A Győr-Tatai Kisalföld erdei: tájtörténet és vegetáció
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3907Palavras-chave:
Kisalföld, természetszerű erdők, tájtörténet, másodlagos vegetáció, bükkResumo
A dolgozat a Kisalföld keleti felének természetszerű, illetve annak tűnő erdeivel, azok növényzetével és tájtörténetével foglalkozik. A Győr-Tatai Kisalföld a 18. század végére az első katonai felmérés térképlapjai alapján már alapvetően erdőtlen tájjá alakult. A Bakonyalja felé eső részeket leszámítva, ahol akkor még nagyobb erdőtömbök is voltak, mindössze néhány kisebb erdőfolt maradt meg. A különböző katonai felmérések (1782-83-tól napjainkig) térképlapjainak tanulsága szerint az elmúlt bő kétszáz évben (a Duna árterét nem számítva) folyamatosnak tekinthető erdőborítás csak a Concó mentén található nagyigmándi Karabuka-erdőben (keményfás ligeterdő maradványa), valamint a Győrszentiván melletti Haraszt-erdőben (jelenleg csertölgy állomány) volt. Az évszázados erdőhasználat illetve az erdőgazdálkodás eredményeként azonban ezek az állományok is jelentősen átalakultak, leromlottak. A degradálódás mértékét mutatja, hogy bizonyos őshonos fajokból álló, telepített állományok napjainkban már jobb állapotúak és a fajkészlet elemzése alapján természetszerűbbnek tűnnek. Ezekbe az erdőkbe az alföldi viszonylatban ritkábbnak számító fajok gyakran emberi közvetítéssel jutottak el. Ez lehet szándékos (ültetés), illetve véletlen behurcolás (például a telepített facsemetékkel együtt). Számos érdekes, „maradványnak” tűnő növényfaj jelenléte tehát az elmúlt kétszáz év antropogén hatásainak eredménye. Ezek közé tartozik a bükk is, melynek őshonossága a vizsgált területen a tájtörténeti kutatások alapján kizárható.
Referências
Biró M. 2003: A Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet erdő- és tájhasználat-története a 18. századtól napjainkig. Kézirat, Vácrátót.
Boros Á. 1924, 1925: Florisztikai jegyzetek. Kézirat, MTM Növénytár.
Boros Á. 1937: Magyarországi hévizek felsőbbrendű növényzete. Botanikai Közlemények 34: 85–118.
Feichtinger S. 1899: Esztergom megye és környékének flórája. Esztergom-Vidéki Régészeti és Történelmi Társaság kiadványa, Esztergom.
Földváry M. 1934: Felsődunántúli természeti emlékek. Erdészeti Lapok 73: 698–715.
Frank F. 1870: Tata vidéke flórájának rövid ismertetése. A kegyestanítórend tatai kisgymnasiumának értesítménye az 1869/70. tanévre, Esztergom.
Gáyer Gy. 1916: Komárommegye virányos növényeiről. Magyar Botanikai Lapok 11: 37–54.
Jávorka S. 1910: hozzászólás Kerékgyártó Á.: Az Eranthis hyemalis új budapesti előfordulása c. előadásához. Botanikai Közlemények 9: 168.
Kevey B. 1995: Adatok a bükk (Fagus sylvatica L.) alföldi elterjedéséhez az atlanti kortól napjainkig. Botanikai Közlemények 82: 9–25.
Király G. (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Határozókulcsok. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
Magyar P. 1933: A homokfásítás és növényszociológiai alapjai. Erd. Kísérl., 35: 139–227.
Majer A. 1968: Magyarország erdőtársulásai. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere I. MTA Földrajztudományi Kut. Int., Budapest.
Ördög F., Végh J. 1985: Komárom megye földrajzi nevei. Magyar Nyelvtudományi Társaság, Budapest.
Polgár S. 1912a: A győrmegyei homokpuszták növényélete. Győri Áll. Főreálisk. 1911/12. évi értesítő: 1–41.
Polgár S. 1912b: Győrmegye növényföldrajza és edényes növényeinek felsorolása. Magyar Botanikai Lapok 11: 308–335.
Polgár S. 1941: Győrmegye flórája. Botanikai Közlemények 38: 201–352.
Riezing N. 2005: Adatok a Gönyű-Neszmély közötti Duna-szakasz flórájához és vegetációjához. Botanikai Közlemények 92: 57–67.
Schróth Á. 1970: A Fényes-források növényvilága I. A tatai Herman Ottó Természettudományi Stúdió munkái 1: 49–58.
Schróth Á. 1972: A Fényes-források növényvilága II. A tatai Herman Ottó Természettudományi Stúdió munkái 2: 124–128.
Soó R. 1961: Az Alföld erdői. In: Magyar P. (szerk.): Alföldfásítás I. – Akad. Kiadó, Budapest, p. 419–478.
Soó R. 1964, 1973: A Magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I., V. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2011 Riezing Norbert
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
