlt évtizedekben az antibiotikumok általános elterjedéséig csak a nektárforrástól (méhlegelőtől) függően volt jelentős különbség a konvencionális és a biológiai gazdálkodás között. Harminc éve az ázsiai nagy méhatka (Varroa destructor) megjelenésével változott meg ez az állapot. Magyarországon a tanúsított ökológiai méhészetek száma jelenleg viszonylag alacsony, de az általuk használt természetbarát technológiák a hagyományos méhészetekben is egyre népszerűbbek. A cikkben ismertetem a bio-rendelet egyes fejezeteit, illetve a vizsgált méhészetek ehhez kapcsolódó jellemzőit.
Referências
ÁESZ 2005: Magyarország erdőterületei. Állami Erdészeti Szolgálat www.aesz.hu
Bogdanov S. 2006: Contaminants of bee products. Apidologie 37: 1-18. https://doi.org/10.1051/apido:2005043
Biokontroll Hungária Kft 2008: Beszámoló a 2007-es tevékenységről. Budapest http://www.biokontroll.hu
Bogdanov S., Kilchenmann V., Imdorf A. 1998: Acaricide residues in some bee products. J. Apic. Res. 37: 57-67. https://doi.org/10.1080/00218839.1998.11100956
EMEA 2003: Oxalic acid summary report - European Medicines Agency London http://www.emea.eu.int/
EU 1991: A Tanács 2092/91/EGK rendelete a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről Official Journal L 198, 22.7.1991.
EU 2008: Pesticides Web Version - EU MRLs http://ec.europa.eu/sanco_pesticides/public/index.cfm
FAO 2006: FAOSTAT. http://faostat.fao.org/
FVM 2004: 74/2004. (V. 1.) FVM r. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításának, forgalmazásának és jelölésének egyes eljárási szabályairól. Magyar Közlöny 2004. 61.
Imdorf A., Charriere J.D., Kilchenmann, V., Bogdanov, S., Fluri, P. 2003: Alternative strategy in central Europe for the control of Varroa destructor in honey bee colonies. Apiacta 38: 258-285.
Koltai L. 1985: Méhbetegségek megelőzése és gyógyítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest
Kormány rendelet 1999: 140/1999. (IX. 3.) Korm. r. A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai követelmények szerinti előállításáról, forgalmazásáról és jelöléséről. Magyar Közlöny 1999. 79.
Korta E., Bakkali A., Berrueta L. A., Gallo B., Vicente F., Bogdanov S. 2002: Determination of amitraz and of other acaricide residues in beeswax. Anal. Chim. Acta 475: 97-103. https://doi.org/10.1016/S0003-2670(02)01221-7
Milani N. 1995: The resistance of Varroa jacobsoni Oud. to acaricides. Apidologie 30: 229-234. https://doi.org/10.1051/apido:19990211
Pettis J. 2004: A scientific note on Varroa destructor resistance to coumaphos in the United States. Apidologie 35: 91-92. https://doi.org/10.1051/apido:2003060
Sárközy P., Seléndy Sz. (szerk.) 1993: Az árutermelő biogazdálkodás alapjai Biokultúra Egyesület.
Szalay L. 1999: Bioméhészet. Mezőgazda Kiadó, Budapest.
Wallner K. 1995: The use of varroacides and their influence on the quality of bee products. American Bee Journal 12: 817-821.
Wallner K. 1997: Bericht der Anstalt für Bienenkunde der Universität Hohenheim. Allg. Dtsch. Imkerztg. 31. 15.
Wallner K. 1999: Varroacides and their residues in bee products. Apidologie 30: 235-248. https://doi.org/10.1051/apido:19990212
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2008 Szalai Dániel
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
