A birs elterjedése Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3709Palavras-chave:
birs botanika, meghonosodás, birsfajták, a birs termesztése és kultúrtörténete, jászokResumo
A génbanki fajtabegyűjtésekkel egybekötötten, talán túlzott elvárások, sőt romantikus túlkapások is megfigyelhetők az ideológikusan is túlfűtött, eredmény-orientált fajtakutató világunkban. Ugyan érthető a társadalom türelmetlensége, de ezzel a türelmetlenséggel nem párosul megfelelő finanszírozás. Az egyoldalú vagy csak egy-egy dologra figyelő tudományos szemlélet nagyon sok fontos összefüggéseket homályban hagyhat. A sztochasztikus kapcsolatok keresése azért is szükséges, mert mind a társadalom-, mind a természettudományok számára új ismeretekhez vezethet. Jelen példa erre a birs is lehet, amelynek ma nincs akkora szerepe a gyümölcs- és fogyasztási kultúránkban, mint amilyen lehetne, s kellene, hogy legyen. A régi, szegényes mikulási és karácsonyi ünnepek, s a macskáktól védett gádorok rejtett zuga volt a helye egy kiváló csemegének, a birsalma-sajtnak. V. Pius pápára (1566–1572) ugyan szokás hivatkozni nemzetközi szakirodalomban, mint aki már-már szenvedély szinten élvezte és fogyasztotta a birs csemegéket (sajtot, kompótot, lekvárt). Most nem ezt hangsúlyozzuk, hanem amit sok évtizedes terepi munkánk során tapasztaltunk a birssel kapcsolatban. Bejártuk az országot, s a gyümölcsfák – a maguk természetes szívósságuk révén – meglepő (történeti-ökológiai) forrássá is váltak számunkra, részben egy nép antropológiai sokfélesége és archaikuma tekintetében. A biodiverzitás vizsgálatokba beleillik a természetes és kultúrflóra sokágú összefüggéseinek feltárása, mert annak társadalmi és a gazdasági kultúránkat érintő szerepe is lehet. Egyes gyümölcsfajaink esetleg nemcsak, mint kertészeti, hanem gazdaságtörténeti jelenséggé válhattak egy meghatározott történelmi korban. Közel 800 éve idetelepült jászok és kunok hajdani életformájukat sok tekintetben ma is őrzik és közben ázsiai szálláshelyeik beleestek a birs természetes areájába. Elő-és Közép-Ázsiában e népelemek (kunok, jászok) máig hatóan és érezhetően gazdagították a hazai kultúrflóránkat a Kárpát-medencében.
Referências
Apicius, M. G. 1996: Szakácskönyv a római korból. Enciklopédia Kiadó, Bp.
Bellon T. 1979: Nagykunság. Gondolat Kiadó, Bp.
Benkő L. /főszerk.) 1984: Magyar nyelv történeti-etimológiai értelmező szótára I. köt. Akadémiai Kiadó, Bp. p. 305–306.
Cambell, C. S., Evans, R. C., Morgan, D. R., Dickinson, T. A., Arsenault, M. P. 2007: Phylogeny of subtribe Pyranae (formarly the Maloideae, Rosaceae. Limited of a complex evotionary history. Plant Systemat. and Evol. 26681-2): 119–145. https://doi.org/10.1007/s00606-007-0545-y
Czeglédy K. 1969: Nomád népek vándorlása Napkelettől Napnyugatig. Akadémiai Kiadó, Bp.
De Candolle, A. 1894: Termesztett növényeink eredete. KMTT, Bp.
FAO of United Nations 2011: Economic and Social Depart. The Stat. Div. UN Corp. Stat. Database
Frazer, J. G. 1965: Az aranyág. Gondolat Kiadó, Bp.
Györffy Gy. 1990: A magyarság keleti elemei. Gondolat Kiadó, Bp.
Hedrick, U. P. 1938: Cyclopedia of hardy fruits. Macmillan Co., New York.
Kiss L. 1988: Földrajzi nevek etimológiai szótára I. Akadémiai Kiadó, Bp. p. 211.
Kovács B. 2013: Szóbeli közlése oszét szavakról
KSH 1961: Az 1959. évi gyümölcsfa összeírás községi adatai. KSH, Bp.
Linné, C. 1753: Species plantarum. Imp Laurentius Salvius, Stockholm.
Lippay J. 1667: Gyümölcsös kert. Cosmerovius Máté, Bécs.
Mohácsy M., Porpáczy A. 1958: A birs. p. 325–344. A körte termesztése és nemesítése (függelék) Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
Németh Gy. 1958: Eine Wörterliste der Jassen, der ungarländischen Alanen. Berlin.
Pálóczi Horváth A. 1989: Besenyők, kunok, jászok. Corvina Kiadó, Bp.
Penyigey D. 1980: Tessedik Sámuel. Akadémiai Kiadó, Bp.
Probocskai E. 1969: Faiskola. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
Rapaics R. 1940: A magyar gyümölcs. KMTT, Bp.
Rácz J. 2010: Növénynevek enciklopédiája. Tinta Kiadó, Bp.
Roach, F. A. 1985: Cultivated fruits of Britain. Their origin and history. Basil Blackwill, New York.
Soó, R., Jávorka S. 1951: A magyar növényvilág kézikönyve I-II. Akadémiai Kiadó, Bp.
Surányi D. 1985: Kerti növények regénye. Mezőgazdasági Kiadó, Bp.
Surányi D. 2002: Gyümölcsöző sokféleség, Biodiverzitás a gyümölcstermesztésben. Akcident Kft-CGyKFI, Cegléd
Surányi D. 2011a: A birs és a naspolya a Kárpát-medencében. VII. Kárpát-medencei Biol. Szimp. (Bp.) p. 51–57.
Surányi D. 2011b: Quince and medlar production in Hungary. Hung. Agric. Res. 20 (3): 1-15.
Surányi D. 2013: A jászok, kunok és a birs Magyarországon. Eleink 12 (3): (megjelenés alatt).
Szabó L. 1982: Jászság. Gondolat Kiadó, Bp.
Szabó T. 1998: Birs p. 187-195. in: Soltész M. (szerk.) 1989. Gyümölcsfajta-ismeret és- használat. Mezőgazda Kiadó, Bp.
Tálasi I. 1977: Kiskunság. Gondolat Kiadó, Bp.
USDA, ARS, National Genetic Resources Program. Germplasm Resources Information Network - (GRIN). [Online Database] National Germplasm Resources Laboratory, Beltsville, Maryland. (20 Febr. 2011)
Wilson, C. A. 2011: The book of marmalade: its antecedents, its history and its role in the world today (Together with a collection of recipes for marmalades and marmalade cookery), Univ. of Pennsylvania Press, Philadelphia.
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2014 Surányi Dezső
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
