Fehér akác és tövises lepényfa magbankjának vizsgálata budapesti parkok talajában*

Autores

  • Hella Simkó Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Környezettudományi Szak, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/c.
  • Péter Csontos MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman O. út 15. MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoport, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/c

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.4108

Palavras-chave:

inváziós fajok, talajmagbank, Robinia pseudoacacia, Gleditsia triacanthos, parkgondozás

Resumo

* Tanulmányunkat Czimber Gyula professzor úr emlékének ajánljuk

Biografia do Autor

  • Péter Csontos, MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete, 1022 Budapest, Herman O. út 15. MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Ökológiai Kutatócsoport, 1117 Budapest, Pázmány P. stny. 1/c

    levelező szerző
    cspeter@ludens.elte.hu

Referências

Balogh L., Dancza I., Király G. (2004): A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke és besorolásuk inváziós szempontból, pp: 61-92, in: Mihály B. & Botta-Dukát Z. (szerk.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. TermészetBúvár Alapítvány Kiadó, Budapest.

Balogh L., Tóthmérész B., Szabó T. A. (1994): Patakkísérő invázív gyomok (Helianthus, Humulus, Impatiens, Reynoutria, Rubus, Sambucus, Solidago és Urtica) állományainak számítógépes elemzése Szombathely térségében. Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei IX., Természettudományok 4., pp: 73-99.

Bartha D., Csiszár Á., Zsigmond V. (2006): Fehér akác (Robinia pseudoacacia L.), pp: 37-67, in: Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II., TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest.

Bleeke, W., Schmitz, U., Ristow, M. (2007): Interspecific hybridisation between alien and native plant species in Gemany and its consequences for native biodiversity. Biological Conservation 137: 248-253. https://doi.org/10.1016/j.biocon.2007.02.004

Chmura, D. & Sierka, E. (2005): Effects of forest management on alien plant invasions of woodlands. Thaiszia Journal of Botany 15, suppl. 1: 289-300.

Chmura, D., Sierka, E. (2006): Relation between invasive plant and species richness of forest floor vegetation: a study of Impatiens parviflora DC. Polish J. Ecol. 54: 417-428.

Csiszár Á. (2004): Adatok a magyar flóra fajainak magbank típus szerinti minősítéséhez. Tájökológiai Lapok 2(2): 219-229.

Csontos P. (1984): Az Impatiens parviflora DC. vadállókövi (Pilis) állományának cönológiai és ökológiai vizsgálata. Abstracta Botanica 8: 15-34.

Csontos P. (1986): Phytosociological description of a hilly country stand of Impatiens parviflora DC. Studia Botanica Hungarica 19: 115-118.

Csontos P. (2001): A természetes magbank kutatásának módszerei. Scientia Kiadó, Budapest.

Csontos P. (2007): Seed banks: ecological definitions and sampling considerations. Community Ecology 8: 75-85. https://doi.org/10.1556/ComEc.8.2007.1.10

Czimber Gy. (1970): A hazai előfordulású, keményhéjú magot termő növények ökológiai és rendszertani vonatkozásai. Agrártudományi Egyetem Keszthely, Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar Közleményei, 13: 540.

Czimber Gy. (1980): A keményhéjúság, pp: 121-135, in: Szabó L. Gy. (szerk.): A magbiológia alapjai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Grice, A. C. (2006): The impacts of invasive plant species on the biodiversity of Australian rangelands. Rangeland Journal 28: 27-35. https://doi.org/10.1071/RJ06014

Gulyás F., Szili-Kovács T., Anton A. (1995a): Parkfenntartásból származó növényi hulladékok komposztálása a fővárosban. III. Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia; 1994. május 4-6., Kecskemét, pp: 55-57.

Gulyás F., Szili-Kovács T., Anton A. (1995b): Laboratóriumi komposztálási modellkísérletek lombfa és fenyőfa apríték alapanyagokkal. III. Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia, 1994. május 4-6, Kecskemét, pp: 58-65.

Harper, J. L. (1977): Population biology of plants. Academic Press, London, 892 pp.

Juhász Kocsis M., Bagi I. (2007): A Prunus serotina Ehrh. élőhely-preferenciái az invázió diszperziós szakaszában homoki területeken. Botanikai Közlemények 94: 1-17.

Magyar P. (1960): Alföldfásítás, I. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Marco, D. E., Páez, S. A. (2000): Invasion of Gleditsia triacanthos in Lithraea ternifolia montane forests of Central Argentina. Environmental Management 26: 409-419. https://doi.org/10.1007/s002670010098

Marjai Z. (1995): Az akác-magbank. Erdészeti Lapok 130: 311-313.

Penksza K., Kapocsi J. (1998): A Maros-völgy edényes növényei I. Crisicum 1: 35-74.

Pysek, P. (1995): On the terminology used in plant invasion studies, pp: 71-81, in: Pysek, P., Prach, K., Rejmánek, M., Wade, M. (eds) Plant invasions: General aspects and special problems. SPB Academic Publishing, Amsterdam.

Regan, T. J., Mccarthy, M. A., Baxter, P. W. J., Panetta, F. D., Possingham, H. P. (2006): Optimal eradication: when to stop looking for an invasive plant. Ecology Letters 9: 759-766. https://doi.org/10.1111/j.1461-0248.2006.00920.x

Speroni, F. C., De Viana, M. L. (1998): Fruit and seed production in Gleditsia triacanthos, pp: 155-160, in: Starfinger, U., Edwards, K., Kowarik, I., Williamson, M. (eds): Plant invasions: Ecological mechanisms and human responses. Backhuys Publishers, Leiden.

Szili-Kovács T., Gulyás F., Osvay A., Anton A. (1994): Budapest közterületein képződő parkfenntartási szerves hulladékokból készített komposztok részletes agrokémiai és biokémiai értékelése. II. Nemzetközi Környezetvédelmi Konferencia; 1994. május 4-6., Kecskemét, pp: 158-162.

Szöllősi T. I., Kalapos T. (2006): Removal experiment of Ailanthus altissima on the "Fóti Somlyó" hill, Hungary, and subsequent changes in the vegetation. 1st European Congress of Conservation Biology, 22-26 Aug., 2006, Eger - Hungary. Book of abstracts, pp: 80-81.

Tamás J. (2000): Az invazív fajok terjedésének törvényszerűségei egy magyarországi esettanulmány kapcsán - a betyárkóró. Botanikai Közlemények 86-87: 169-181.

Thompson, K. (1993): Seed persistence in soil, pp: 199-202, in: Hendry, G. A. F., Grime, J. P. (eds), Methods in comparative plant ecology. Chapman and Hall, London.

Thompson, K., Bakker, J., Bekker, R. (1997): The soil seed banks of North West Europe: methodology, density and longevity. Cambridge University Press, Cambridge.

Udvardy L. (1997): Fásszárú adventív növények Budapesten és környékén. Kandidátusi értekezés, MTA Kézirattár, Budapest.

Udvardy L. (1998a): Spreading and coenological circumstances of the tree of heaven (Ailanthus altissima) in Hungary. Acta Botanica Hungarica 41: 299-314.

Udvardy L. (1998b): Classification of adventives dangerous to the Hungarian natural flora. Acta Botanica Hungarica 41: 315-331.

Udvardy L. (1999a): Exotic shrubs and trees inclining to escape in an arboretum under strong urban effect in Budapest. Publicationes Universitatis Horticulturae Industriaeque Alimentariae 59: 171-174.

Udvardy L. (1999b): Gap-inhabitant woody alien plants in Budapest. Publicationes Universitatis Horticulturae Industriaeque Alimentariae 59: 175-176.

Webb, D. A. (1985): What are the criteria for presuming native status? Watsonia 15: 231-236.

Publicado

2009-07-24

Edição

Seção

Cikkek

Como Citar

Fehér akác és tövises lepényfa magbankjának vizsgálata budapesti parkok talajában*. (2009). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 7(1), 269-278. https://doi.org/10.56617/tl.4108

Artigos Semelhantes

21-30 de 105

Você também pode iniciar uma pesquisa avançada por similaridade para este artigo.

Artigos mais lidos pelo mesmo(s) autor(es)

1 2 > >>