Magyarországi kistájak földminősége a D-e-meter szántó minősítési eljárás szerint

Szerzők

  • Tóth Gergely Európai Bizottság, Közös Kutatóintézet, 21027 Ispra Via Fermi 1208, Olaszország
  • Rajkai Kálmán Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15.
  • Bódis Katalin Európai Bizottság, Közös Kutatóintézet, 21027 Ispra Via Fermi 1208, Olaszország
  • Máté Ferenc Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.

DOI:

https://doi.org/10.56617/tl.3706

Kulcsszavak:

talajproduktivitás, földminősítés, földminőség térkép, nagytájak

Absztrakt

Magyarország kistájait a D-e-Meter rendszer szántó minősítési eljárását használva minősítettük. A kitájak talajainak minősége és a talajféleségek kistájban betöltött területi arányai alapján számoltuk a kistájra jellemző földminőség mutatót. A kistájanként számszerűsített eredmények összehasonlítása révén értékeltük az ország szántóföldi növénytermesztési lehetőségeinek területi megoszlását. A kapott földminősítési eredmények alapján a kistájak termőföldjeinek minőségét bemutató és a kistájak földminőségi össz-potenciálját ábrázoló áttekintő térképeket szerkesztettünk. A kistájak között az Enyingi-hát jellemezhető a legmagasabb átlagos földminőség értékkel (108 D-e-Meter pont) míg a Vitányi-rögök kistája a legalacsonyabbal (20 pont). Az országos átlag 50,2 pont. A természetföldrajzi nagytájak közül a Kisalföld a legtermékenyebb, 68,9 pontos földminőségi átlagával. Ezt a Nagyalföld (63,4 pont), Dunántúli Dombság (60,9 pont) majd a jóval kevésbé termékeny Nyugat-magyarországi peremvidék (48 pont) Észak-magyarországi-középhegység (46,8 pont) és az általában legkedvezőtlenebb termőhelyi adottságú Dunántúli-középhegység (41,6 pont) követi. A nagytájakéhoz hasonlóan a kistájankénti átlagos értékek is jelentős minőségbeli változatosságot takarhatnak, ugyanakkor a kapott országos áttekintő térképek általánosságban a korábbiaknál megbízhatóbb képet atdnak a hazánk földminőségi mintázatáról.

Szerző életrajzok

  • Tóth Gergely, Európai Bizottság, Közös Kutatóintézet, 21027 Ispra Via Fermi 1208, Olaszország

    gergely.toth@jrc.ec.europa.eu

  • Rajkai Kálmán, Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Központ Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet 1022 Budapest, Herman Ottó u. 15.

    rajkai@rissac.hu

  • Máté Ferenc, Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar 8360 Keszthely, Deák Ferenc u. 16.

    talajtan@georgikon.hu

Hivatkozások

Dér J. 1957: Kataszteri újraosztályozás talajtani alapon. Agrártudomány 9 (4) 11–18.

Dövényi Z. (szerk) 2010: Magyarország kistájainak katasztere. Második, átdolgozott és bővített kiadás Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. ISBN 978-963-9545-29-8

EEA 2012. Corine Land Cover 2006 raster data. Version 16. European Environmental Agency, Koppenhága

Fekete Z., 1965: Útmutató a talajok gyakorlati minősítéséhez. Mg-i Kiadó Bp.

Fórizs Jné., Máté F., Stefanovits P. 1972: Talajbonitáció-földértékelés. Agrártudományi Közlemények 30.

Gaál, Z., Debreczeni, B.-Né, Kuti, L., Makó, A., Máté, F., Németh, T., Nikl, I., Speiser, F., Szabó, B., Szabóné Kele, G., Szakadát, I., Tóth, G., Vass, J. És Várallyay, Gy. 2003: D-e-Meter az intelligens környezeti földminősítő rendszer. In: GAÁL, Z., MÁTÉ, F., TÓTH, G. (szerk.) Földminősítés és földhasználati információ. Keszthely, 2003. december 11–12. Országos konferencia kiadványa. Veszprémi Egyetem; pp. 3–21.

Gaál Z., Máté F., Tóth G. (szerk.) 2003: Földminősítés és földhasználati információ. Keszthely, 2003. december 11–12. Országos konferencia kiadványa. Veszprémi Egyetem. p. 379 Keszthely, 2003. december 11–12. Országos konferencia kiadványa. Veszprémi Egyetem; p. 379

Horusitzky H. 1898: Muzsla és Béla község határainak agronom-geológiai viszonyai. Földtani Intézet Évkönyve 12(2): 197–229.

Magyar Közlöny 1986: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1986. évi 27. számú törvényerejű rendelete a földértékelésről szóló 1980. évi 16. számú törvényerejű rendelet módosításáról. Magyar Közlöny 54. sz. 1462–1466.

Marosi S., Somogyi S. 1990: Magyarország kistájainak katasztere II. MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, Budapest. p. 1023.

Máté F. 1960: Megjegyzések a talajok termékenységük szerinti osztályozásához. Agrokémia és Talajtan 9: 419-426.

Máté F. , SZŰCS L, 1974: A talajminőség térképe 1:500000 Magyarország Regionális Atlasza I-VI. MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatala, Budapest p. 475

MÉM (Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium) 1982: Táblázatok a földértékelés végrehajtásához. MÉM, Budapest

Sík K. 1958: A helyi talajváltozatok országos minősítése a részletes talajtérképeken. OMMI Évkönyv IV. (1956–57) 59–78., 359–378.

Stefanovits P. 1963: Magyarország talajai. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Tóth G. 2009: Hazai szántóink földminősítése a D-e-Meter rendszerrel. Agrokémia és Talajtan 58(2): 227–242. https://doi.org/10.1556/agrokem.58.2009.2.5

Tóth G. 2012: Impact of land-take on the land resource base for crop production in the European Union. Science of the Total Environment 435–436: 202–214. https://doi.org/10.1016/j.scitotenv.2012.06.103

Várallyay Gy. 1985: Magyarország 1:100 000 méretarányú agrotopográfiai térképe. Agrokémia és Talajtan 34(2): 243–248.

Letöltések

Megjelent

2014-07-27

Folyóirat szám

Rovat

Cikkek

Hogyan kell idézni

Magyarországi kistájak földminősége a D-e-meter szántó minősítési eljárás szerint. (2014). TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK | JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY , 12(1), 183-195. https://doi.org/10.56617/tl.3706

Hasonló cikkek

1-10 a 35-ból/ből

You may also Haladó hasonlósági keresés indítása for this article.