Térinformatikai technológiák alkalmazása a tájstruktúra értékelésére tájmetriai mutatók használatával (esettanulmány: a nyitrabányai földcsuszamlás)
DOI:
https://doi.org/10.56617/tl.3761Kulcsszavak:
tájmetriai mutatók, tájstruktúra, V-LATE, StraKa, Patch Analyst, GIS, földcsuszamlásAbsztrakt
A térinformatikai technológiák új verziói és a hozzájuk tartozó változatos kiegészítő csomagok lehetővé teszik, hogy minél pontosabb információkat kapjuk a tájról és annak jellemzőiről. Munkánk célja, hogy bemutassa három kiválasztott kiegészítő csomag használatát térinformatikai rendszerekben, amelyek a tájstruktúra értékelése során alkalmazott időigényes és összetett számításokat hatékonyabbá teszik. A digitalis vektoros térképek használatával, és a kiegészítő csomagok segítségével, lehetővé válik, számos más index mellett, a foltok számának, alakjának, méretének, diverzitásának, szomszédsági viszonyainak a kiszámítása. Ebben a cikkben három kiegészítő csomaggal (V-LATE, Patch Analyst, és StraKa) foglalkozunk, amelyek kompatibilisek az ArcGIS/ArcView szoftverekkel. Ezeket a speciális kiegészítéseket a térbeli tájstruktúra elemzésére használtuk a nyitrabányai földcsuszamlás területén, amelyet a tájstruktúra változása szempontjából is értékeltünk.
Hivatkozások
Araújo M. B. et al. 2008: Exposure of European biodiversity to changes in human - induced pressures. Environmental Science and Policy, 11: 38-45. https://doi.org/10.1016/j.envsci.2007.07.002
Balej M. 2006: Lanscape metrics as indicators of sustainable landscape. In: Kraft S., Mičková K., Rypl J., Švec P., Vančura M. (eds): Česká geografie v evropském prostoru. České Budějovice, pp. 292-299. (in Czech)
Boltižiar M. 2007: Structure of the Tatras alpine landscape. Large scale mapping. Analysis and assessment of changes applying remote sensing. CPU, Nitra. (in Slovak)
Cushman S. A., Mcgarigal K. 2008: Landscape metrics and scales of resolution. In: GADOW K. V. (ed.): Adaptive Design of Forested Landscapes: The Multiple Path Principle, Springer, New York, pp. 31-50. https://doi.org/10.1007/978-1-4020-6759-4_2
Cushman S. A., Mcgarigal K., Neel M. 2008: Parsimony in landscape metrics: strength, universality, and consistency. Ecological Indicators 8: 691-703. https://doi.org/10.1016/j.ecolind.2007.12.002
Dibari J. N. 2007: Evaluation of five landscape-level metrics for measuring the effects of urbanization on landscape structure: the case of Tucson, Arizona, USA. Landscape and Urban Planning, 79: 308-313. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2006.04.004
Forman R. T. T. 2006: Landscape Mosaic. Cambridge University Press, Cambridge.
Forman R. T. T., Godron M. 1986: Landscape Ecology. John Wiley and Sons, Inc., New York.
Franklin J. F., Forman R. T. T. 1987: Creating landscape pattern by forest cutting: ecological consequences and principles. Landscape Ecology 1: 5-18. https://doi.org/10.1007/BF02275261
Gajdoš A., Klaučo M., Škodová M. 2012: Ecological significance of the forest ecotone vegetation in the Starohorské hills. Geografický časopis, 64:253-266.
Gardner R. H. Et Al. 1987: Neutral models for the analysis of broad-scale landscape pattern. Landscape Ecology 1: 19-28. https://doi.org/10.1007/BF02275262
Gardner R. H., O'neill R. V. 1991: Pattern, process, and predictability: the use of neutral models for landscape analysis. In: Turner M. G., Gardner R. H. (eds.): Quantitative Methods in Landscape Ecology. Springer Verlag, New York, pp. 289-307.
Gulinck T., Wagendorp T. 2002: References for fragmentation analysis of the rural matrix in cultural landscapes. Landscape and Urban Planning 58: 137-146. https://doi.org/10.1016/S0169-2046(01)00216-X
Gustafson E. J. 1998: Quantifying landscape spatial pattern: what is the state of the art?. Ecosystems, 1: 143-156. https://doi.org/10.1007/s100219900011
Herzog F. et al. 2001: Landscape Metrics for Assessment of Landscape Destruction and Rehabilitation. Environmental Management 27: 91-107. https://doi.org/10.1007/s002670010136
Jaeger J. A. G. 2000: Landscape division, splitting index, and effective mesh size: new measures of landscape fragmentation. Landscape Ecology 15: 115-130. https://doi.org/10.1023/A:1008129329289
Kilianová H. et al. 2009: Ecotones in current landscape. Palacký University in Olomouc, Olomouc. (in Czech)
Lausch A., Herzog F. 2002: Applicability of landscape metrics for the monitoring of landscape change: issues of scale, resolution and interpretability. Ecological Indicators 2: 3-15. https://doi.org/10.1016/S1470-160X(02)00053-5
Lipský Z., Kalinová T. 2001: Landscape structure changes in urbanized areas: case study from the Prague outskirts. Ekológia (Bratislava), Supplement 3 20: 110-117.
Mazúr E., Lukniš M. 1986: Geomorphological division of the SSR and ČSSR. Part Slovakia. Slovenská kartografia, Bratislava. (in Slovak)
Mcgarigal K. 2002: Landscape pattern metrics. In: EL-SHAARAWI A. H., PIEGORSCH, W. W (eds.): Encyclopedia of Environmentrics. Volume 2. John Wiley & Sons, Sussex, pp. 1135-1142.
Mcgarigal K., Cushman S. A. 2005: The gradient concept of landscape structure. In: Wiens J., Moss M. (eds.): Issues and Perspectives in Landscape Ecology, Cambridge University Press, Cambridge, pp. 112-119. https://doi.org/10.1017/CBO9780511614415.013
Mcgarigal K., Marks B. J. 1995: FRAGSTATS: spatial pattern analysis program for quantifying landscape structure. Gen. Tech. Rep. PNW-GTR-351. Portland: U.S. Department of Agriculture, Forest Service, Pacific Northwest Research Station. https://doi.org/10.2737/PNW-GTR-351
Mojses M., Boltižiar M. 2011: Using spatial metrics for assessment of the landscape structure changes of the Beša dry polder. Tájökológiai Lapok 9: 415-428.
Moser B. et al. 2007: Modification of the effective mesh size for measuring landscape fragmentation to solve the boundary problem. Landscape Ecology 22: 447-459. https://doi.org/10.1007/s10980-006-9023-0
Neel M. C., Mcgarigal K., Cushman S. A. 2004: Behavior of class-level landscape metrics across gradients of class aggregation and area. Landscape Ecology 19: 435-455. https://doi.org/10.1023/B:LAND.0000030521.19856.cb
Nemčok A. 1982: Landslides in the Slovak Carpathians. Veda, Bratislava. (in Slovak)
Oláhová J., Boltižiar M. 2009: Secondary Landscape Structure of the Handlová Town in 2009. Geografické štúdie (Geographical Studies), 13: 79-86. (in Slovak) https://doi.org/10.17846/GS.2009.13.2.79-86
Oláhová J., Vojtek M., Boltižiar M. 2011: Use of selected extensions for the analysis of secondary landscape structure in GIS. In: Young Researchers 2011: PhD Students, Young Scientists and Pedagogues Conference Proceedings. Nitra, pp. 592-600.
Oláhová J., Vojtek M., Boltižiar M. 2012: Analysis of secondary landscape structure of the Handlová town via landscape-ecological indexes. In: Enviro fórum, Banská Bystrica, pp. 17-20. (in Slovak)
Pechanec V., Pavková K., Dobešová Z. 2008: StraKa - GIS tools for the analysis of landscape structure. In: Petrová, A. (ed.) ÚSES - green backbone of the landscape, pp. 43-53. (in Czech)
Ružička M. 2000: Landscape-ecological planning - LANDEP I. (System approach in landscape ecology). Biosféra, Nitra. (in Slovak)
Sundell-Turner N. M., Rodewald A. D. 2008: A comparison of landscape metrics for conservation planning. Landscape and Urban Planning 86: 219-225. https://doi.org/10.1016/j.landurbplan.2008.03.001
Turner M. G., Gardner R. H. 1991: Quantitative Methods in Landscape Ecology. Springer-Verlag, New York.
Wagner P. et al. 2008. Landslides and other slope deformations. ŠGÚDŠ, Bratislava. (in Slovak).
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2013 Jana Oláhová, Mataj Vojtek , Martin Boltižiar
This work is licensed under a Creative Commons Attribution-NonCommercial-NoDerivatives 4.0 International License.
A folyóirat Open Access (Gold). Cikkeire a Creative Commons 4.0 standard licenc alábbi típusa vonatkozik: CC-BY-NC-ND-4.0. Ennek értelmében a mű szabadon másolható, terjeszthető, bemutatható és előadható, azonban nem használható fel kereskedelmi célokra (NC), továbbá nem módosítható és nem készíthető belőle átdolgozás, származékos mű (ND). A licenc alapján a szerző vagy a jogosult által meghatározott módon fel kell tüntetni a szerző nevét és a szerzői mű címét (BY).