Aszály-, belvízkárok és az árvízvédelmi ökoszisztéma szolgáltatás értékelésének szerepe a belvizes területek vizes élőhellyé alakításában
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3788Palavras-chave:
árvízvédekezés, Európai Víz Keretirányelv, földhasználat váltás, kárértékelés, VGT, VKIResumo
Az Európai Víz Keretirányelv (VKI) első számú célja vizeink jó állapotának megőrzése és helyreállítása. Megvalósításával kontinentális léptékű tájrehabilitációs program vette kezdetét. Magyarország számára, mely területének >10%-án belvízérzékeny szántóföldek fekszenek és a szántóföldi művelésben álló terület 40-45%-a súlyosan aszályos zónában található, az agrárium, a környezetvédelem és további ágazatok szempontjából egyaránt történelmi jelentőségű a VKI célok megvalósítása. Az alábbiakban közölt vizsgálati eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy az aszálynak és belvíznek egyaránt kitett szántók többségén a gazdálkodás hosszú idősoron komoly veszteségekkel jár. A legaszályosabb egyúttal belvízzel leginkább fenyegetett alföldi régióban a vizsgált periódusokban az országos átlag fölötti terméskiesés mutatkozott a vizsgált növények többségében. Részben ezzel indokolható, hogy a belvíznek és aszálynak egyaránt leginkább kitett alföldi megyék többsége nem éri el az országos termésátlagot és egyáltalán nem tartoznak a hagyományosan termékenynek mondott alföldi zónába. Ezzel szemben a belvizes zóna táji adottságai miatt olyan potenciális természeti szolgáltatásokkal rendelkezik, melyek hasznából a földhasználók és a közösség egyaránt részesedni jogosultak. Ilyen szolgáltatás a belvizes területek víztározó kapacitása. Ennek az ökoszisztéma szolgáltatásnak az értékelése során a Tiszavölgyben zajló árvízvédelmi nagyberuházás egységnyi tározótéri kapacitásra vetített beruházási költségei a beruházás környezetében elterülő vízvisszatartásra alkalmas területek tározótéri kapacitásával és forgalmi értékével továbbá e körzetben megvalósult reprezentatív mintaként vizsgált vizes élőhelyi restaurációs projektek egységnyi területre vetített beruházási költségével lettek összehasonlítva. Az eredmény arra a lehetőségre hívja fel a figyelmet, hogy a magyarországi belvizes területek nagy értékű árvízvédelmi szolgáltatás potenciálja erős érdekeltségi viszony kialakítására kínál lehetőséget a földjeiken időszakos víztározást biztosító, így a közösség számára szolgáltatást nyújtó földhasználó és az árvíz elleni védekezésben továbbá a környezetvédelemben érdekelt közösségi aktorok között. Az árvízvédelem, az aszály és belvízkárok költségeinek csökkentése, a VKI és további környezetvédelmi célok megvalósítása az érintett földhasználók érdekeivel közös nevezőre hozhatók. A korábbi árterek árvízvédelmi funkciójának becsült értéke arra is lehetőséget nyújthat, hogy az árvíz elleni védekezés és környezetvédelem közösségi feladatai állami területeken valósuljanak meg, így a helyi konfliktusok mértéke lényegesen csökkenjen.
Referências
Ay J. 2000: A mezőgazdasági termelés nemzetközi összehasonlításának egy módszere. – Statisztikai Szemle, 4: 239−247.
Bárczay J. 1944: Beszámoló az országos árvízvédelmi kormánybiztos 1942−43. évi működéséről. In: Vízügyi Közlemények. 25(1): 1−65.
Biró Sz. 2009: A földjelzálog-hitelezés intézményrendszere és alkalmazási lehetőségei a magyar mezőgazdaságban. Doktori (Ph.D.) értekezés tézisei. Szent István Egyetem. Gödöllő. p. 27.
DMCSEE=Drought Management Centre for South-East Europe 2012: Summary of project results. http://www.DMCSEE.eu
http://www.hortobagyte.hu/laymans_hu.pdf.
Károlyi Zs. 1973: A magyar vízszabályozás története. In: Ihrig, D. (Szerk.) A magyar vízszabályozás története. OVH. Budapest. pp. 23−150.
KSH.HU (http://www.ksh.hu) 1921-2010 mezőgazdasági adatok. 1995−2010 GDP adatok, 1990−2010 árak KSH, 1965: Mezőgazdasági adattár I−II. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest.
Koncsos L. 2011: Árvízvédelem és szabályozás. – In: Somlyódy L. (szerk): Magyarország vízgazdálkodása: helyzetkép és stratégiai feladatok. MTA Köztestületi stratégiai feladatok. Budapest, pp. 207−232.
LIFE04NAT/HU/000119. http://www.hnp.hu/78−168.php.
Lóczy, D. 2010: Flood hazard in Hungary: a re-assessment. – Central European Journal of Geosciences. 2(4): 537−547. https://doi.org/10.2478/v10085-010-0029-0
Maddison A. 2003: The World Economy: Historical Statistics. – OECD, Paris. https://doi.org/10.1787/9789264104143-en
MA. 2005. Ecosystems and Human Well-Being: Synthesis report. – Island Press, Washington D.C.
A magyar állam jelentékenyebb folyóiban észlelt vízállások 1914−1929: Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézet. Budapest.
Marjainé Szerényi Zs., Zsóka Á., Rákosi J. 2011: Implementation of Water Framework Directive Obliga- tions in Hungary: Estimating the Benefits of Development Activities in Two Pilot Areas. – In: Burritt, R., Schaltegger, S., Bennett, M., Pohjola, T., Csutora, M. (szerk.): Environmental Management Accounting and Supply Chain Management. Springer, Dordrecht, Heidelberg, London, New York. pp. 301−316. https://doi.org/10.1007/978-94-007-1390-1
Pálfai I. 2004: Belvizek és Aszályok Magyarországon. Hidrológiai tanulmányok. – Vituki, Budapest. p. 492.
Pinke Zs. 2010: Chapter on the Preparation of the Spatial Planning Program Titled Floodplain Rehabilitation Model in Hortobágy-Sárrét. – In: Évkönyv „Félidőben” A közép-európai terület-, település-, vidék- és környezetfejlesztéssel foglalkozó doktori iskolák találkozója és konferenciája. IV. Környezet-gazdaságtani PhD-konferencia. Évkönyv 1-4. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális és Politikai Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs, 1. pp. 207−224.
Schweitzer F. 2009: Strategy or disaster. – Földrajzi Értesítő. 58(1): 3−17.
Statisztikai Évkönyvek 1926−1996: KSH, Budapest.
Szlávik, L. 2000: Magyarország árvízvédelmének stratégiai kérdései. – Vízügyi közlemények. 82(3−4): 553− 594.
Tóthné Dr. Kkös K. 2009: Következtetés Statisztika. Gödöllői Innovációs Központ, Gödöllő. p. 211.
Tirczka I. 2000: Magyarország ökológiai adottságainak elemzése a cukorrépa-termesztés szempontjából. – Doktori (Ph.D.) értekezés. Szent István Egyetem, Gödöllő. p. 130.
Varga-Haszonits Z, Tóth R. 1987: A cukorrépa terméshozama és az időjárás közötti kapcsolat meghatározása szakaszosan közelítő multiplikatív modellel. Cukoripar, 40(4): 121−126.
VGT 2010: Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve – Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság. p. 427.
Villányi L. 2010: Hozzászólás a Vitaüléshez. – In: „Félidőben” A közép-európai terület-, település-, vidék- és környezetfejlesztéssel foglalkozó doktori iskolák találkozója és konferenciája. IV. Környezet-gazdaságtani PhD-konf. Évkönyv, 1−4. Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Regionális és Politikai Gazdaságtan Doktori Iskola, Pécs, 1, pp. 73−100.
Vinogradov Sz. 2009: Szántóföldek komplex közgazdasági értékelése Magyarországon. – Doktori (Ph.D.) értekezés, Szent István Egyetem, Gödöllő. p. 151.
Vízügyi Évkönyvek 1934−2010: Kiadója 1934−41. Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete, 1949-1950, Országos Vízgazdálkodási Hivatal Vízrajzi Osztálya, 1950. Közlekedés- És Postaügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztály Vízgazdálkodási Tanulmányi Osztálya, 1951. Közlekedés- És Postaügyi Minisztérium Vízgazdálkodási Főosztály Vízgazdálkodási Tanulmányi Osztálya, 1952. Közlekedés- És Postaügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete,1953−1970. Közlekedésügyi Minisztérium Vízrajzi Intézete, 1973−1989. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet, 1990−2001. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ Hidrológiai Intézete, 2002−2010. Víz- Gazdálkodási Tud. Kut. Részvénytársaság Hidrológiai Intézete. Budapest.
Welch, B. L. 1947: The generalization of „Student’s” problem when several different population variances are involved. Biometrika 34(1–2): 28–35. https://doi.org/10.1093/biomet/34.1-2.28
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2012 Pinke Zsolt
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
