Magyarországi kistájak felszínborítás változékonysága és felszínborítás mozaikosságuk változása
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3612Palavras-chave:
felszínborítás, tájak változékonysága, tájmetria, CORINE adatbázis, kistájResumo
Magyarország felszínborítása jelentősen átalakult az 1990-es évek óta. A felszínborítás területi változásai (Magyarországon az erdőterületek növekedése, szántók csökkenése) mellett az egyes felszínborítás foltok mérete és alakja is változott, jelentős hatást gyakorolva a tájban zajló ökológiai, hidrológiai, és eróziós folyamatokra. Ahhoz, hogy előre tudjuk jelezni a felszínborítás jövőbeli változásának tendenciáit ismernünk kell a táji egységeken (kistájakon) belül az 1990-es évek óta végbement változások jellemzőit (pl. gyakoriságát). Jelen tanulmány célja egyrészt a felszínborítás változások változékonyságágának számszerűsítése, másrészt a felszínborítás mozaikosságának változás elemzése kistáj léptékben 1990-2012 között. Minden kistájakon belül a felszínborítás foltokra eső felszínborítás változás foltok számát (azaz gyakoriságát) használtam a felszínborítás változékonyságának jellemzéséhez. A táj mozaikosságának változását pedig az adott kistájon belüli felszínborítás foltok átlagos méretének (Mean Patch Size) változásával jellemeztem. Eredményeink szerint a homoktalajú tájak (a Nyírség és a Duna-Tisza közének kistájain) volt a legnagyobb a felszínborítás változások gyakorisága. Ez összefügghet azzal, hogy a rossz vízgazdálkodási tulajdonságú homokterületeket sújtja a leginkább a szárazodás, így e területeken van a legnagyobb szükség a területhasználat változtatására, diverzifikálására, mely egyre mozaikosabb felszínborítást eredményez. Ezzel szemben a jó termőhelyi adottságú csernozjom talajú kistájakon (Pl. Mezőföldön) alig változott a felszínborítás az 1990-es évek óta fenntartva e tájak „agrársivatag” jellegét. A felszínborítás mozaikossága a már eleve mozaikos szerkezetű hegységperemi, és homokhátsági területeken nőtt a legjobban, és a jó termőtalajú területeken a legkevésbé. A kapott eredmények jól illeszthetők a kistájak földrajzi jellemzőit leíró „Magyarország Kistájainak Katasztere” adatbázisba.
Referências
Bíró M. 2011: Változástérképek használata tíz év alatt bekövetkezett élőhelypusztulási tendenciák kimutatására a Kiskunsági-homokhátság területén. Tájökológiai Lapok 9(2): 357–374.
Büttner Gy. 2010: Magyarország 1990–2000 és a 2000–2006 közötti felszínborítás változásainak összehasonlítása. In: Lóki J., Demeter G. (szerk.): Az elmélet és a gyakorlat találkozása a térinformatikában konferencia kiadványa Debrecen, pp: 89–97.
Centeri Cs, Akac, A, Jakab, G. 2012: Land use change and soil degradation in a nature protected area of East- Central Europe In: Aubrecht, C., Freire, S., Steinnocher, K. (szerk.) Land Use: Planning, Regulations, and Environmen,t. 252 p. New York: Nova Science Publishers, pp. 211–241.
Csorba P. 2005: Magyarország út- és vasúthálózatának ökológiai tájfragmentációs hatása. ÖKO 8, 3–4: 102– 112.
Csorba P. 2006: Hazai tájak ökológiai szempontú szerkezetének vizsgálata. III. Magyar Tájökológiai Konferencia, Szeged, 2006. szeptember 6–7. CD-ROM
Csorba P. 2011: Az Alföld tájváltozásainak tendenciái. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7. Békéscsaba. pp: 149–158.
Csorba, P., Szabó, Sz. 2009: Degree of human transformation of landscapes: a case study from Hungary. Hungarian Geographical Bulletin 58(2): 91–99.
Deák B., Valkó O., Schmotzer A., Kapocsi I., Tóthmérész B., Török P. 2012: Gyepek égetésének természetvédelmi megítélése – probléma vagy gyepkezelési alternatíva? Tájökológiai Lapok, 10(2): 287–303.
Dövényi Z. (szerk.) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 876.
Duray B. 2011: Várható tájhasználati változások a Dél-Alföldön. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei 7., Békéscsaba pp: 181–188.
Duray B., Keveiné Bárány I. 2010: Tájdinamikai vizsgálatok – Tájhasználat-változás, és regenerációs potenciál összefüggéseinek modellezése. In: Pál-Molnár E. (szerk.) Geoszférák 2009. A Szegedi Tudományegyetem Földtudományi Doktoriskolájának eredményei. SZTE Földrajzi és Földtani tanszékcsoport, Szeged, pp: 99–151.
EEA., 2006: The thematic accuracy of CORINE land cover 2000. Assessment using LUCAS (Land use/cover area frame statistical survey). EEA Coppenhagen, Denmark, available at: http://land.copernicus.eu/user- corner/technical-library/technical_report_7_2006.pdf
EEA., ETC-TE., 2002: CORINE land Cover update CLC 2000 project. Technical guidelines. Final version, EEA, Denmark, available at: http://land.copernicus.eu/user-corner/technical-library/techrep89.pdf
Feranec, J., Jaffrain, G., Soukopp, T., Hazeu, G. 2010: ó Determining changes and flows in European landscapes 1990–2000 using CORINE land cover data. Applied Geography, 30(1): 19–35. https://doi.org/10.1016/j.apgeog.2009.07.003
Hersperger, A. M., Bürgi, M. 2007: Going beyond landscape change description: Quantifying the importance of driving forces of landscape change in a Central Europe case study. Land Use Policy, 80: 127–136.
Hietel, E., Waldhardt, R., Otte, A. 2004: Analysing land-cover changes in relation to environmental variables in Hesse, Germany. Landscape Ecology 19: 473–489. https://doi.org/10.1023/B:LAND.0000036138.82213.80
Incze, J., Novák, T. J. 2016: Identification of extent, topographic characteristics and land abandonment process of vineyard terraces in the Tokaj-Hegyalja wine region between 1784 and 2010. Journal of Maps 12: 507–513. https://doi.org/10.1080/17445647.2016.1195295
Kitka D., Szilassi P. 2016: Két özönnövény elterjedtségét befolyásoló földrajzi tényezők vizsgálata geoinformatikai módszerekkel a Dél-Alföldi Régió példáján. Tájökológiai Lapok 14(2): 155–169.
Kovács F. 2011: Az alföldi területhasználat és változásainak értékelése. In: Rakonczai J. (szerk.): Környezeti változások és az Alföld. Nagyalföld Alapítvány Kötetei pp: 149–159.
Lausch, A., Herzog, F. 2002: Applicability of landscape metrics for the monitoring of landscape change: issues of scale, resolution and interpretability. Ecological Indicators 2: 3–15. https://doi.org/10.1016/S1470-160X(02)00053-5
Mari L. 2010: Tájváltozás elemzés a CORINE adatbázisok alapján. In: Szilassi P., Henits L. (szerk.) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században: tudományos konferencia és műhelymunka tanulmányai. p. 33.
Mucsi L 2011: Beépítettség és tájhasználat vizsgálata távérzékelt adatok alapján dél-alföldi példákon keresztül In: Rakonczai J. (szerk.) Környezeti változások és az Alföld.. Békéscsaba: Nagyalföld Alapítvány, 167– 180.
Novák, T. J., Incze, J., Spohn, M., Glina, B., Giani, L. 2014: Soil and vegetation transformation in abandoned vineyards of the Tokaj Nagy-Hill. CATENA 123: 88–98. https://doi.org/10.1016/j.catena.2014.07.017
OECD, 1998: Environmental Indicators: Towards Sustainable Development. Organisation for Economic Co- operation and Development, Paris. p. 37.
Olahova, J., Vojtek, M., Boltižiar, M. 2013: Application of geoinformation technologies for the assessment of landscape structure using landscape ecological indexes (cases study of the Handlove landslide) Tájökológiai Lapok, 11(2): 351–366.
Szabó Sz. 2009: Tájmetriai mérőszámok alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata a tájanalízisben. Habilitációs értekezés, Debrecen, p. 107.
Szabó Sz. 2010: Tájmetriai vizsgálatok lehetséges adatbázisai. In: Szilassi P., Henis L. (szerk) Tájváltozás értékelési módszerei a XXI. században. JATEPress, Szeged, 41–61.
Szabó, Sz., Csorba, P., Varga, K. 2008: Landscape management and landuse - tools for landscape management. Dissertation Comissions of Cultural Landscape - Methods of Landscape Research 8: 7–20.
Szilassi P. 2015: Felszínborítás és tájmintázat változása, mint az antropogén környezetváltozások indikátora In: Rakonczai J., Blanka V., Ladányi Zs. (szerk.) Tovább egy zöldebb úton: A Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport részvétele a ZENFE programban (2013–2015). SZTE TTIK Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport, Szeged. pp: 154–163.
Szilassi, P., Bata, T., Szabó, Sz., Czúcz, B., Molnár, Zs., Mezősi, G. 2017: The link between landscape pattern and vegetation naturalness on a regional scale. Ecological Indicators 81: 252–259. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2017.06.003
Tóth G., Rajkai K., Bódis K., Máté F. 2014: Magyarország kistájainak földminősége a De-METER szántó minősítési eljárás szerint. Tájökológiai Lapok, 12(1): 183–195.
Tózsa I. 1998: Tájképi homogenitás Magyarországon. Földrajzi Értesítő, 47(3): 432–445.
Túri Z. 2011: A tájmintázat vizsgálata a Tiszazugban. Tájökológiai Lapok, 9(1): 43–51.
Walz, U., Stein, C. 2014: Indicators of hemeroby for the monitoring of landscapes in Germany. Journal of Nature Conservation 22: 279–289. https://doi.org/10.1016/j.jnc.2014.01.007
Zagyvai G., Bartha D. 2015: Nyírségi erdőtömbök és környezetük tájtörténeti vizsgálata. Tájökológiai Lapok, 13(1): 59–72.
Zebisch, F., Wechsung, H., Kenneweg, M. 2004: Landscape response functions for biodiversity—assessing the impact of land-use changes at the county level. Landscape and Urban Planning, 67: 157–172. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(03)00036-7
Downloads
Publicado
Edição
Seção
Licença
Copyright (c) 2017 Szilassi Péter
Este trabalho está licenciado sob uma licença Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).
